Szijjártó megerősítette, hogy egy korábbi tartózkodása miatt megkerüli őt az EU ukrán támogatásokkal

A lefoglalt orosz vagyonból származó bevételből 1,4 milliárd eurót fognak felhasználni ukrajnai fegyverszállításokra úgy, hogy ezzel a magyar kormány nem ért egyet, erősítette meg Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az EU tanácsi ülésének szünetében beszélt erről.

A találkozóra érkezve Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő mondta el, hogy találtak egy jogi kiskaput, mert a magyar kormány korábban tartózkodott egy döntésnél. A Politico arról írt, hogy a tagállamok 11-ig nyilváníthattak véleményt, egy belső tanácsi dokumentumra hivatkozva pedig azt állította, hogy a határidőre egyetlen negatív szavazat sem érkezett. A lap úgy tudja, hogy többek között lőszerre, légvédelmi eszközökre és az ukrán hadiiparra költenek majd a pénzből.

A Politico szerint a döntéshez nem kellett egyhangúság, azaz a magyar kormány nem blokkolhatta, mert a pénz nem az uniós adófizetőktől jön, és a magyar kormány tartózkodott az alap létrehozásánál, amin keresztül a beszerzést intézik. Akkor, márciusban Szijjártó elmondta, hogy nem is „sima”, hanem úgynevezett konstruktív tartózkodással élt és szerinte a magyar támogatás ára egy jogszabály-módosítás volt, hogy a döntésnél Magyarország semmilyen politikai vagy pénzügyi terhet nem vállal. (Bővebben itt írtunk erről.) A Financial Times egy másik szavazásnál leadott tartózkodásra hivatkozott, ami a pénz megosztásáról szólt az alap és a nem közvetlen katonai célú támogatás között.

Szijjártó szégyentelen szabályáthágásnak tartja, ami történt

Szijjártó hétfőn úgy fogalmazott, hogy a kormány „tartózkodott az első olyan szavazásnál”, amely a lefoglalt orosz vagyon profitjának „felhasználásáról szólt”. A miniszterekből álló „Tanács jogi szolgálata, Brüsszel, a bürokraták és egyes tagországok is úgy gondolták, hogy ez kellő hivatkozási alap” a kormány döntési jogának „semmibe vételére”. Így az „álláspontjának figyelmen kívül hagyásával arról döntöttek, hogy az Európai Békekeretből 1,4 milliárd eurónyi forrást újabb, Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozására használnak”.

Szijjártó a mostani döntésről úgy vélte, hogy „ez egy egyértelmű vörös vonal.

Korábban ilyen szégyentelenül a közös európai szabályok áthágására, semmibe vételére még nem került sor. Ráadásul pont azok lépnek át az európai szabályokon, akik teljes hangerővel a jogállamisági eljárásokat szorgalmazzák, és a demokratikus értékek veszélybe kerüléséről beszélnek”.

Szerinte „a demokrácia és a jogállamiság saját maguk által felkent harcosai most a lehető legszégyentelenebbül lépték át és vették semmibe a szabályokat Magyarország kizárásával ebből a döntésből. A háborúpárti indulat tehát gyakorlatilag elvakította a döntéshozókat.”

A brüsszeli „európai uniós jogi csapatunk” vizsgálja, hogy milyen lépést tehet a kormány. Úgy látta, hogy egyhangú döntésről van szó, és a „hamis” hivatkozás miatti „kizárás” hosszú távon „komoly jogi kockázatokat” jelent az egész uniós döntéshozatal szempontjából.

Szijjártó úgy látta, hogy az EU láthatóan folytatni is akarja a vörös vonalak átlépését, amit tanúsít, hogy szerinte a kül- és biztonságpolitikai főképviselő javaslata alapján az ukrán katonákat Ukrajna területén is kiképezhetnék, nem csak más országokban. (Az eredeti misszióról még 2022 novemberében döntöttek.) Ezt rendkívül veszélyesnek tartotta, mert „az első lépés” afelé, hogy „európai katonákat lehetne, kellene állomásoztatni, kihelyezni, küldeni Ukrajnába”. Ez „számunkra elfogadhatatlan, ez ellen minden létező eszközzel tiltakozunk, hiszen az európai uniós kiképzők Ukrajnába telepítése egy újabb rendkívül súlyos veszélyét hozná elő a háború továbbterjedésének” – mondta. (A missziókban önkéntes a részvétel, az EU külügyi szolgálatának adatlapja szerint eddig 24 tagállam és Norvégia ajánlott fel hozzá képzési modulokat és kiképzőket.)

