Szabad Európa: A magyar EU-elnökség alatt jegelhetik a Magyarország elleni eljárásokat

A Szabad Európa birtokába jutott dokumentum szerint az Európai Bizottság megígérte, hogy ha a magyar kormány együttműködő, a soros uniós elnöksége alatt jegelik a Magyarország ellen indított jogi eljárásokat.

A lap azt írja, Valère Moutarlier, Thierry Breton belső piacokért felelős biztos kabinetfőnöke április 30-án találkozott Brüsszelben a magyar kormányt képviselő Ódor Bálint uniós nagykövettel és helyettesével, Molnár Katalinnal. Az ülésről készült magyar jegyzőkönyv szerint a megbeszélés elején Moutarlier azt mondta:

„A magyar elnökség ideje alatt részünkről mérsékelt aktivitással lehet számolni a magyar eljárások továbbléptetése tekintetében.”

Magyarország július 1-jétől december 31-ig tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a következő fél évben a kormány nem sok keménykedésre számíthat az Európai Bizottságtól.

Az Európai Bizottság az utóbbi időben több kötelezettségszegési eljárást is indított uniós jogszabályok megsértése miatt. (Utóbbiak rendszeresek minden tagállam hatóságaival szemben.) A Szabad Európa szerint Moutarlier a hivatalos procedúra alatt nem kötelezettségszegési eljárást értett, hanem az annak az előszobájának tekinthető, úgynevezett piloteljárást. Ez lehetővé teszi az Európai Bizottságnak, hogy az ügyet kötelezettségszegési eljárás indítása nélkül oldja meg. Az Európai Bizottság például a hulladékkoncesszió ügyében még piloteljárást sem indított.

Moutarlier az áprilisi találkozón állítólag kifogásolta, hogy a magyar kormány nem elég átlátható módon tájékoztatja a bizottságot azokról a jogszabály-módosításokról, amelyek a koncessziós szerződésre is hatottak, a változások ugyanis jól jöttek érintették a 35 éves koncessziót elnyerő Molt. A Szabad Európa birtokába jutott jegyzőkönyv szerint Molnár Katalin erre azt válaszolta, hogy készek tájékoztatást adni a fejleményekről, de ilyen jellegű kérdés eddig nem érkezett hozzájuk a bizottság részéről.

A lap szerint a hulladékkoncesszió mellett a találkozón szó esett a harckocsik beszerzéséről is, amelyeket a magyar kormány a német Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall gyártól rendelt meg. A kabinetfőnök szerint közbeszerzések esetén valamilyen mértékű versenyt mindenképp biztosítani kell a nemzetbiztonsági fenntartások figyelembevétele mellett is. Ebben az ügyben a bizottság el is indította a piloteljárást.

A kiskereskedelmet érintő ügyek esetében a kormány szerint okafogyottá vált a 2023 májusában indult EU Pilot eljárás, mert az ársapkákról szóló 2022-es kormányrendeletet tavaly augusztusban már hatályon kívül helyezték, Moutarlier szerint azonban az élelmiszerár-infláció csökkentését szabályozó kormányrendelet ugyanúgy kifogásolható.

A lap azt írja, Moutarlier a megbeszélés végén általánosságban jelezte, hogy amennyiben a magyar fél kellően transzparens és proaktív az egyes eljárásokban hozott intézkedések kapcsán, úgy a bizottságnak van bizonyos mozgástere az eljárások továbbléptetése, illetve várakoztatása terén.

A találkozón elhangzottakkal kapcsolatban kerestük Ódor Bálintot és Molnár Katalint, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Az Európai Bizottsággal nem csak az egy-egy jogszabályról szóló kötelezettségszegési, hanem általános jogállamisági ügyek miatt is egyezkedni kellene. A következő hónapokban két ok is lenne rá, hogy terítékre kerüljön a jogállamisági (feltételességi) eljárás. Ez mintegy 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást blokkol, ráadásul tiltja a vagyonkezelő alapítványok és az ilyen hátterű „modellváltó” egyetemeket, hogy új támogatásokra kössenek szerződéseket. Utóbbit emlegetik Erasmus-ügyként az uniós oktatási csereprogram miatt, de főleg a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél okozott eddig gondokat.

Az eljárást az Európai Bizottság javaslatára a tagállami Tanács indította meg 2022 december 15-én. A dátum azért fontos, mert ahogy arról korábban is írtunk, „az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe”. Magyarul – ahogy azt nemrég a 24.hu is kiemelte – épp az elnökség alatt lehet ebből végleges forrásvesztés, ha a Tanáccsal nem sikerül kipipáltatni a 17 elvárt feltételt. (A laphoz hasonlóan több forrásból mi is úgy értesültünk, hogy elsőre az összeg nagyjából időarányos része, körülbelül egymilliárd euró forog kockán.)

Az eljárás lezárását az is sürgetheti, hogy miatta nem köthetnek kötelezettségvállalást friss uniós forrásokra a vagyonkezelő alapítványok és az ilyen hátterű modellváltó egyetemek. Az ügy miatt már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak a kutatási együttműködésről szóló Horizont Európánál. Az Erasmus+ oktatási cseréknél a kormányzat és a program közreműködő szervezete, a Tempus Közalapítvány szerint minden feltétel adott nyárig, de Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter januárban megrekedt tárgyalásokról számolt be, és azóta sincs semmilyen új döntés arról, mi lesz ősztől.

Ahogy azt az Európai Bizottság is közölte korábban, az erasmusos szerződéseket két évre szokták kötni, magyarul ilyen időtávval még azok is kifutnának, amelyeket épp a tiltás előtt írtak volna alá, de jellemzően május-júniusban szerződnek. A kormány közben a kutatási együttműködésekre és az oktatási cserékre is saját programot indított Pannónia és HU-rizont néven. A Horizont Európa (várhatóan ideiglenes) pótlására már tavaly ötmilliárd forintot tett félre, és 1,8 milliárd forinttal többet adtak a modellváltó egyetemek mobilitási programjaira.

Bóka János EU-ügyi miniszter májusban arról beszélt, hogy a feltételességi eljárásnál is az Európai Bizottság a „kapuőr”, de „az elmúlt néhány hónapban nem volt túl aktív ezen a területen”, ráadásul az európai parlamenti kampány miatt a testület elnöke és a kabinetfőnöke sem elérhető. Szerinte van egy magyar intézkedési csomag, de az Európai Bizottság jóváhagyását várják, szerinte ott pattog a labda, amit vissza kellene dobni.