Orbán szerint két dolgot kiharcoltak az EU-csúcson

„Csütörtök dél, ez itt Brüsszel, de már tegnap, szerda éjjel hosszú órákon keresztül tárgyaltunk” – kezdődik Orbán Viktor videója, amelyet Facebookra tett ki az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozójáról. Azért tartottak rendkívüli ülést, mert a magyar miniszterelnök decemberben megvétózta az „extra pénzt Ukrajnának” és a többéves uniós keretköltségvetés felülvizsgálatát.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke aztán csütörtök délelőtt bejelentette, hogy mind a 27 EU-tagország állam- és kormányfője beleegyezett az 50 milliárd eurós, négy évre szóló támogatási csomagba „az EU költségvetésén belül”.

Orbán Viktor szerdán este valóban egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. A Politico szerint viszont kihagyta a lehetőséget, hogy a többi állam- és kormányfővel vacsorázzon, miután megemlékeztek Jacques Delors-ról, az Európai Bizottság nemrég elhunyt volt elnökéről. A csütörtöki ülés előtt Leo Varadkar ír miniszterelnök meg is jegyezte, hogy nem volt mindenki ott, így ott nem tárgyaltak.

Orbán Viktor a videójában arról beszél, hogy a csütörtöki csúcstalálkozón „a téma Ukrajna volt, illetve az a kérdés, hogy támogassa-e az Európai Unió, és ha igen, hogyan és mennyi pénzzel.” Szerinte a tárgyalások azért szakadtak meg tavaly decemberben, mert „két magyar problémára nem kaptunk megoldást. Féltünk attól, hogy a magyaroknak járó pénzek, amit a Bizottság eddig nem adott ide nekünk, előbb-utóbb Ukrajnában kötnek majd ki. És attól is féltünk, hogy túl hosszú távra, ellenőrizetlenül bocsátunk forrásokat Ukrajna rendelkezésére.”

A kormány tavaly óta olyan állításokkal támadta a javaslatot, mint például hogy a magyar támogatásokat odaadhatnák Ukrajnának. Arról, hogy ez miért nincs így és még miben csúsztatott a kormány, bővebben tavaly júliusban írtunk.

A videóban nem hangzik el, de a magyar kormány emellett korábban azt is szerette volna, hogy

• a közös költségvetésen kívül állapodjanak meg (ezt már szombaton feladta);
• a javasoltnál sokkal rövidebb tervezési időszakkal (maradt 2027-ig);
• és legyen éves felülvizsgálat egyhangú szavazással, azaz egyetlen tagállam is vétózhasson (az európai tanácsi végkövetkeztetés szerint a kifizetésekhez minősített többség kell, azaz legalább négy országra lenne szükség egy blokkoló kisebbséghez, és évenkénti viták mellett szükség esetén két év múlva vizsgálnák felül a támogatást).

„Tegnap éjszaka, ma reggel kaptunk egy ajánlatot, és végül kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek ésszerű felhasználását, és garanciát kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába” – jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója ezt úgy magyarázta, hogy az Európai Tanács garantálta a méltányos tárgyalási eljárásokat a Magyarországnak járó forrásokhoz. Az ülés végén kiadott dokumentumban a garancia szó háromszor szerepel, de egyszer sem ilyen értelemben. Az Európai Tanács viszont „felidézi a 2020. decemberi következtetéseket a feltételességi eljárás használatáról”. Ez valóban leszögezi, hogy a mechanizmust „méltányos, pártatlan és tényalapú” módon, diszkriminációtól mentesen kell bevetni, de a nagyjából 20 milliárd eurónyi blokkolt magyar forrásból csak 6,3 milliárdot érint. (Igaz, hogy a még nem teljesített feltételei majdnem ugyanazok, mint a helyreállítási alapból az előlegét leszámítva megmaradt, nagyjából 9 milliárd eurót blokkoló „szupermérföldkövek”.)

„Hosszú tárgyalás után” elfogadták az ajánlatot, mondta a videójában a miniszterelnök az alkuról, amelyet a hivatalosan 10-kor kezdődő ülésen még fél 12 előtt bejelentett Michel.

„Örülök, hogy a piacok, a gazdasági élet reakciója már most pozitív erre a megállapodásra” – emelte ki Orbán Viktor.