Orbán is beleegyezett, megvan az alku Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásáról

„Megegyeztünk” – írta X-en (a volt Twitteren) az Európai Tanács elnöke. Charles Michel szerint mind a 27 EU-tagország állam- és kormányfője beleegyezett az 50 milliárd eurós támogatási csomagba „az EU költségvetésén belül”.

A csütörtöki rendkívüli EU-csúcsra azért volt szükség, mert legutóbb, decemberben Orbán Viktor megvétózta a közös költségvetés emelését és Ukrajna további támogatását. Az EU 2022 végén megállapodott egy havi másfél milliárd eurós csomagról, de csak egy évre méretezték. Gyakorlatilag ezt folytatnák, csak hosszabb távon, 2027-ig összesen 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással és 33 milliárd euró hitellel. (A csúcs előzményeiről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

A magyar kormány eredetileg a büdzsén kívül akarta tartani a csomagot, ami egy bonyolultabb és politikailag kockázatosabb megoldás lett volna. Bóka János EU-ügyi miniszter a Financial Times-nak viszont elárulta, hogy szombaton jelezték: a költségvetést érintő megoldást is elfogadnák.

A magyar kormány emellett azt szerette volna, ha évente egyhangúlag döntenek a folytatásról, de a tagállamok jó része ezt ellenezte. Charles Michel posztja csak annyit ír erről, hogy az alkuval „rendíthetetlen, hosszú távú, kiszámítható finanszírozást” fognak nyújtani. Az Euractiv szerdai cikke szerint a tagállami nagykövetek aznapi, előkészítő ülését követően az Európai Tanács végkövetkeztetéseinek legutóbbi tervezete egy évenkénti vitát ajánlott, de vétójogot nem.

A Politico úgy tudja, hogy a tagállami vezetők egy kisebb csoportja győzte meg a magyar miniszterelnököt. Először Charles Michel mellett az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel, valamint Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel ültek össze. A találkozóhoz később több másik tagállami vezető, például a holland Mark Rutte, a lengyel Donald Tusk és a belga Alexander De Croo is csatlakozott. A résztvevők alapján erről az ülésről tettek ki egy képet Orbán Viktor Facebook-oldalára kora délelőtt.

A Guardian Charles Michel szóvivőjére hivatkozva arról ír, hogy miután megkötötték az egyezséget, a többiekkel is gyorsan konzultáltak, és ők hamar beleegyeztek.

Mit ért el Orbán Viktor?

A lap szerint két ponton engedtek. Az Európai Bizottság két év múlva tart egy felülvizsgálatot, amiről szavaznak, de nem derül ki, hogy egyhangúlag vagy például minősített többséggel (ahol legalább négy tagállam kell egy javaslat leszavazásához). Emellett a szóvivő szerint az alku érintette a jogállamisági feltételességi mechanizmust is, de ennél több nem derül ki a cikkből.

Az eljárás miatt nagyjából 6,3 milliárd eurót tartanak vissza a blokkolt 20 milliárdból, és eltiltották a vagyonkezelő alapítványokat, velük együtt pedig a 21 ilyen hátterű modellváltó egyetemet az uniós kötelezettségvállalásoktól. A magyar kormány az Európai Bizottság decemberi értékelése szerint nem teljesítette az összes feltételt, hogy megszüntessék az eljárást. A zárolás megszüntetéséről vagy mérsékléséről – alapesetben a magyar kormány kezdeményezésére – európai bizottsági javaslat alapján a tagállamok dönthetnek. (Arról, hogy ez hogyan függ össze a többi, uniós forrást blokkoló eljárással és miért kellene még idén megállapodni róla, legutóbb itt írtunk.)

A Politico a végkövetkeztetések egy friss tervezetére hivatkozva arról ír, hogy az Európai Bizottság a második év végén esedékes felülvizsgálat mellett évente jelenteni fog a támogatási program végrehajtásáról, ha pedig kell, az állam- és kormányfők vitát tartanak. Emellett idéznek egy korábban kiadott következtetést, amely szerint a magyar jogállamiságot méltányosan és elfogulatlanul fogják értékelni.

Zelenszkij hálás

„Hálás vagyok Charles Michelnek és az EU vezetőinek” – köszönte meg az alkut X-en Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök nagyon fontosnak tartotta, hogy a döntés mind a 27 állam- és kormányfőé, ami „ismét bizonyítja az EU erős egységét”. A folytatódó uniós finanszírozás szerinte megerősíti a hosszú távú gazdasági és pénzügyi stabilitást, ami semmivel sem kevésbé fontos, mint a katonai segítség és a szankciós nyomás Oroszországon.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter történelminek nevezte az egyezséget, ami „mutatja, hogy az állítólagos kifáradásról vagy sorvadó támogatásról szóló beszédek egyszerűen hamisak.” Az EU „ismét megmutatta az erejét és a képességét, hogy másoktól függetlenül hozzon döntéseket”.

„Az EU tartja az Ukrajnának tett ígéreteit” – posztolta X-re Alexander De Croo. A csúcsot előkészítő miniszteri Tanács soros elnökségét adó Belgium kormányfője szerint ismét megerősítették a 27 tagállam egységét.

Kaja Kallas észt miniszterelnök megerősítette, hogy mind a 27 tagállam jóváhagyta az ukrán csomagot, ami fontos jelzés Ukrajnának, hogy az EU „hosszú távon, a győzelemig mögötte áll”.

Karl Nehammer osztrák kancellár annak örült, hogy a közös költségvetést gazdaságosan kezelik. „Kezdetben 67 milliárdról volt szó” – utalt rá, hogy az Európai Bizottság eredetileg ennyi többletbefizetést kért, amiből 17 milliárd euró menne (33 milliárd euró hitellel együtt) Ukrajnának. A többit olyan célokra költenék, mint például az akkumulátorgyártáshoz hasonló stratégiai ágazatok támogatása vagy a migráció fékezésére. Karl Nehammer kiemelte, hogy utóbbi célra 10 milliárd euró marad, amivel „a határvédelem jobban működhet” és hatékonyabban küzdhetnek az „az illegális migrációval”. A decemberi csúcson a nem Ukrajnára szánt 50 milliárd eurót kevesebb, mint 15-re gyalulták le, a befizetéseket pedig átcsoportosításokkal is csökkenteni tudták. A végső alkut az Európai Parlamenttel kell megkötniük.

Orbán szerint két dolgot kiharcoltak az EU-csúcson

Orbán Viktor a később a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy a csütörtöki csúcstalálkozón „a téma Ukrajna volt, illetve az a kérdés, hogy támogassa-e az Európai Unió, és ha igen, hogyan és mennyi pénzzel.” Szerinte a tárgyalások azért szakadtak meg tavaly decemberben, mert „két magyar problémára nem kaptunk megoldást. Féltünk attól, hogy a magyaroknak járó pénzek, amit a Bizottság eddig nem adott ide nekünk, előbb-utóbb Ukrajnában kötnek majd ki. És attól is féltünk, hogy túl hosszú távra, ellenőrizetlenül bocsátunk forrásokat Ukrajna rendelkezésére.”

„Tegnap éjszaka, ma reggel kaptunk egy ajánlatot, és végül kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek ésszerű felhasználását, és garanciát kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába” – jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta, hogy „hosszú tárgyalás után” elfogadták az ajánlatot

Jöhet a fegyverszállítási alap

Az állam- és kormányfők nem mehetnek egyből haza, a Politico szerint Európai Békekeret ötmilliárd eurós bővítéséről is tárgyalnak. Az EU-n kívüli fegyverszállításokat utólag fedező alaphoz létrehoznának egy külön ukrán alzsebet. Az eredetileg négy éven át 20 milliárd eurósra tervezett keret helyett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a múlt héten „eggyel lágyabb” javaslatról, ötmilliárd euróról beszélt. A Politico pár nappal az EU-csúcs előtt arról írt: teljesíthetik a magyar kormány kérését, hogy a részéből ne költhessenek fegyverekre, csak halált nem okozó eszközökre.