Orbánék az ukrán gabona és a lefoglalt orosz vagyon felhasználása miatt is aggódnak az EU-csúcson

„A legfontosabb téma az asztalon az ukrán gabona” – posztolta a csütörtökön kezdett uniós csúcsról Orbán Viktor. A miniszterelnök az X-en arról írt, hogy a „dömping lassan tönkreteszi az európai és magyar gazdákat”.

A téma ugyan kimondva nem szerepel a zárónyilatkozat Politico által megszerzett előzetes tervezetében, de ahogy azt az előzetesünkben is írtuk, az ukrán agrártermékek szabad behozatalának meghosszabbítása épp a csúcstalálkozó előtti napon akadt el. Az Európai Parlament szigorítana egy leendő vészféken, amit bizonyos mennyiség felett húzhatnának be és a javasoltnál több agrártermékre terjesztenének ki. A tagállamokkal szerdán kötött előzetes alku alapján a gabonára nem vezetnék be, ráadásul többek között a franciák és a lengyelek már kisebb importmennyiségnél élesítenék a korlátozást, így a csúcson előkerülhet a téma.

A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs az RTL-nek arról beszélt, hogy „lehetőség szerint kijjebb kell szorítani az európai piacról” az „ellenőrizetlen, kétes minőségű” ukrán gabonát.

„A legjobb mennyiség a nulla.”

Gitanas Nausėda litván elnök viszont az orosz gabona kitiltása mellett kardoskodott az ülésre érkezve.

Kérdés, hogyan használják a lefoglalt orosz vagyont

Az ülésen a szerdán bemutatott tervről is tárgyalnak, hogy az orosz központi bank lefoglalt vagyonából nyert hozamból Ukrajnát segítsék. Az Európai Bizottság ezt nagyrészt katonai támogatásként nyújtaná. Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy „az orosz vagyonok lefoglalása és esetleges felhasználása egy nagyon érzékeny kérdés, függetlenül attól, hogy mit gondolunk a háborús felelősségről”. A kormány ott húz „vörös vonalat”, hogy „nem szeretnénk a háborús konfliktus részévé válni, ki szeretnénk maradni ebből a háborúból”, de szerinte az ügy amúgy sem a csúcson fog eldőlni.

A végkövetkeztetés Politico által nyilvánosságra hozott előzetes változata valóban csak annyit mondana ki, hogy megvizsgálták a következő lépéseket, „beleértve a katonai támogatás finanszírozásának lehetőségét”, és átpasszolják a feladatot a miniszteri Tanácsnak.

Az ellentétek az ülésre érkező vezetők nyilatkozataiban is látszottak. Karl Nehammer osztrák kancellár ellenezte, hogy katonai támogatásra menjen a pénz, amit inkább Ukrajna újjáépítésére fordítana. Nausėda viszont nem csak a hozamot, hanem a lefoglalt készpénzt is felhasználná – az újjáépítés mellett – Ukrajna védelmi igényeinek fedezésére.

Az Európai Bizottság elnöke és alelnöke is kapott magyar kritikát

Minél előbb el kell kezdődnie a béketárgyalásoknak, és a jelenlegi eszkalációs spirálról „le kéne rángatni” a brüsszeli politikai vezetést – jelentette ki Orbán Balázs az MTI szerint. A 444 kérdésére abban bízott, hogy „az elmúlt öt évben leszerepelt” vezetés helyett egy új jön majd. Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság politikáját az elmúlt időszakban Magyarország-ellenesnek látja, és szerinte egyre kevesebb az esély, hogy ez változzon. A testület

„olyan elfogult és elfogadhatatlan módon bánt Magyarországgal, hogy innentől kezdve nekünk nincs más választásunk, mint hogy nem támogatjuk” az újrázásra készülő Von der Leyent,

akit pár hónapja plakát- és „nemzeti konzultációs” kampánnyal sorosozott a kormány.

Az Európai Bizottság a júniusi európai parlamenti választás után alakul újra. Orbán Balázs közölte, hogy a voksoláson magyar tekintetben a Fides–-KDNP 2019-es eredményéhez hasonlóval lennének elégedettek, de bízik egy még nagyobb győzelemben.

Úgy vélte, európai szinten a jobboldal, a szuverenisták tábora erősödni fog (ezt alátámasztják a felmérések is), de nem lehet előre látni, ezek a pártok hogyan tudnak – ha egyáltalán képesek – együttműködni (a törésvonalak miatt ezt is). A Fidesz minél nagyobb mozgásteret szeretne, és azt, hogy minél inkább változzanak az európai parlamenti erőviszonyok. Négy lehetőséget tartott nyitva: beülnek

• a konzervatív-nacionalista Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) közé;
• a szélsőjobboldali Identitás és Demokráciába;
• maradnak függetlenek;
• és nem tartotta kizártnak, hogy valamilyen formában egyesül a jobboldal.

Az európai parlamenti választások után, az eredmények figyelembevételével döntenek.

Ahogy arról korábban írtunk, a Fidesz leginkább az ECR-rel szavaz együtt az Európai Parlamentben, a frakciójába ült be egy uniós testületben és az EU-n kívüli Európa Tanácsban is. Akadály lehet, hogy a nagyobbik magyar kormánypárt orosz- és ukránpolitikája nem minden tagnak tetszik. Nicola Procaccini, az ECR társelnöke viszont épp csütörtökön fejtette ki az MTI szerint, hogy Orbán Viktor nézetei összeegyeztethetőek Európával, mert a legutóbbi uniós csúcson jóváhagyta Ukrajna támogatását.

A miniszterelnök politikai igazgatója Von der Leyen mellett az Európai Bizottság alelnökét, Věra Jourovát is kritizálta, amiért azt mondta: „az nem járja, hogy három és fél millió Fidesz-szavazó miatt 460 millió uniós állampolgár biztonságát veszélyeztetik”. Jourová az Európai Bizottság reformterveit vázolva beszélt erről, mert a testület az egyhangú döntéshozatalról a minősített többség felé mozdulna, azaz kevesebb területen lehetne vétózni.

„Magyarország részéről szeretném visszautasítani Věra Jourová ezen kijelentéseit” – válaszolt az RTL-en keresztül Orbán Balázs. „Ne más mondja meg kívülről, hogy mit gondoljunk egyes nemzetközi kérdésekben”, mert abból az elmúlt ezer évben szerinte csak rosszul jöttek ki a magyarok, így az önálló külpolitika megtartását nemzetstratégiai érdeknek tartja.