Az EU a magyar kormányt megkerülve támogatná Ukrajna védelmét orosz vagyon felhasználásával

Az Európai Unió egy jogi kiskapuval megkerülheti a magyar kormány vétóját abban, mire használja fel a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna védelmére, írja a Financial Times cikke, amit a 24.hu szúrt ki. Az üzleti lap szerint ezzel a módszerrel a legnagyobb fejlett gazdaságú országokból álló G7-ek előtt is szabaddá tennék az utat, hogy 50 milliárd dollárt adhassanak az orosz invázió alatt álló uniós tagjelöltnek.

Ahogy arról korábban írtunk, az EU egy nagyjából 250 milliárd eurós vagyonhalmon ül, amit az Oroszország elleni szankciókkal foglalt le. Már régóta pedzegetik politikusok, hogy ezt valahogyan felhasználhatnák Ukrajna érdekében, de ha magához a vagyonhoz nyúlnának, az nemzetközi jogi kérdéseket vetne fel, hiszen ezt az EU nem egyszerűen elvette, és elvben bármikor képesnek kell lennie arra, hogy visszaadja. Közben hiába vonult ki számos uniós cég az orosz piacról, soknak, köztük magyaroknak is maradtak ottani leányvállalatai, és Vlagyimir Putyin ezeknek sem fél kellemetlenségeket okozni.

Februárban a tagállamok úgy döntöttek, félrerakják az orosz központi bank EU-ban tárolt tartalékából (túlnyomórészt Belgiumban tartott értékpapírokból) nyert profitot. Márciusban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az így nyert pénz 90 százalékát fordítsák az ukrán védelemre az Európai Békekereten keresztül, ami az uniós katonai missziókat vagy a tagállamok EU-n kívülre vitt katonai eszközeit, fegyvereit utófinanszírozza. A maradékot nem katonai támogatásként adnák. (A Politico korábban arról írt, hogy a semleges és a katonai segítségtől ódzkodó tagállamok kedvéért nem a teljes összeg megy fegyverszállításokra.) Májusban a tagállamok elfogadták a 90-10 százalékos bontást, utóbbi részt az uniós költségvetésből finanszírozott programokhoz adják hozzá. Azt viszont még nem mondták ki, hogy pontosan mire használják fel a pénzt.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arról beszélt az FT-nek, hogy a magyar kormány korábban tartózkodott, így viszont „nem kellene, hogy része legyen a pénz felhasználásáról szóló döntésnek”. Szerinte ez a jogi kerülőút „kifinomult, mint minden jogi döntés, de működik”. (Frissítés: az FT a májusi döntésre hivatkozott a tartózkodásról írva, de a Politico szerint egy másik, márciusi szavazásról van szó, amivel egy ukrán katonai segélyalapot hoztak létre. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy a döntés nem ró ránk terhet és konstruktívan tartózkodott, bővebben itt írtunk róla, mit jelent ez.)

A lap szerint ugyanígy kerülhetnék el a gondokat azzal, hogy a G7-ek egy 50 milliárd dolláros hitelt adjanak decemberre Ukrajnának. A hitelt a befagyasztott orosz vagyon jövőbeli kamataiból törlesztenék. A magyar kormány viszont meg tudja majd vétózni magát az orosz vagyont befagyasztó döntést, mert ezt félévente egyhangúlag újra el kell majd fogadni. (Azaz a februári döntést, ami augusztusban járna le.)

Borrell szerint hasonló egyezséget ajánlottak, mint amit a NATO-val kötött a kormány, azaz Magyarország kimarad, cserébe nem vétóz. A kormánynak „azt ajánlottunk, hogy a pénzük sehogyan sem lesz felhasználva Ukrajna támogatására” – mondta Borrell. (Ahogy azt feljebb is írtuk, itt nem „a magyarok” pénzéről, hanem túlnyomórészt Belgiumban tárolt orosz vagyonból szerzett nyereségről van szó, Borrell feltehetőleg a Magyarországra eső arányos részről beszél.) „Nem csak fegyverekre, semmire. Vigyék a pénzüket. Tegyék be a pénzüket egy dobozba. Nem akarjuk használni a pénzüket”, de Borrell szerint erre a magyar kormány nemet mondott. „Még amikor felajánlottuk nekik a kimaradást a csapatból és hogy a pénzük nem lesz felhasználva Ukrajnában, az sem volt elég” – tette hozzá. Szerinte az egésznek ahhoz van köze, milyen szoros a kapcsolat Moszkva és Budapest között.

A lap azt állítja, a magyar kormány szóvivőjét is kérdezte, de ő megtagadta, hogy válaszoljon. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter viszont a hétfői ülés elején, ahol döntést hozhatnak, azt posztolta Facebookra: „újabb milliárdok Ukrajnának – immár az európai szabályok felrúgásával, Magyarország kihagyásával”.

Címlapkép: Szijjártó Péter és Josep Borrell az Európai Unió Tanácsának 2024. február 20-i ülésén – Fotó: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió