2024. június 17. – 14:05
Szinte lefutott meccsre érkezik Orbán Viktor hétfőn Brüsszelbe, ha hinni lehet a Népszava, az Euractiv és a Politico egybehangzó értesüléseinek. Az uniós állam- és kormányfők 6-kor kezdődő informális ülésén a következő intézményi ciklusról egyeztetnek, amiben a testület kulcsfontosságú szerepet játszik. A mostani találkozó lesz az első a június 6-9. közötti európai parlamenti választások óta, így itt egyeztethetnek először a fontos posztokról – bár az ülés csak informális, vagyis hivatalos döntések legkorábban csak a június 27-28. közötti Európai Tanácson várhatóak.
Super Mario sem valószínű, hogy Von der Leyen útjába állhat
A legfontosabb poszt, amit kioszthatnak, az Európai Bizottság elnökéé. Itt elég egyértelműnek látszik a helyzet: Ursula von der Leyen valószínűleg folytathatja a munkáját. Az eddigi európai bizottsági elnök márciusban elfogadta a legnagyobb, jobbközép pártcsalád, az Európai Néppárt felkérését, hogy ő legyen a „csúcsjelöltje”. A nem hivatalos rendszer szerint ha a néppártiaké a legnagyobb európai parlamenti frakció, akkor a német politikus próbálkozhatna először, hogy elnyerje az uniós kvázikormány vezetését.
A néppártiak nemcsak a legtöbb helyet szerezték a választáson 190-nel, de az eddigihez képest is a második legnagyobb arányban növelték a súlyukat a képviselő-testületben. Nem véletlenül hangsúlyozta múlt héten Budapesten Manfred Weber néppárti elnök és frakcióvezető, hogy győztek, arra szólítva fel a szocialistákat és a liberálisokat, hogy tartsák tiszteletben a demokráciát (magyarul fogadják el, hogy a néppártiak nyertek, így szavazzák meg a csúcsjelöltjüket).
A bizottsági elnököt az Európai Tanács jelöli a parlamenti eredmény „figyelembe vételével”, de nem köti semmi, hogy tényleg elfogadja a pártcsaládok előre bemondott neveit. Egyszer, 2014-ben már így tett, de 2019-ben pont Weber, az akkori néppárti csúcsjelölt helyett lett végül Von der Leyen a testület vezetője.
Emmanuel Macron francia elnök környezetéből most is voltak olyan hangok, hogy inkább mást, „Super” Mario Draghi volt olasz kormányfőt jelöljék, de az EP-választások eredménye épp Macront gyengítette meg leginkább. A mögötte álló szövetség óriási bukása miatt előrehozott nemzetgyűlési választást írt ki, így most van nagyobb gondja is az uniós szervezkedésnél. Macron pénteken azt mondta: lehetségesnek tűnik, hogy a következő napokban megegyezzenek. „Azt hiszem, a dolgok elég gyorsan tudnak haladni. Ebben a szellemben megyek hétfőn” a csúcstalálkozóra.
Orbán magában nem tud vétózni, és nem is biztos, hogy jól járna vele
A bizottsági elnök jelöléséről minősített többséggel döntenek, azaz legalább 15 tagállami vezető kell, akik az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. Így Orbán egyedül nem tudja megvétózni, hogy a magyar kormány intenzív plakátkampányának célpontjaként Von der Leyen újrázzon. Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója már tavaly szeptemberben is utalt arra, hogy várhatóan nem támogatnák újra Von der Leyent. A magyar miniszterelnöknek legalább 12 kollégájával együtt kellene nemet mondania, vagy három olyannal, akikkel együtt az uniós lakosság 35 százalékát képviselik.
A szocialisták közt tavaly felfüggesztett, még merénylet után lábadozó Robert Fico szlovák kormányfő eddig sem sokszor állt be Orbán vétói mögé az Európai Tanácsban. Az euroszkeptikus Giorgia Meloni hétvégén kitérő választ adott arra, hogy támogatná-e Von der Leyent, de eddig igyekezett együttműködni a középpártokkal – és a Politico szerint egy Olaszországot kritizáló bizottsági jelentés elfogadása gyanúsan a bizottsági elnökjelölés utánra csúszott.
A Politico szerint ráadásul Meloni, Macron és Olaf Scholz német kancellár az EU-s vezetőkről is egyeztetett az Olaszországban múlt hét végén tartott G7-csúcs alatt. Utána Scholz annyit mondott: „minden jel szerint Ursula von der Leyen egy második ciklust is megkezdhet”.
Így lehet, hogy a magyar miniszterelnök egyedül maradna egy esetleges nemmel – nem mintha eddig akadályozta volna a testület és a vezetője elleni politikai támadásokban, hogy 2019-ben még igennel szavazott rá.
Ahogy azt a Szabad Európa egy forrása is megjegyezte, talán Orbánnak sem jönne rosszul, ha hamar, fennakadások nélkül lezavarnák a folyamatot, mert a felfüggesztett magyar EU-támogatásokról főleg az Európai Bizottsággal kellene egyezkedni. Még hosszú idő, mire az elnök megválasztása után a teljes testület feláll, miközben december közepén több mint egymilliárd euró veszhet el végleg, ha bizottsági javaslatra nem zárják le a jogállamisági eljárást, a vagyonkezelő alapítványi egyetemek ügyét pedig ennél is sürgetőbb lehet megoldani.
Az EP-ben még lehet gond
A néppártiak egyedül nincsenek elegen a minősített többséghez, de a szocialistákkal és a liberálisokkal együtt már bőven, így elvben semmi akadálya, hogy az eddigi nagykoalíciós szokások szerint a másik két frakcióval összefogjanak, és más tisztségekkel kárpótolják őket.
