2024. június 17. – 20:05
Ursula von der Leyen, a leköszönő Európai Bizottság elnöke várhatóan a posztján maradhat, jelentette ki az uniós vezetők hétfői, informális munkavacsorája előtt Brüsszelben Mark Rutte, Hollandia ügyvivő miniszterelnöke. Von der Leyen a június 6-9. közötti európai parlamenti választáson a legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt jelöltje a posztra. A hétfői informális EU-csúcs fő témája, hogy kiket jelöljenek a fő uniós intézmények vezetőinek. (A várakozásokról és a felmerült nevekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)
Rutte ugyan már csak ügyvivő kormányfő, de szerinte az új (a modern kori Hollandia történetében talán a legjobboldalibb) kormány ugyanazt a politikát fogja folytatni külügyi kérdésekben, mint a jelenlegi, legyen szó akár a NATO, akár az unió ügyeiről, akár Ukrajna támogatásáról. „Európa, a NATO és Ukrajna vonatkozásában semmi sem fog változni, ez egyértelmű” – mondta.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök nyíltan kiállt Von der Leyen mellett. A néppárti politikus azzal indokolt, hogy a politikai csoport a mostani bizottsági elnököt nevezte meg csúcsjelöltnek (azaz továbbra is őt látnák a testület élén), ők nyerték az EP-választásokat és nagyon jó elnöknek nevezte Von der Leyent. Finn kollégája, Petteri Orpo szintén beállt az Európai Bizottság mostani vezetője mögé.
A tanácskozásra érkezőben Olaf Scholzot, Németország szociáldemokrata kancellárját is megkérdezték, hogy ő támogatja-e a rivális német kereszténydemokraták politikusát. Nem nyilatkozott annyira egyértelműen, mint Rutte. Azt mondta, „teljesen biztos abban”, hogy a tagállamok hamar megállapodnak az új bizottsági elnökről, ami fontos is, mert „nehéz időket élünk”.
Az Európai Tanács elnöki posztjára a portugál António Costa tűnik esélyesnek, legalábbis a portugál miniszterelnök, Luis Montenegro mellett Mette Frederiksen dán miniszterelnök is „jó jelöltnek” nevezte a volt portugál miniszterelnököt. Robert Golob szlovén kormányfő elmondta, hogy támogatja Costát, beszélt is vele pár napja, nagyon jól együtt tudott vele dolgozni és tapasztaltnak tartja. Az ír miniszterelnök, Simon Harris nem is nagyon hallott más neveket emlegetni a posztokra.
Harris azt mondta, hogy az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára Kaja Kallas észt miniszterelnök tűnik esélyesnek. A nagy összhangot egyelőre csak Peter Pellegrini szlovák államfő törte meg, aki a merénylete után lábadozó Robert Fico miniszterelnököt helyettesíti. Szerinte „nagyon óvatosnak kell lenni” a posztok betöltésekor, mert „olyan emberre van szükségünk, aki képes úrrá lenni a jelenlegi, óriási feszültségekkel teli helyzeten”. (Ahogy arról a beharangozónkban írtunk, Kallas több tagállami vezetőnek, különösen a magyarnak túl harcias lehet Oroszországgal szemben.)
A három posztról – az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökéről, valamint az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőről – az uniós állam- és kormányfők minősített többséggel határoznak, azaz egyedül senki sem vétózhat. A mostani ülés csak informális, azaz hivatalos döntést nem hoznak.
A csomag negyedik eleme az Európai Parlament elnöki posztja. Most a máltai néppárti Roberta Metsola vezeti a testületet, aki Von der Leyenhez hasonlóan a csúcstalálkozón is részt vesz. Az ülésre érkezve hangsúlyozta, hogy az EP maga választja meg az elnökét, de a hétfő déli határidőre leadta a jelentkezését az újrázáshoz. „Meglátjuk, mi lesz az eredmény” – mondta mosolyogva.
A már napok óta a sajtóban keringő terveket a Politico szerint a néppártiak kavarták meg egy kicsit, mert feleznék az Európai Tanács elnökségét. A legfeljebb kétszer 2,5 éves megbízatást nem öt évig töltenék be Costával, hanem félidőben cserélnének egy néppárti jelölttel.
(MTI, Európai Tanács, Politico, Guardian)