Zsarolási vádak, szivárogtatások – már a kezdés előtt eldurvult az EU-csúcs

Rendkívüli uniós csúcsra ülnek össze csütörtökön az uniós állam- és kormányfők, ahol Ukrajna támogatása és a közös költségvetés emelése lesz a két fő napirendi pont. Másfél hónapja a legutóbbi ülésen Orbán Viktor a két, egymással részben összefüggő ügyben vétózott, ezért kell az Európai Tanácsot külön összehívni.

Az ülés azonban nem csak emiatt rendkívüli, és nem is csak arról szól, mi van napirenden.

A mélyben meghúzódó kérdés inkább az, hogyan alakul a magyar kormány és az EU – nemcsak az uniós intézmények, hanem a többi tagállam – viszonya.

Ritkán látott mennyiségű szivárogtatás, fenyegetőzés, zsarolási vád röpködött az ülés előtt, de a megértésükhöz először érdemes végigvenni, miről van egyáltalán szó hivatalosan.

Mi ez a költségvetési emelés?

Az Európai Bizottság még tavaly nyáron javasolta a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek, hogy emeljék meg a 2021-2027-es közös költségvetést, az uniós országok pedig fizessenek be plusz 66 milliárd eurót.

• A javaslat szerint ebből 17 milliárd euróért adnának vissza nem térítendő támogatást, illetve azon felül 33 milliárd euró hitelt Ukrajnának. A pénzből a költségvetési időszak végéig gyakorlatilag folytatnák a 2022 decemberében jóváhagyott, havi másfél milliárd eurós (kb. 575 milliárd forintos) támogatást, ami épp kifut, mert csak egy évre méretezték.
• Az emelésből fedeznék a háború okozta bizonytalanság miatt a tervezettnél magasabb kamatköltségeket is az uniós hitelre, amiből nagyrészt a Covid-járvány hatásait ellensúlyozó helyreállítási alap tagállami támogatásaira költenek.
• A maradékot többek között új programokra kérte az Európai Bizottság, például stratégiai iparágak (köztük az akkumulátorgyártás) élénkítésére és a migrációt visszafogó egyezményekre, valamint a plusz feladatok és az infláció miatti adminisztrációs költségekre.

A december 14-15-i EU-csúcs előtt Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásai megkezdésénél és a költségvetési felülvizsgálatnál is vétót lengetett be Orbán Viktor. Végül a tagállami vezetők elfogadták, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, de a huszonhétből csak huszonhat állam- és kormányfő volt jelen a teremben. Az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését korábban hangosan ellenző magyar miniszterelnök a döntő pillanatban elhagyta a termet, nem vétózott, és így születhetett meg az egyhangúságot követelő döntés.

Orbán Viktor ugyanakkor utána vétózta az Ukrajna pénzügyi támogatásáról és a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló javaslatoknál, noha – a hírek szerint több nettó befizető tagállam ellenállása miatt is – alaposan lecsupaszították az eredeti javaslatot. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ennek ellenére azt mondta, széles körű támogatás volt a tervezet mögött, amit a többi 26 tagország támogatásáról biztosított.

A 26-ok a magyar vétó ellenére nyilvánosságra hozták az utolsó álláspontjukat, és elkezdtek tárgyalni az Európai Parlamenttel arról, amiről lehet. Eszerint Ukrajnának maradna az 50 milliárd eurós támogatás, de a többi célt – köztük a kamatköltségek fedezését – 14,6 milliárdra gyalulták le. Ennek futnak tehát újra neki a csütörtökön kezdődő csúcson.

B tervek vannak, de nem ezekre koncentrálnak

A magyar kormány korábban olyan (ebben a cikkünkben végigvett) csúsztatásokkal támadta a plusz befizetésekről szóló javaslatot, mint például hogy az EU csődhöz közelít. Valójában legfeljebb a meglévő közvetlen, nem országonként félretett támogatásokon kellene vágni és az új kezdeményezéseket dobni.

