2024. július 16. – 23:24
Orbán Viktor azt mondta, elfoglalja Brüsszelt, de az Európai Parlament (EP) újraválasztott elnöke soha annyi szavazatot nem kapott, mint bárki korábban, ennyit a nagy átrendeződésről – mondta kedden Magyar Péter Strasbourgban. (Az alakulóülés témáiról bővebben itt írtunk.) A Tisza Párt alelnöke azt állította: bár a „propagandamédia” egyes termékei háborúpártizták Roberta Metsola EP-elnököt, hallott egy fideszes képviselőt, aki elmondta a máltai politikusnak, hogy megszavazták őt. (A voksolás titkos és papíralapú volt, így hivatalosan nem fog kiderülni, ki kire mondott igent. Hölvényi György KDNP-s képviselő egy Metsolával közös képpel kitett Facebook-posztban arról írt, hogy „megelőlegeztük a bizalmat”.)
A júliusi választások utáni nyitóülés első, keddi napján az elnök mellett alelnököket is választottak, szerdán pedig az adminisztratív feladatokért felelős háznagyok (quaestorok) következnek. Múlt pénteken Pedro López de Pablo néppárti szóvivő elismerte: tárgyalnak a szocialistákkal és a liberálisokkal a fideszeseket is sorai közt tudó Patrióták Európáért (PfE) „karanténba” zárásáról. Így ők nem kaphatnának vezető tisztségeket az Identitás és Demokráciához hasonlóan, aminek szinte minden tagja átment a PfE-be.
Magyar emlékeztetett rá: a kormánypártok megszüntetnék az EP-t a mostani formájában, bizonyos pártok „jól bizonyíthatóan” orosz érdekeket szolgálnak ki, és nem biztos, hogy bizonyos dokumentumokat nekik is átadnának. Ugyanakkor a Tisza demokráciafelfogásába a karanténozás „nem fér bele”: akkor ki dönti el, ki a demokrata és ki nem, például mi van a szélsőballal? A lépést kontraproduktívnak tartotta. A Telex kérdésére elárulta: ő személy szerint megszavazná a quaestori helyért induló fideszes Szekeres Pált.
Magyar Péter azt is jelezte, hogy nem tudják teljesen támogatni az Ukrajnáról szóló határozattervezetet, amiről szerdán szavaznak. Az eredeti szöveg nekik nagyon sok tekintetben nem elfogadható, és ezt Manfred Weber néppárti frakcióvezetővel is közölte. Ő szerinte megértette az érzékenységüket a témára, nem „hungarofób”, ahogyan kormánypártiak állítják. Megpróbálják módosítani a szöveget, de ezt több frakció rakta össze, ezért várhatóan erre nem lesz módjuk, és így több részét sem fogják megszavazni. Valószínűleg bekezdésenként tudják jelezni, mit támogatnak és mit nem, mondta. Bár „lehet, hogy voltak olyan európai parlamenti magyar képviselők”, akik megszavazták, ha a kormány helyett Magyarországot ítélik el, de ezt tőlük ne várják el. Nem értett egyet többek között azzal, hogy a szöveg azzal vádolná Orbán Viktort: visszaélt a vétójogával. Ha így van, akkor például Ausztria és Hollandia is így tett Bulgária és Románia schengeni csatlakozásánál, holott az Európai Bizottság erre alkalmasnak találta a két tagállamot, hozott erre egy példát. (Az EP már korábban is zsarolással vádolta a miniszterelnököt, aki tavaly nyáron Tusványoson arról beszélt: a részben befagyasztott magyar támogatásokért cserébe engedné át az uniós költségvetés félidei emelését, benne Ukrajna anyagi megsegítésével a következő pár évre.)
A jogállamisági követelmények miatt indult hetes cikkes eljárás is évek óta tart, mégsem halad semerre, Orbán mindig arra épít, hogy támadják őt,
„úgy várják ezt az itt ülő propagandisták”, mint „a mannát, talán jobban, mint egy ötkertes bulit”.
Ennek ellenére soha nem függesztik fel a kormány szavazati jogát, mert soha nem lesz meg a szükséges egyhangúság emögött, de ő sem támogatná ezt. A kormány sokszor vállalhatatlan, de nem külföldről kell megdönteni, ez a magyar emberekre tartozik, lehet tiltakozásokat szervezni, és vannak választások.
Magyart az EU miniszteri Tanácsának soros magyar elnökségéről is kérdezték, amit óriási lehetőségnek tartott. Az első, 2011-es magyar elnökség idejére még emlékszik az EU-hoz rendelt magyar állandó képviselet szakdiplomatájaként, és az hiába volt szerinte szakmailag jó, elvitte például a médiatörvény, és attól tart, hogy megint így lesz.
Az Európai Bizottság és több tagállam bojkottot hirdetett a budapesti, informális Tanács-ülésekre, a testület jogi szolgálata pedig uniós jogot sértőnek tartotta, ahogyan az elnökséget összemosták Orbán Viktor „békemisszióival”. „Személy szerint sajnálom” – mondta erről Magyar, és arra kérte a magyar kormányt, hogy kezdjen egyeztetésekbe, ne tegye tönkre a munkát.
Magyar szerint aki igazi békemissziót visz, kicsit másként viselkedik. Ha a kormány egy gyerekkórház eltalálását nem ítéli el az legelső pillanatban, a propagandamédiában pedig az terjed, hogy nem is orosz, hanem ukrán vagy esetleg nyugati rakéta volt, az „szerintem a legalja”. Orbán tárgyalhat nagy országokkal, az nem gond. Ami az, hogy nem volt uniós felhatalmazása, de jelezte, hogy nem soros elnökként, hanem kétoldalúan egyeztetett, mondta Magyar.
Az ülés pénteki napján hirdetik ki, hogy az egy-egy témával foglalkozó, előkészítő szerepet játszó szakbizottságok közül ki hová ülne be, és jövő héten döntenek róla, hogy ki melyikben lenne elnök, illetve alelnök. A Népszava korábban arról írt, hogy a mérete alapján a legnagyobb, néppárti EP-frakció tagjaként a Tisza is megpályázhat ilyen vezető tisztségeket. Tarr Zoltán delegációvezető szerint újként visszafogottak voltak, de támogatják őket pozícióknál, és ez jár is. Például a regionális politikáért felelős bizottságban szeretnének komolyabb vezető szerepet, „erre van lehetőségünk és módunk” az egyeztetések alapján.
Címlapkép: Magyar Péter / Facebook