Von der Leyennek nem is a jelölés, hanem utána az Európai Parlament jelenthet akadályt, mert annak a testületnek kell megválasztania. Ez 2019-ben mindössze kilenc szavazaton múlt, azóta pedig szűkült a középpártok többsége, és a Politico legalább tízszázaléknyi lemorzsolódással számol. A péntek dél körüli adatok szerint 406 mandátumot szerző néppárti-szocialista-liberális blokk a szavazatok tizede nélkül alig maradna a 361 fős abszolút többség fölött.
Az öt évvel ezelőtti eredményhez viszont érdemes hozzátenni, hogy sokan épp azért nem mondtak igent, mert Von der Leyen akkor még nem volt csúcsjelölt, most viszont az. A középpártok többségének olvadása ráadásul pont azt eredményezheti, hogy jobban összezárnak, bár a titkos szavazás miatt ezt nem lehet senkin se utólag számon kérni.
A mocsarazó magyar kormány a szocialistáktól kaphat ziccert
Már arról is elég következetesen ugyanazok a sajtóértesülések, hogy a két másik nagykoalíciós pártcsalád milyen helyekre számíthat, és azokat kikkel töltené be. Az elosztásnál általában figyelni szoktak az egyensúlyra nemcsak politikai, hanem más szempontokból is: legyenek kis és nagy, keleti és nyugati, északi és déli tagállamokból nők és férfiak egyaránt. A keringő nevekkel elég jól lefednék a nem hivatalos követelményeket.
A második legnagyobb frakciójú szocialisták a második legfontosabb posztot, az Európai Tanács elnökségét kapnák. Itt a portugál António Costa neve szokott felmerülni. Vele kipipálnák a déli tagállamokat, az állam- és kormányfők testületének vezetésére pedig eddig csak olyan került, aki már korábban részt vett benne.
Costának hosszú miniszterelnöki tapasztalata van 2015-től 2024 elejéig, így ez a nem hivatalos feltétel is megvan. A gond ott kezdődik, hogy miért távozott: tavaly azért mondott le, mert a kabinetfőnökét korrupcióval vádolták meg. Az uniós intézményeket korruptozó magyar kormány és a média hozzá közel álló része így egy jó nagy ziccert kaphat, ha valóban őt választják meg – ehhez szintén elég a minősített többség, bár a mostani elnök, Charles Michel még novemberig a hivatalában marad, azaz nem kell sietniük a hivatalos döntéssel.
A lehetséges külügyi főképviselő többször is beszólt Orbánnak
A liberálisok a médiaértesülések alapján az Európai Bizottság második legfontosabb posztját kapnák, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőét. Ő vezeti az uniós diplomáciai szolgálatot és a tagállami külügyminiszterek üléseit. A külügy viszont alapvetően tagállami hatáskör: ami közös uniós része van, arról is egyhangúlag döntenek, így ez köti a főképviselőt is.
A posztra az észt Kaja Kallast emlegetik befutónak, aki a keleti tagállamokat képviselheti az osztozkodásban, és vele emelnék a nők arányát is. Hátránya lehet, hogy a volt szovjet tagköztársaság a több mint húszszázaléknyi orosz lakosa miatt kifejezetten érzékeny Oroszország ukrajnai inváziójára, így Kallas több tagállami vezetőnek, különösen a magyarnak túl harcias lehet.
Az észt miniszterelnök tavaly Orbán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójáról azt mondta, kellemetlen volt néznie. „Hogy rázhatod meg egy bűnöző kezét, aki egy agresszív hódító háborúért felelős? Főleg úgy, hogy Magyarországról érkeztél, mely a nem is olyan távoli múltban szintén szenvedett az oroszok miatt” – kérdezte. A következő EU-csúcsra érkezve is kritizálta a találkozót, bár nem hitte, hogy Orbán bocsánatot kérne, és szerinte erre senkit sem kényszeríthetnek. „Eddig mindig az volt”, hogy rossz dolgokat mondott, de jó dolgokat tett, és „addig rendben voltunk” – mondta.
Idén februárban arról beszélt: „az biztos, hogy Viktor mindig szeret a figyelem középpontjában lenni”. Szerinte ha mindig kínálnak neki valamit, csak ismétlődni fog az, amire „nem akarom a zsarolás szót használni, de nem tudok rá más, jobb szót”, és ennek a mintázatnak véget kell vetniük. Tavaly nyáron azt üzente: „nem igazán működik”, hogy „mindenre nemet mondasz, és mindenki más kompromisszumot akar kötni”.
Mivel a főképviselő vezeti a külügyminiszterek rendszeres üléseit is, Kallasnak jó eséllyel sok vitája lenne Szijjártó Péter magyar tárcavezetővel.
Továbbra is a legkisebb tagállam adhatja az EP vezetőjét
A csomagból egy elembe nincs közvetlen beleszólása az Európai Tanácsnak: hogy ki legyen az Európai Parlament elnöke. A képviselő-testület a július közepi alakuló ülésén maga választja ki a vezetőjét, aki eddig Roberta Metsola volt. Az értesülések alapján a máltai néppárti politikus maradna a posztján, így a legnagyobb lakosságú tagállamtól (a német Von der Leyennel) a legkisebbig képviselnék a tagállamokat a négy vezetői hely elosztásánál. Amióta az Európai Tanács elnökét külön választják, ez lenne az első alkalom, hogy a négy poszt többségére nő kerülne.