Orbán Viktor már 2022-ben is megvillantott egy vétókártyát az egy évig tartó, mostanra kifutó ukrán támogatásnál, és ez történetesen egy csomagba került az uniós pénzek elköltéséről szóló magyar tervek jóváhagyásával. A vétófenyegetés rutinná válására jellemző, hogy a miniszterelnök már a hétéves költségvetés 2020-as jóváhagyásánál is bemutatta a jogállamisági eljárás puhítására, egyéb vétókat nem is említve.

A gyakori vétózgatás miatt a legutóbbi esetben meg is volt a többi tagállam kész receptje. Már a 2022-es fenyegetésre válaszul is belebegtettek egy B tervet. Ezzel az uniós költségvetés érintése nélkül, kormányközi alapon segítettek volna Ukrajnának – akár Magyarország kihagyásával. A mostani, megakadt tervezetnél így a Financial Times szerint újra tudták melegíteni az elképzelést.

Gyakran visszatér különféle cikkekben, hogy a magyar kormány Ukrajna támogatását vétózná, de a helyzet nem ennyire egyszerű. A magyar ellenkezés megkerülésére kitalált kormányközi B tervet elvben a magyar kormány sem ellenezné. Bóka János EU-ügyi miniszter már decemberben jelezte, hogy egy ilyen, uniós költségvetésen kívüli megoldás bizonyos feltételekkel elfogadható lehet a kormánynak is. A fő követelés az lett, hogy évente vizsgálják felül a programot.

Ez a megoldás ugyanakkor bonyolultabb, kockázatosabb és valószínűleg drágább lenne. Amíg az EU-nak egyben a lehető legjobb a hitelminősítése, azaz olcsón vehet fel kölcsönt, és passzolhatja azt tovább Ukrajnának, a tagállamoknál külön-külön ez már változó, ráadásul sok tagállamban parlamenti szavazás kellene hozzá. Nem véletlen, hogy a decemberi magyar vétó ellenére sem élesítették, hanem a csütörtöki csúcson újból nekifutnak a prioritásnak tartott eredeti elképzelésnek.

Egy másik lehetséges pótterv is felbukkant. A Szabad Európa tanácsi forrásra hivatkozva arról írt, hogy a 2022-ben elfogadott, kifutó ukrán támogatást ugyan pénzügyileg egy évre méretezték, de jogilag két évre érvényes. Ezt minősített többséggel lehet módosítani, azaz egyetlen ország nem vétózhat, legalább négy nagy vagy több kisebb tagállam kellene a megakasztásához. Hátránya, hogy az év végén ez is kifutna, azaz 2024 decemberében nem igazán lennének előrébb, holott sok tagállam épp hosszabb távú és kiszámítható megoldást akar Ukrajnának.

A magyar kormány évenkénti felülvizsgálatot javasol

„Magyarország üdvözli, hogy az Európai Bizottság jól halad a B terv kidolgozásával, amely szerint Ukrajna támogatását az európai uniós költségvetésen kívül kell megoldani. Ami nekik a B terv, az Magyarországnak az A terv” – nyilatkozta néhány hete Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

Akkor a Politico hírlevelében már arról jelent meg cikk három uniós diplomatára hivatkozva, hogy a magyar kormány feloldhatja a vétóját, ha az Európai Tanácsban évente felülvizsgálják a döntést, és mindig egyhangúlag hagyják jóvá a finanszírozást. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy Ukrajna évi 12,5 milliárd eurós részletekben kapná meg a támogatást.

A Financial Times cikkében néhány napja Bóka János bejelentette: a magyar kormány nyitott rá, hogy mégis az uniós költségvetés felhasználásával segítsék Ukrajnát és azt fedezetként alkalmazzák közös adósság kibocsátására, ha más feltételeket teljesítenek, „megadva Budapestnek a lehetőséget, hogy később meggondolja magát”. Az engedményt látszólag megerősítette Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is egy tweettel, amiben az FT-cikket idézve írt arról, hogy a kormány épp enged. Orbán Viktor is arról beszélt a Le Point-nak, hogy hajlandóak kompromisszumra.

Mindezt úgy, hogy Orbán Balázs közvetlenül az előző, decemberi EU-csúcs előtt összekötötte a jogállamisági okokból visszatartott magyar EU-pénzek ügyét az A tervvel, majd a kamatköltségek fedezésével is.

Orbán Viktor tavaly nyáron, Tusványoson az ATV szerint az egész költségvetési felülvizsgálatot összekapcsolta a magyar pénzekkel. Amikor a blokkolt támogatásokról kérdezték, elárulta: „ezt úgy kell csinálni, hogy az Európai Unió költségvetése a csőd szélén áll. Ezt maga az unió is bevallja, hiszen azt kéri a tagállamoktól, hogy fizessünk be mintegy 100 milliárd eurót, és módosítsuk a hétéves költségvetést, amiből talán két és fél év telt el eddig. De ahhoz egyhangúság kell. És akkor

tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

Azóta hol alig leplezetten utal erre a kormány, hol tagadja a kapcsolatot. Bóka János például kijelentette: ha bárki bármilyen formában összekapcsolná a magyar és az ukrán EU-támogatásokat, az zsarolás lenne, Orbán Viktor pedig ugyanezt mondta egy január végi interjúban. A miniszterelnök júliusban maga indokolta meg, miért: óvatosan kell beszélnünk arról, hogy mit milyen feltételekkel vagyunk hajlandóak teljesíteni, mert a jogszerűség határának is a szélén jár az, aki ilyesmi dolgokat összeköt egymással.

Az utolsó tervezet évenkénti átbeszélést igen, vétójogot nem ajánlana

Az uniós intézményekben – az előzmények ismeretében – többen is egyszerűen zsarolási lehetőség fenntartását látják az évenkénti felülvizsgálatról szóló magyar javaslatban. Például egy, a Szabad Európának nyilatkozó tanácsi forrás szerint „Orbán valódi célja az, hogy nyomás alatt tarthassa az uniós intézményeket és az EU többi részét a befagyasztott források felszabadítása érdekében”. Szerinte erre azért van szüksége, mert most még nem férhet hozzá a jogállamisági eljárásban blokkolt pénzekhez.

Az eljárás miatt 6,3 milliárd eurót tartanak vissza az összesen nagyjából 20 milliárdnyi blokkolt támogatásból és a vagyonkezelő alapítványok „Erasmus-ügye” is a része, de szinte ugyanazok a feltételei, mint a 10,2 milliárdos helyreállítási alap rendes kifizetéseinek. Az Európai Bizottság december közepén mondta ki, hogy a kormány nem teljesítette minden feltételét, és ha idén decemberre nem sikerül feloldani, forrásvesztéshez vezethet.

„Ez az egész szerintem nem Ukrajnáról szól” – foglalta össze a helyzetet a Szabad Európa forrása.

A miniszterelnök néhány napja a Le Point-nak is elismerte: a kormány álláspontját „egyes országok úgy értik vagy értelmezik, mint egy eszközt arra, hogy minden évben megzsarolják őket”, de ez szerinte az EU egységének helyreállításáról szól.

A kormány többek között azzal is szokta indokolni az ellenkezést, hogy – Orbán Viktor szavai szerint – „nem tudjuk, mi lesz a következő három-négy hónapban Ukrajnában. Hát még négy év múlva…” „Senki sem tudja, hogy az amerikaiak részt vesznek-e a játékban, akár most, akár a novemberi amerikai választások után”. Összességében úgy gondolja, hogy több érv van az évenkénti döntés mellett, mint amellett, akik 50 milliárd eurót szeretnének egyszerre kiosztani Ukrajnának négy évre.

A támogatásnál eleve számolnak azzal, hogy esetleg véget érhet a háború. Ekkor a még megmaradt összeg az újjáépítésre menne, amire az uniós tagjelöltnek alsó hangú becslések alapján is jóval több kellene, mint a lehetséges maximum 50 milliárd euró.

A Szabad Európa szerint több olyan alternatíva is felmerült, amelyek vétójoggal nem járnának, de enélkül lehetővé tennék a támogatás évenkénti felülvizsgálatát, szükség és szabálytalanság esetén akár a pénzügyi korrekciót is. A magyar kormány azonban az információik szerint ragaszkodott az egyhangú döntés fenntartásához.

Az Euractiv arról írt szerdán, hogy a nagykövetek aznapi, előkészítő ülését követően

az Európai Tanács végkövetkeztetéseinek legutóbbi tervezete egy évenkénti vitát ajánlana, de vétójogot nem.

Több lapban is megjelent sajtóértesülések szerint a magyar kormánynak egyéb követelései is akadtak. Az egyik, hogy tolják ki a helyreállítási alap végrehajtásának 2026-os határidejét két évvel. Ebből még csak egy előleget kapott a kormány, és az előfinanszírozott projekteknél is akadnak gondok (elég csak a napelemes pályázatokra gondolni) de más tagállamokban is lassan haladnak a különféle feltételekhez kötött kifizetések. A Szabad Európa szerint ugyanakkor a német alkotmánybíróság egyik döntése miatt erre semmi esély.

A másik az lenne, hogy akik semmit nem kaptak még a helyreállítási alapból, azoknak ne kelljen plusz pénzt bedobniuk a kamatköltségeire. Az Euractiv uniós diplomatákra hivatkozva arról írt, hogy a kormány itt ugyanazzal érvelt, mint amivel december közepén Orbán Balázs: blokkolták a hitelből finanszírozott helyreállítási alap kifizetéseit Magyarországnak. Csakhogy azóta egy jogállamisági feltételeket megkerülő úton két részletben már Magyarország is kapott előleget az alapból.

Beindultak a sajtóértesülések

Az Európai Parlament azt is gyanakodva nézi, hogy a visszatartott támogatások egy jelentős részét épp egy nappal a decemberi EU-csúcs előtt oldották fel. Januárban egy állásfoglalásban azzal vádolta a magyar kormányt, hogy „az EU stratégiai érdekeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával és megsértésével blokkolja a többéves pénzügyi keret alapvető felülvizsgálatáról, többek között az ukrajnai segélycsomagról szóló döntést”. A szöveg szerint „az ilyen fellépések sértik” a lojális együttműködés elvét, „az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak, és nem alkudozhat az EU és szövetségesei stratégiai érdekeiről úgy, hogy cserébe feladja értékeit”.

Az állásfoglalás felhívta rá a tagállamokat, hogy állapítsák meg: Magyarország a „hetes cikkes” eljárás második bekezdése szerint súlyosan és tartósan megsérti-e az uniós értékeket. A 2018 óta cammogó procedúra továbbléptetése „valós lehetőséggé válna”, ha a magyar miniszterelnök ismét keresztbe fekszik az ukrán segélycsomagnak, írta a Politico néhány nappal a csúcs előtt.

A névtelen forrásokra hivatkozó cikk azzal indokolt, hogy a tagállami vezetők egy része besokallt, és a kapcsolat „a béka segge alatt van”. Az eljárás második ágát a tagállamok harmada is kezdeményezheti, de egy későbbi pontján egyhangú többségre lenne szükség, mielőtt elérnének a büntetésig. A kormányok még addig sem jutottak el, hogy négyötöddel lezárják a mostani, első ágat, ami elvileg nem előfeltétel, de mutatja, hogy még egy ilyen többséget követelő lépés mögött sincs elég kormány.

A Bloomberg korábban úgy értesült: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt szeretné, ha Orbán Viktor elállna az Ukrajnának küldendő támogatás útjából, hogy az általa vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád felvegye a Fideszt tagjai közé.

