Döbbenetesnek nevezte Szijjártó, hogy az EU 4 év alatt 20 milliárd eurót szánna az ukrán védekezés támogatására

Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, miután a többi uniós tagállam külügyminisztereivel együtt részt vett a Külügyek Tanácsa ülésén. Szerinte azzal, hogy egy friss javaslat szerint az EU a következő 4 évben 20 milliárd euró értékben támogatná Ukrajna harci erőfeszítéseit, „még évekre bebetonozza a háborús berendezkedést”.

Szerdán írta meg a Politico, hogy az asztalon van egy terv, amely szerint négy év alatt felhasználható, 20 milliárd eurós támogatási keretet adna az unió Ukrajnának egy elkülönített alapban. Ezzel az EU nem szállna be közvetlenül a fegyvervásárlásokba, hanem a tagállamok fegyverszállítmányait támogatná, és segítene az ukrán katonák kiképzésében. Ez az összeg még azon az 50 milliárd eurón felül menne, amit 2024 és 2027 között különítenének el nem katonai célú támogatásra Ukrajnának.

Szijjártó Péter most beszámolt róla, hogy valóban elhangzott ez a terv a Tanács elnöke részéről. A külügyminiszter döbbenetesnek nevezte a 20 milliárd eurós (8 ezer milliárd forintos) támogatási csomagot, amiből „Magyarországra nagyjából 200 millió euró esne”. Szerinte a négy éves időtáv azt jelzi, hogy „már hosszú távon sem gondolkodik Brüsszel a békében”. Meglátása szerint „ennek a háborúnak nincs megoldása a harctéren”, és ha további évekig folynak az ütközetek, akkor csak az a kérdés, hány ember, ezen belül hány magyar fog meghalni ez idő alatt. Később újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a tervezetet más tagállamok külügyminiszterei nem ellenezték direktben, ugyanakkor páran kifogásolták a javaslat felvetésének módját, és kifejezték, hogy jobban össze kellene hangolni a pénzügyi folyamatokat.

Magyarország egyébként még az EU által Ukrajnának szánt nyolcadik finanszírozási csomagot sem hagyta jóvá, és Szijjártó azt mondta: a magyar kormány szerint erről szó sem lehet addig, ameddig az OTP-t az ukránok a háború szponzorainak listáján tartják. Elmondása szerint tavaly a 100 legnagyobb nyugati vállalat kb. 3,5 milliárd dollárnyi társasági adót fizetett Oroszországban, miközben az OTP-nek csak 0,16 százalék a részesedése az orosz bankpiacon, így a listázása nem indokolt. Az ukránok legutóbb ezzel kapcsolatban azt kommunikálták, jelenleg nincs okuk levenni a listáról a legnagyobb magyar bankot.