Tovább blokkolja a többi békekeretes kifizetést Ukrajnába vitt felszerelés után

A miniszter szerint ismét hatalmas nyomás nehezedett rá, hogy a kormány engedje körülbelül 6,5 milliárd euró felszabadítását az Európai Békekeretből a további ukrajnai fegyverszállításokra. (A pénzt nem Ukrajna, hanem már oda vitt fegyverek, eszközök után uniós tagállamok kapnák.) Elismételte, hogy amíg az ukrán hatóságok nem hagynak fel a magyar vállalatok hátrányos megkülönböztetésével, addig erről szó sem lehet. „Egyre rosszabb hírek” érkeznek, például „el kívánják venni” a Richter forgalmazási engedélyeinek egy részét, és „a háborút támogató vállalatok” új listáján is „dolgozhatnak” az ukrán hatóságok, amellyel „esetleg” ismét célkeresztbe „kerülhetnek” a magyar cégek.

Korábban azért tartotta fel a kifizetéseket, mert egy ilyen listán szerepelt az OTP is. Azóta a bankot először felfüggesztették, majd végleg leszedték a közvetlen gyakorlati következménnyel nem járó, de az Ukrajnában is jelen lévő cégnek kellemetlenséget okozó jegyzékről. Utána Szijjártó személyes, budapesti találkozót követelt a listát összeállító ügyészségtől és biztosítékot, hogy nem kerül fel rá újra a magyar pénzintézet. A jegyzék márciusban megszűnt, de a miniszter áprilisban már a Richterről szóló feltételhez kötötte a kifizetések jóváhagyását. Hétfőn elismételte, hogy garanciát vár és továbbra is várják ehhez az ukrán hatóság budapesti látogatását.

Szijjártó a hétfői sajtótájékoztatóján azt is elmondta: hiába „buktak hatalmasat” a választásokon a legháborúpártibb kormányok, a „háborús hisztéria” nemcsak folytatódik, hanem új sebességre is kapcsolt, és továbbra is „semmibe veszik a népakaratot”. Az ülésen szerinte kimondták, hogy „az Európai Unió országai közül számos kormány hosszú távra készül, hosszú háborúra készül”.

Az új szankciócsomaggal megkerülhették a német kormány blokkolási kísérletét

Az ülésen hivatalosan elfogadták a 14. szankciós csomagot is. Az egyhangú döntést, azaz a magyar kormány beleegyezését is igényló lépés Szijjártó szerint egy „totális kudarcot valló stratégia folytatása”. (A magyar sajtóban több oldal is ezt a döntést keverte össze az orosz vagyon profitjáról szólóval, mint ahol megkerülik a magyar kormányt.) A miniszter gyakorlatilag megerősítette a Politico korábbi értesülését, hogy a magyar kormányt a paksi bővítéshez adott garanciákkal sikerült leszerelni. „Öröm az ürömben”, hogy ez a csomag sem veszélyezteti a magyar energiaellátás biztonságát, sőt, az új paksi erőmű építése és minden eleme „teljes és általános mentességet kap a szankciós intézkedések alól”. Ha európai vállalatok részt vesznek a beruházásban, még a saját tagállami hatóságaiktól sem kell engedélyt kérniük, mondta.

„Egyetlen egy európai uniós kormány sem tud gátat szabni európai cégek részvételének a paksi beruházásban”,

ezzel egy „csomó akadályt kiiktattunk”.

Szijjártó bejelentése azért lehet fontos, mert január végén arra panaszkodott, hogy a német kormány nem engedélyezte a vezérlőrendszer exportját a Siemens Energy vállalatnak. A blokkolást a bővítésben szintén részt vevő franciák felé nyitva igyekeztek megkerülni.