Elítélte az EP, hogy Orbán „kirívóan megsértette” az uniós alapszerződéseket a moszkvai útjával

Az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta az Ukrajna támogatásáról szóló állásfoglalását. A dokumentumnak nincs semmilyen jogi következménye és a külügyek a tagállamok jogköréhez tartoznak, a közös részéről is csak egyhangúlag dönthetnek.

Az állásfoglalás az első azóta, hogy júniusban újraválasztották a testületet, Magyarországról bekerült a Tisza Párt és a Mi Hazánk, utóbbival létrejött a Szuverén Nemzetek Európája frakciója és a Fidesz-KDNP-vel a Patrióták Európáért csoportja is.

A végső szavazási arányon nem igazán látszott, hogy a szélsőjobboldali képviselők számának növekedésével jelentősen oroszbarátabbá vált volna a testület. A javaslat a végszavazáson 495 igent kapott 137 nem és 47 tartózkodás mellett.

Az EP közleménye szerint a szöveg végleges változata kimondja: Orbán Viktor „kirívóan megsértette az EU alapszerződéseit és közös külpolitikáját”, amikor az EU Tanács magyar elnökségének kezdete után nem sokkal „békemisszióra” utazott Oroszországba. (Korábban a Tanács jogi szolgálata is arra jutott, hogy a magyar miniszterelnök uniós alapelvet sértett.) A szöveg szerint ennek következményei kell, hogy legyenek. A testület úgy látta, hogy a magyar miniszterelnök törekvései „lényegtelenek”, amit az mutat, hogy nem sokkal a moszkvai távozása után támadás ért egy ukrán gyerekkórházat.

A képviselők üdvözölték, hogy a lefoglalt orosz jegybanki vagyont az ukrán katonai erőfeszítések támogatására használják. (A döntést a magyar kormány megkerülésével hozták, ami emiatt vizsgálja a jogi lehetőségeket.) A képviselők azt kérik, hogy az EU és a tagállamok növeljék a katonai segítséget, amíg és ahogyan arra szükség van.

A szöveg ismét leszögezi, hogy továbbra is támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül (azaz például a 2014-ben elfoglalt Krímet is vissza kellene kapnia). Felszólítja rá az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki az Oroszország és Belarusz elleni szankciókat. (Ezekről, ahogy eddig mind a 14 csomagnál, kizárólag a tagállamok döntenek egyhangúlag.)

A Tisza nem teljesen értett vele egyet, a DK igen

Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke egy keddi sajtótájékoztatón arról beszélt: nem tudják teljesen támogatni az Ukrajnáról szóló határozattervezetet. Az eredeti szöveg nekik nagyon sok tekintetben nem elfogadható, és ezt a frakciójukat, a jobbközép Európai Néppártot vezető Manfred Weberrel is közölte. Nem értett egyet többek között azzal, hogy a szöveg azzal vádolná Orbán Viktort: visszaélt a vétójogával Ukrajna támogatásánál. A párt a szavazás után egy közleményt is kiadott azzal, hogy „képviselőink a mai európai parlamenti szavazáson elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót”, különösen a gyerekkórház elleni rakétatámadást, „illetve kiálltak Ukrajna önvédelemhez való joga mellett. Ugyanakkor nem tudtak támogatni egy olyan európai parlamenti állásfoglalást, amely Magyarországot fenyegeti káros következményekkel Orbán Viktor elhibázott politikája miatt, valamint a háború végső győzelemig tartó folytatására és fegyverszállításra szólít fel minden tagállamot.”

Dobrev Klára Facebookon előre jelezte: a DK EP-képviselői minden elemével együtt megszavazzuk az Ukrajnáról szóló határozatot, „a Fidesz és a Tisza képviselői pedig szégyelljék magukat”. Többek között azt írta: „nem vagyunk hajlandók megvédeni Orbán Viktort, amikor a nemzet ellen dolgozik. Nem fogadjuk el, hogy a mi nevünkben Vlagyimir Putyin ügynökeként repkedjen a világban, és a közös európai érdekek ellen dolgozzon. Megszavazzuk, mert aki Ukrajna támogatása ellen szavaz, az egyben Magyarország biztonsága és önállósága ellen szavaz”, és nem akarják, hogy „újra orosz tankok álljanak a magyar határon”. A DK képviselője úgy vélte, „Orbán Viktor naponta veszi semmibe az EU alapszerződésében foglalt értékeket”.

A jegyzőkönyv alapján a végszavazásnál a magyar pártok közül a DK valóban igennel szavazott, a Tisza tartózkodott, a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk ellenezte a javaslatot.

Az eredményből az is látszik, hogy a fideszesek frakcióját, a Patrióták Európáért csoportját valamennyire megosztja a szöveg, de a nagy többségük nemet nyomott. 56 ellenzőre 15 tartózkodó és két igen jutott. A Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája sokkal egységesebben utasította el a javaslatot, 23 nem szavazat mellett csak egy-egy képviselő tartózkodott vagy nyomott nemet.

Az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) túlnyomó többsége viszont épphogy támogatta a szöveget. A frakcióból, ahová eredetileg a Fidesz is felvételizni akart, 69-en álltak a javaslat mögé, heten ellenezték. Utóbbiak között van a román AUR öt tagja is – a belépésükre hivatkozva nem jelentkezett végül a Fidesz az ECR-be, ahol a csatlakozáshoz nyilatkozatot kellett tenni Ukrajna támogatásáról.

A többi frakció a megosztott szélsőbaloldalt leszámítva túlnyomórészt támogatta a javaslatot.

Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió