2024. június 20. – 13:02
Új szankciókról állapodtak meg az uniós tagállamok képviselői csütörtökön. A 14. csomaggal először veszik célba az orosz cseppfolyósított földgázt (LNG-t). A miniszteri Tanács soros belga elnökségének tweetjét az EUrologus szúrta ki. (A tervekről korábban itt írtunk.)
Szankciókról – ahogy Oroszország ellen az előző 13 alkalommal is – kizárólag a tagállamok döntenek és csak egyhangúlag, azaz többek között a magyar kormánynak is át kellett engednie az intézkedéseket. (Emellett az uniós állam- és kormányfők testülete is rendszeresen üdvözli a szankciókat, az egyhangúlag következtetéseket hozó Európai Tanácsban Orbán Viktor képviseli Magyarországot.)
A korábbi hírek alapján most nem csak a magyar, hanem egy idő után egyedül a német kormány tartotta fel az egyezséget. Ahogy arra az EUrologus emlékeztet, május végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: nem támogatja ezt a csomagot, „ellentétes Magyarország érdekeivel, mert veszélybe sodorja az energiabiztonságot”. A Politico szerint viszont múlt pénteken már nem a magyarok, hanem a németek voltak, akik megtorpedózták az alkut. A lap értesülései alapján a magyar kormányt a paksi bővítéshez adott garanciákkal, a németet egy kisvállalkozásokat érintő engedménnyel sikerült leszerelni.
A Politico, az EUrologus és az Euractiv is úgy tudja, hogy a csomag szankciókat vezet be az Oroszországból származó cseppfolyósított földgázra (LNG). Ha így van, ez lenne az első eset, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországgal szemben földgázt is érintő szankciókat vezet be az EU (azaz a korábbi áremelkedés okát kár lett volna ilyen intézkedéseknél keresni). Oroszország már a 2022. márciusi támadás kezdete előtt hónapokkal elkezdte visszafogni a szállításokat az EU-ba és a legtöbb tagállam önként leállt a megdráguló gázzal, de mostanra már ismét jóval alacsonyabbak a világpiaci árak. (A mértékadónak tekintett holland gáztőzsde most nagyjából a 2021. júniusi szinten áll.) Az uniós gáztározókat tavaly novemberre 99 százalékosan megtöltötték, a fűtési szezon végére ez csak 58 százalékra esett vissza és idén áprilisban rekordokat döntött. A kieső, olcsón szállított vezetékes gázt viszont paradox módon részben orosz LNG-vel pótolták, egy tavaly augusztusban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a behozatal 40 százalékkal ugrott meg.
A belga elnökség nem közölt részleteket arról, pontosan mit és hogyan szankcionálnak, de a Politico a korábbi cikkében arról írt, hogy nem az LNG vásárlását, csak továbbadását tiltanák, ami főleg a szibériai Jamal LNG-terminálnak érvágás. Innen jégtörő hajók szállítják a cseppfolyósított földgázt, amit uniós kikötőkben töltenek át. A módszerrel a gázt nem kell végig speciális hajókkal szállítani, amik így gyakrabban fordulhatnak. A lapnak nyilatkozó Petras Katinas energiaügyi elemző nagyjából kétmilliárd eurósra saccolta az oroszok várható veszteségét. Egy ilyen intézkedés leginkább spanyol, francia és belga cégeket érintene, amelyek hosszú távra szerződtek a Jamallal, de részben az uniós piacra passzolták tovább a gázt. (Tavaly a lap szerint hatmilliárd köbméternyi EU-ból továbbadott orosz LNG-ből 1,6 kötött ki a valamelyik tagállamban.)
A tagállamok a lap szerint az orosz LNG-projektekre is szankciókat vezetnének be, de ezekhez az elemző szerint eleve nem szállítanak semmit az uniós cégek, így csak egy „papírtigrisről” van szó. Az „árnyékflottát” is célba vennék, amivel az oroszok (az EU-ból és fejlett nagyhatalmakból álló) G7-ek olajársapkáját igyekeznek megkerülni. Az intézkedések megtiltanák, hogy uniós cégek vagy magánszemélyek bármilyen segítséget nyújtanak ezeknek a hajóknak.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen csütörtöki tweetje részben megerősíti a Politico korábbi értesüléseit: ez a „keményet ütő csomag még inkább megtagadja Oroszországtól a kulcsfontosságú technológiákat. További energiabevételektől fosztja meg. És küzd Putyin külföldi árnyékflottája és árnyékbankhálózata ellen.”
„Eddig 13 EU-s szankciós csomaggal nem sikerült megállítani az orosz-ukrán háborút. Jön a 14.” – posztolta László András (leendő) fideszes európai parlamenti képviselő a döntésről, amit egyhangúlag, tehát a magyar kormány jóváhagyásával kellett meghozni. „Hány szankciós csomag kell, még mielőtt a diplomáciával is megpróbálkoznak a nyugati vezetők?”
A mostani egyezséget a tagállamok uniós képviselői kötötték, így hivatalosan még eggyel magasabb, miniszteri szinten is rá kell bólintani. A külügyminiszterek legközelebb jövő hétfőn találkoznak a Tanácsban, a csomag pontos tartalmát várhatóan ekkor hozzák nyilvánosságra. A szankciókról alig két héttel azelőtt egyezett meg a testület, hogy július 1-től a magyar kormány venné át a soros elnökségét.