A Financial Times már egyenesen arról írt: a tagállamok akár teljesen befagyaszthatnák a forrásokat, ami gyorsan tovább drágíthatná a magyar költségvetési hiány finanszírozását és gyengítené a forint árfolyamát. A lap cikke „EU-tisztviselőket” említ, de nem derül ki belőle, hogy a javaslatot a tagállami Tanács készítette-e, esetleg egy vagy több kormány dolgozta ki, és hogy egyáltalán megköröztették-e az uniós országok között vagy hogy egyáltalán hogyan valósítanák meg.

A legvalószínűbb érintett uniós intézménytől, az EU tagállami Tanácsától több forrás szerint is tagadták, hogy ilyen tervet vázoltak volna. Elismerték, hogy készült egy anyag a magyar gazdaság kilátásairól, de szerintük szó sem volt benne olyan lépésekről, amelyekről az FT cikke írt. A Tanács mellett hétfőn az Európai Bizottság is tagadta, hogy láttak volna ilyen dokumentumot, Eric Mamer szóvivő állítása szerint ezt a cikk után külön ellenőriztette.

A kormány zsarolásra panaszkodik

Mindenesetre a kormány és a Fidesz tényként kezeli a cikkben leírtakat, amelyek tökéletesen illeszkednek az eddigi narratívájába: a jogállamisági aggályok mögött többek között a békepártiság áll, a vádak pedig önkényesek. A leírtakat egy sor kormánypárti politikus reagált fideszes EP-képviselőktől kezdve Varga Juditon és Orbán Balázson át Orbán Viktorig, többször is „brüsszeli bürokratákat” emlegetve készítőként.

A miniszterelnök a cikkben leírtakat egyfajta zsarolási útmutatónak nevezte a Le Point-nak.

Ha a tagállamok nem értenek egyet olyan kérdésekben, mint a háború, a migráció, a gender, „azonnal imperialista reakciót tapasztalnak Brüsszelből, és zsarolásnak vetik őket alá”. „Biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen” dokumentum,

„Brüsszelt ismerve képesek rá”. A tanácsi cáfolatra annyival reagált, hogy „mindannyiunknak van némi tapasztalatunk a nemzetközi politikában. Nem az óvodából jöttünk ki”.

A miniszterelnök szerint „azt mondják, hogyha szuverén országként viselkedünk, akkor Magyarországot azonnal hatalmas pénzügyi blokád alá veszik, és összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal. A kettőnek semmi köze egymáshoz!” Vagyis mostanra már a kormány igyekszik bármiféle kapcsolás képét eloszlatni.

Elfogyhat a többi tagállamnál a türelem

A kormány ugyan rendszeresen Brüsszelt emleget, de az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők ülnek, így ezt a meccset velük kell megvívnia. A Politico cikkétől függetlenül itt is vannak látható jelei annak, hogy fogy a türelem, a decemberi csúcs után például Emmanuel Macron nevezte tisztességtelennek, amit Orbán Viktor csinált. Az orosz részvétellel négyszer felosztott Lengyelország és a balti országok – amelyek közül kettőben jelentős orosz kisebbség él – különösen érzékenyen reagálhatnak. Már a költségvetési felülvizsgálat javaslatának nyilvánosságra hozása is azt mutatja: 26-an állnak az egyik oldalon, Orbán Viktor a másikon.

Az egyre gyakoribb vétózás hosszabb távon lendületet adhat az uniós reformterveknek: ezek általában folytatnák az elmozdulást az egyhangú döntéshozataltól, ahol még megmaradt, és a többsebességes EU elvét követnék. Ahogy a decemberi uniós csúcstalálkozó előtt Gitanas Nausėda litván elnök fogalmazott: Magyarországhoz hasonlóan kis tagállamként nekik is

fontos az egyhangúság, de méltányosan kellene használni. Ha visszaélnek vele, egyre többen teszik majd fel a kérdést, hogy megtartsák-e.