2024. február 9. – 14:36
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) több képviselője arra utalt, hogy a Fidesz változtasson az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikáján, és a svéd NATO-tagság jóváhagyását is megemlítették, amikor a Politico körbekérdezett a nagyobbik magyar kormánypárt felvételi esélyeiről.
A Fidesz ugyan az Európai Parlamentben egyik frakciónak sem tagja, amióta távozott a jobbközép Európai Néppártból, és más pártcsaládhoz sem csatlakozott, de már egy uniós intézményben és az EU-tól független Európa Tanácsban is az euroszkeptikus ECR-ben ül. Mostanra az EP-ben leadott szavazatai is leginkább az euroszkeptikus csoportéhoz hasonlítanak, Orbán Viktor pedig olasz lapoknak arról beszélt, hogy a júniusi EP-választás után a Fidesz be fog lépni. Giorgia Meloni olasz kormányfő, a pártcsalád elnöke óvatosabban fogalmazott, az EP-frakció pedig azt válaszolta: az urnák zárása után „készen állunk, hogy tárgyalásokat kezdjünk olyan pártokkal, amelyek osztják az alapértékeinket”.
A Politico szerint a frakcióban már az is zavart okozott, hogy múlt héten felvették a Visszahódítás nevű párt egyetlen képviselőjét. Nicolas Bay a szélsőjobboldali Identitás és Demokráciához tartozó Nemzeti Mozgalomból ugrott ki.
Charlie Weimers a Svéd Demokratáktól arról beszélt a lapnak, hogy a magyar kormány lépései az Ukrajna elleni orosz invázió óta „komoly kárt” okoztak az imázsának a jobboldalon többek között azzal, hogy nem hajlandó ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását. Orbán Viktor és a korábbi (szintén ECR-es) lengyel miniszterelnök megszólalásai „arra kényszerítettek minket, hogy értékeljük a lehetőségeinket”, köztük azt, hogy hogyan maradhat a csoport atlantista és kritikus Vlagyimir Putyinnal szemben.
Roberts Zīle lett EP-alelnök „az ECR-csoport nagy része nevében” azt mondaná, hogy a csatlakozásról majd csak a választás után tárgyalnának. Lehetséges, hogy a Fideszt felveszik, biztosan meg kell változtatnia az álláspontját Oroszország ukrajnai agressziójáról. A lap úgy tudja, a flamand N-VA kilépéssel fenyegetőzött.
Jacek Saryusz-Wolski a lengyel Jog és Igazságosságból azt javasolta, hogy egyszerűen értsenek egyet a külpolitikai egyet nem értésben, miközben a valódi veszélyre, az uniós „szuperállam” elleni küzdelemre összpontosítsanak. „Igen, meg fog történni a választások után” – jósolta a belépésről.
Jan Zahradil a cseh ODS-től személyes véleményként közölte: „nekem nincs komoly problémám Orbánnal, de tudom, hogy az ECR-ben vannak emberek – különösen Közép- és Kelet-Európából –, akik aggódnak” amiatt, hogy hogyan áll Ukrajnához. Szerinte az olaszok és a lengyelek hivatalosan kifejezett engedményeket kérhetnek Orbán Viktortól.
Párttársa, Veronika Vrecionová nemrég arról írt: „nincs szükségünk a frakcióban egy olyan tagra, aki az elmúlt két évben folyamatosan zsarolta az Európai Uniót Ukrajna miatt. Orbánnak semmi köze az ECR értékeihez.”