2024. január 24. – 11:25
frissítve
Várhatóan erősödik a jobboldal euroszkeptikus és EU-ellenes része, valamint szűkül, de marad a középpártok többsége az Európai Parlamentben az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) szerdán nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint.
Gyengülhetnek a baloldali és jobbközép pártok
A berlini agytröszt azzal számol, hogy a 27-ből kilenc országban nyernek „Európa-ellenes populisták”, köztük Magyarországon a június 6-9-i EP-választáson. A mandátumok közel felét a jobbközép Európai Néppártból, a szocialistákból és a liberálisokból álló nagykoalíción kívüli politikai erők szerezhetik meg.
Az ECFR közvélemény-kutatásokra épített modellje alapján az Európai Néppárt és a szocialisták is gyengülnek, de a liberális Európai Megújul és a zöldek még jobban (utóbbit ellensúlyozhatja, ha az olasz Öt Csillag Mozgalom csatlakozna hozzá).
A szélsőbaloldal mellett a konzervatív-euroszkeptikus ECR és leginkább a szélsőjobboldali ID erősödhet. Utóbbi akár 40 helyet is szerezhet a mostani 58 mellé. Ezzel a harmadik legnagyobb frakcióvá válna, de az ECR átvehetné ezt a pozíciót, ha a 14 fősre saccolt fideszes delegáció is csatlakozna hozzá. (A nagyobbik kormánypártnak kifejezetten ez a szándéka, már egy uniós és egy nem uniós testületben is az ECR-hez ült be, az EP-ben leadott szavazatai alapján is oda húz, de az Ukrajnával szembeni politikája akadály lehet a csatlakozásban.)
Jobboldali többség is kialakulhat
A két csoport együtt a mandátumok negyedét szerezné meg, és nagyobbá válna, mint a néppártiak és a szocialisták együtt. Az ECFR szerint először szerezhetnek az EP-ben matematikai többséget a jobboldali képviselők.
Egy Néppárt-ECR-ID koalíciónak csak 49 százaléka lenne, de a tanulmány rámutat, hogy a függetlenek is többnyire szélsőjobboldaliak, így velük együtt ez akár többséget is érhet.
A környezetvédelmi ügyekben felbukkanó néppárti-euroszkeptikus-liberális együttállás most 49 százalékos, a három csoport közös részesedése egy százalékkal esne.
A néppárti-szocialista-liberális nagykoalíció a 60 helyett csak 54 százalékot adna, de az ECFR arra figyelmeztet, hogy az átlagos kohézió alapján (azaz hogy mennyire követik a képviselők a frakcióik álláspontját) ez nem fogja nekik automatikusan garantálni a többséget. A baloldal a liberálisokkal együtt sem éri majd el az 50 százalékot.
„A populista hangok – különösen a szélsőjobboldalon – valószínűleg hangosabbá válnak a 2024-es választás után, mint valaha, amióta az Európai Parlamentet először közvetlenül megválasztották 1979-ben”
– emeli ki a dokumentum.
Nehezebb lenne a magyar jogállamiságnál tartani a vonalat
Ahogy azt a tanulmány is megállapítja, az EP-ben általában a néppárti-szocialista-liberális nagykoalíció érvényesül, de témától függően más-más felállásban szavaznak a képviselők. Az ECFR szerint a jobbra fordulás a gazdasági és fogyasztóvédelmi ügyekben is látszódhat, ahol a három középpártnak csak vékony volt a többsége, de főleg azt befolyásolhatja, hogyan kezeli az EP az igazság- és belügyi (köztük például a menekültügyi és jogállamisági), valamint a környezetvédelmi kérdéseket.
Ennek köszönhetően „olyan többség várható az Európai Parlamentben, amely nagyon korlátozó bevándorláspolitikára törekszik” és ezen a téren több teret hagy a tagállamoknak.
A középpárti és baloldali képviselőknek nehezebb lesz „tartani a vonalat a demokrácia, jogállamiság és polgári jogok folytatódó eróziójával szemben Magyarországon és bármely más tagállamban, amely ilyen irányba tarthat”.
