Két nap alatt másodszor üdvözölt szankciókat minden uniós állam- és kormányfő

Alekszej Navalnij haláláért az orosz hatóságok a végső felelősök, mondták ki az uniós állam- és kormányfők ülésének következtetései pénteken. Az egyhangúlag döntő Európai Tanács, amelyben Orbán Viktor képviseli Magyarországot, külön üdvözölte az orosz ellenzéki halálának felelősei ellen aznap kihirdetett szankciókat. (Tegnap már ugyanezt megtették a dokumentum addig elfogadott részében a 13. szankciós csomaggal, a csütörtökön lezárt témákról itt írtunk.) Sőt, felhívták rá a hasonló nevű, de külön intézményként működő EU Tanácsban ülő minisztereiket, hogy dolgozzanak egy új szankciórendszeren az Oroszországon belüli helyzetre és a stabilitást külföldön gyengítő akcióira tekintettel.

Az orosz elnökválasztásról ugyanakkor semmit nem mondtak, ellentétben a februári belarusz voksolásról, ami szerintük nem teljesítette az alapvető demokratikus elveket. A parlamenti és önkormányzati választást az állam- és kormányfők véleménye alapján példátlan elnyomás kísérte, de az EU szolidáris az ellenzékkel. Nem arról van szó, hogy valaki az utolsó pillanatban vétóval fenyegetett volna és ezért húztak ki gyorsan valamit az orosz elnökválasztásról. A Politico az ülés előtt nyilvánosságra hozott egy előzetes változatot, amiben ugyanúgy egy mukkot sem szólnak a majdnem egy héttel a csúcs előtt rendezett voksolásról.

A következtetésekben részben a külkapcsolatokkal fonódott össze a migráció, amire közvetlenül egyetlen, mérsékelten tartalmas mondat jutott: átnézték a helyzetet és átfogó megoldásra törekednek. Közvetve már bőbeszédűbbek voltak az EU-n kívüli átfogó partnerségek miatt, mint amilyet nemrég Egyiptommal kötöttek. A tagállami vezetők üdvözölték a remények szerint migrációt is csökkentő egyezséget, és kiemelték, mennyire fontosak a hasonló kapcsolatok.

Egyszerűsítéssel győznék meg a gazdákat

A következtetések pénteken elfogadott része a mezőgazdasággal foglalkozik a leghosszabban. Hónapokkal ezelőtt gazdatüntetések kezdődtek Európában, a júniusi európai parlamenti választás fényében pedig a – különösen jobboldali – politikusok versenyt futnak azért, hogy megmutassák, ki az agrárszektor legnagyobb barátja.

Köztük van Orbán Viktor is, aki a legutóbbi EU-csúcsra Brüsszelben tüntető gazdákkal hangolódott. A mostani találkozóra érkezve az ukrán gabona ügyét tartotta a fő problémának, majd a második nap előtt is az európai gazdákat az ukránok javára eláruló „Brüsszelre” panaszkodott. Ahogy azt korábban is írtuk, valójában épp az általában csak lebrüsszelezett Európai Parlament volt szigorúbb az ügyben a tagállami Tanácsnál, de erre valamiért nem kérdezett rá a miniszterelnök beszélgetőpartnere az állami rádióban. A két testület pont a csúcs előtt, szerdán kötött előzetes megállapodást, hogy még aznap boruljon az alku.

Abból lett vita, hogy az Európai Parlament mellett a tagállamok között egy francia-lengyel vezetésű tömb

• a gabonára is kiterjesztené egy vészféket;
• amit a gyakorlatban kisebb mennyiségű behozatalnál élesítenének (az alkuval a legutóbbi két, már alacsonyabb kivitelű háborús év átlaga fölött lépne életbe, a kemény mag ebbe 2021-et is belevenné);
• közben az ukránbarát országok előjöttek azzal, hogy az orosz és belarusz gabonára vetnének ki vámot.

Utóbbi kérést könnyen le is rendezték: a Politico szerint a tagállami vezetők informálisan rábólintottak, így Ursula von der Leyen csütörtökön bejelentette, hogy másnap be is vezetik a vámot. Az ukrán importról hivatalosan csak annyit mondtak ki, hogy „méltányosan és kiegyensúlyozottan” kezelik a „kapcsolódó problémákat”, de egyelőre semmi hír arról, hogy bármi konkrétban megegyeztek volna. Hasonló általánosságokat lő el a záródokumentum többi része is a mezőgazdaságról. Többek között felszólítja az Európai Bizottságot és a miniszteri Tanácsot, hogy folytassák a közös agrárpolitika egyszerűsítését, amire múlt héten mutattak be bizottsági javaslatokat.

Von der Leyen az ülés után hangsúlyozta, hogy ezzel megtették az első lépéseket a papírmunka csökkentéséhez, a vis maior helyzetekben, például árvízkor adható kivételekhez és az alkuerejük növeléséhez, hogy ne kelljen a termelési költségeik alatt árulniuk a terményeiket. Például a tíz hektár alatti gazdaságokat – amin az összes uniós gazda kétharmada dolgozik, de csak a földek tizede tartozik hozzájuk – több kötelezettség alól mentesítik. Így sokaknak tudnak segíteni, miközben ez viszonylag kis területet érint és ezzel nem veszélyezteti a környezetvédelmi célokat, érvelt.

A soros magyar elnökség egyik legfontosabb témája is az asztalon

A következtetésekben egy kurta mondat jutott az EU stratégiai menetrendjére, azaz arra, hogy mik a középtávú tervek a júniusi EP-választást követő intézményi átrendeződés utánra. Csak annyit állapítottak meg róla, hogy számba vették az előkészületeket, de ez a téma magyar szempontból különösen fontos, mert júliustól fél éven keresztül a hazai kormány kezében lesz a miniszteri Tanács vezetése, ahol erről fognak tárgyalni. A menetrend olyan eszköz lehet, amit felhasználva a kormány – a személyi kérdések befolyásolása mellett – a hat hónapos időszakon túlra is hatással lehet.