Hivatalosan is elfogadták a 14. szankciós csomagot, amit a magyar kormány sem vétózott

Az Európai Unió külügyminiszteri Tanácsa hétfőn hivatalosan is új szankciókat jelentett be. A büntetőintézkedésekről még múlt héten kötöttek egyezséget alsóbb, nagyköveti szinten, de akkor még nem volt nyilvános a tartalmuk.

Az előzetes híreknek megfelelően a 14. csomaggal először veszik célba az orosz cseppfolyósított földgázt (LNG-t). Nem a vásárlását, csak továbbadását tiltják, ami a Politico korábbi cikke szerint főleg a szibériai Jamal LNG-terminálnak érvágás. Innen jégtörő hajók szállítják a cseppfolyósított földgázt, amit uniós kikötőkben töltenek át. A módszerrel a gázt nem kell végig speciális hajókkal szállítani, amik így gyakrabban fordulhatnak. A lapnak nyilatkozó Petras Katinas energiaügyi elemző nagyjából kétmilliárd eurósra saccolta az oroszok várható veszteségét. Egy ilyen intézkedés leginkább spanyol, francia és belga cégeket érint, amelyek hosszú távra szerződtek a Jamallal, de részben az uniós piacra passzolták tovább a gázt. (Tavaly a lap szerint hatmilliárd köbméternyi EU-ból továbbadott orosz LNG-ből 1,6 kötött ki a valamelyik tagállamban.)

Az új orosz LNG-projektekre is szankciókat vezetnek be, de ezekhez az elemző szerint eleve nem szállítanak semmit az uniós cégek, így csak egy „papírtigrisről” van szó.

Az „árnyékflottával” szemben is fellépnek, amivel az oroszok (az EU-ból és fejlett nagyhatalmakból álló) G7-ek olajársapkáját igyekeznek megkerülni. Az intézkedések megtiltják, hogy uniós cégek vagy magánszemélyek bármilyen segítséget nyújtanak ezeknek a hajóknak, 27 hajót pedig már célba is vettek az intézkedésekkel.

Az intézkedésekkel mindezek mellett

• 116 személyt vagy céget, szervezetet tettek fel az EU szankciós listájára (az uniós vagyonukat befagyasztják és a jegyzékben szereplő emberek nem léphetnek az EU-ba);
• 61 (nem csak orosz, hanem például kínai, kazah és török) vállalatot nyilvánítottak az orosz hadiipar közvetlen támogatójának, így rájuk szigorúbb exportszabályokat alkalmaznak;
• újabb vegyi és nyersanyagok kivitelét tiltották be Oroszországba;
• új intézkedésekkel kárpótlást kérhetnek az uniós cégek, ha orosz vállalatok a szankciók miatt károkat okoznak nekik;
• betiltottak egy orosz banki üzenőszolgáltatást;
• új mechanizmussal kell figyelni arra, nehogy harmadik országokon keresztül Oroszországban kössenek ki tiltólistás termékek az EU-ból;
• uniós pártok, alapítványok, civil szervezetek sem kaphatnak pénzt az orosz államtól vagy a közvetítőitől.

Szankciókról – ahogy Oroszország ellen az előző 13 alkalommal is – kizárólag a tagállamok döntenek és csak egyhangúlag, azaz többek között a magyar kormánynak is át kellett engednie az intézkedéseket. (Emellett az uniós állam- és kormányfők testülete is rendszeresen üdvözli a szankciókat, az egyhangúlag következtetéseket hozó Európai Tanácsban Orbán Viktor képviseli Magyarországot.)

A korábbi hírek alapján most nem csak a magyar, hanem egy idő után egyedül a német kormány tartotta fel az egyezséget. Az EUrologus szerint május végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: nem támogatja ezt a csomagot, „ellentétes Magyarország érdekeivel, mert veszélybe sodorja az energiabiztonságot”. A Politico viszont úgy tudta, hogy június közepére már nem a magyarok, hanem a németek voltak, akik megtorpedózták az alkut. A lap értesülései alapján a magyar kormányt a paksi bővítéshez adott garanciákkal, a németet egy kisvállalkozásokat érintő engedménnyel sikerült leszerelni.

Bár több oldal is a magyar kormány megkerülésével hozott döntésről írt a Financial Times korábbi híre alapján, két külön dologról van szó. Az FT az orosz vagyonból nyert profit felhasználásáról cikkezett az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Josep Borrell nyilatkozata alapján, a pénzből Ukrajna védelmét segítenék. A Tanács szankciókról szóló közleménye sem említi sehol, hogy ennek bármi közvetlen köze lenne a már februárban félretett nyereséghez.