Bővítés, védelempolitika, verseny a gazdákért – lesz min vitatkozni az EU-csúcson

A hónapokig tartó magyar fenyegetőzéssel felvezetett, decemberi kivonulós-vétózós és a februári rendkívüli csúcstalálkozó után talán nyugodtabb ülésre érkeznek az uniós állam- és kormányfők csütörtökön Brüsszelbe, ahol ezúttal előzetesen nem az várható, hogy megint Orbán Viktor lesz a középpontban. A program így is elég zsúfoltnak tűnik, és még mindig részben Ukrajna körül összpontosulnak a témák.

Bővítés: Ukrajna helyett Bosznián lehet a hangsúly

A bővítésnél viszont most várhatóan nem Ukrajna, hanem Bosznia-Hercegovina lesz a főszereplő. Az Európai Bizottság múlt héten javasolta a tagállamoknak, hogy nyissák meg a nyugat-balkáni országgal a csatlakozási tárgyalásokat. Ehhez – ahogy a bővítés fontosabb kérdéseihez – egyhangúlag kell dönteniük.

Itt lelkes magyar támogatás várható Orbán Viktortól, aki például tavaly júniusban Szarajevóban beszélt arról, hogy „Magyarország a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja”, szerinte „az Európai Uniónak most nagyobb szüksége van a Balkánra, mint fordítva”. A magyar miniszterelnök különösen a szerb országrész vezetőjével, Milorad Dodikkal tart szoros kapcsolatot.

Ukrajna és Moldova már tavaly decemberben, Orbán Viktor kivonulva nem vétózó performansza mellett megkapta az egyhangú tagállami támogatást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A gyakorlatban viszont ezek csak akkor indulhatnak meg, ha már az uniós kormányok is eldöntötték, milyen közös álláspont szerint egyezkedjen a nevükben az Európai Bizottság a jelölttel. A testület tavaly novemberi javaslata alapján a keretet akkor adnák meg, ha teljesül négy, addig nem kipipált feltétel például a kisebbségvédelemről. A Politico szerint az állam- és kormányfői végkövetkeztetések előzetes változata Bosznia-Hercegovinának is reformokhoz kötné a következő lépést.

Az Európai Bizottság már a múlt héten összeszedte, hogy áll a két kelet-európai tagjelölt, de az eredményt csak szóban közlik a tagállamokkal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök decemberben kijelentette, hogy szerinte egy akkor elfogadott törvénnyel minden uniós elvárást teljesítettek, de a magyar kormánytól mérsékelt távolságot tartó Magyar Nemzet valahonnan úgy értesült, hogy a bizottsági értékelés nem így látja. Az EU és Ukrajna szerdai társulási tanácsán az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, Várhelyi Olivér csak annyit árult el, hogy figyelik a négy feltétel teljesülését. Külön hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartják Ukrajna szoros együttműködést a kisebbségekkel és anyaországukkal.

A magyar álláspont szigorúbbnak tűnik az összuniósnál: utóbbi egy nem uniós tanácsadó testület ajánlásainak átültetését akarja, míg előbbi a 2015-ös jogok visszaállítását a magyar kisebbség esetében. Jó eséllyel mégsem fajulna odáig a helyzet, hogy Orbán Viktornak egyedüli vétón kelljen gondolkodnia, ha az a bizottsági dokumentum sem ajánlja a mandátum elfogadását, amiért az általa jelölt bővítési biztos felel.

Indulhat az EU reformfolyamata

A tárgyalások valódi megkezdése még csak az igazán nehéz rész kezdetét jelentené. A csatlakozó országoknak – ideiglenes és állandó mentességek, átmeneti időszakok után – át kell venniük a teljes uniós joganyagot és fel kell készülniük a tagságra, hogy legyen például honnan kifizetni a támogatásokat. A jelöltek ugyanakkor lassan haladnak, és ez elég kiábrándító nekik, miközben a Nyugat-Balkánnal az EU mellett Kína és Oroszország is szemezik. A legtovább jutó Montenegró és Szerbia is csak néhány fejezetet zárt le a több tucatnyira osztott uniós joganyagból, amelyet át kell venniük (erről bővebben például itt írtunk). Időnként kétoldalú ellentétek miatt is vétózgatnak balkáni uniós tagok az EU-n kívüli országok ügyében, és a jelöltek szempontjából olyan, mintha évek óta semmi sem történne.

Ezt váltaná fel egy fokozatosabb rendszerrel az Európai Bizottság, amivel gyakorlatilag már Ukrajnában is kísérletezik az árampiactól kezdve az agrártermékekig – igaz, utóbbinál épp most lép valamivel hátrébb az EU. A szerdán bemutatott tervezet fokozatosan venné be a jelölteket a közös piacba.

A javaslat magát az EU-t is átalakítaná afelé, hogy a tagállamok távolodjanak az egyhangú döntéshozataltól, amit például az adó- vagy a külpolitikánál használnak. A dokumentum az általában alkalmazott minősített többséget ajánlja. Az EU alapszerződésben – azaz a kvázialkotmányában – rögzíti, hogy milyen területen milyen szavazási módszert használnak, és ezt alapesetben nehézkes módosítani. A bizottsági javaslat inkább a „passerelle” („áthidaló”) klauzulához nyúlna, ami épp az ilyen esetekben használható, de ehhez is egyhangú döntés kell.

A tervezet külön pillérként említi az értékeket, köztük a jogállamiságot, a költségvetéseket és az új programokat már a bővítés figyelembe vételével terveznék.

Az átalakításoknál nem várható nagy magyar lelkesedés a lassan rutinszerűen bevetett vétójog eldobása iránt.

Bóka János EU-ügyi miniszter kedden úgy vélte, hogy az átalakításoknál először az alapvető politikákra kellene összpontosítani, utána beszélhetünk a költségvetési vonzatról, és a végén jöhetnek az intézményi reformok. Messze vagyunk attól, hogy az EU alapszerződéseinek módosításáról beszéljünk. A miniszteri Tanács júliustól kezdődő magyar elnöksége kész továbbvinni ezt a vitát, de nem akar tagállamokat megosztó kérdéseket megnyitni. Sok munkája nem is biztos, hogy lesz vele, mert a bizottsági tájékoztató szerint csak 2025 elejére tekintenék át az uniós szakpolitikákat a reform részeként.

A kormánynak kapóra jöhet az uniós védelempolitika izmosítása

Hűvös magyar fogadtatásra számíthat az a szerdai javaslat is, hogy az orosz központi banktól lefoglalt vagyon profitját nagyrészt, 90 százalékban az ukrán hadsereg erősítésére fordítsák. A frissen kiküldött ötletről amúgy sem várható, hogy előkészítés nélkül a legmagasabb szinten megegyezzenek, Bóka János is csak általánosságban beszélt arról, hogy megbonyolítaná a helyzetet, ha ilyen célra menne a pénz. Egy tisztviselő ugyanakkor azt fejtegette a Politicónak, hogy igazíthatnak az arányokon, azaz a fegyverszállítások helyett nőhet az a tízszázaléknyi rész, amit nem katonai segélyként nyújtanának Ukrajnának.

Jóval elégedettebb lehet a magyar kormány az uniós védelempolitika erősítésével, amit a törekvéseivel összhangban az ipar felpörgetésével érnének el. Egy lőszergyártásra kihegyezett, 500 millió eurós programból már a napokban is kiesett közel kilencmilliárd forintnyi támogatás magyarországi projekteknek. Részben ennek a programnak a logikáját vinné tovább az EU történetének első hadiipar-fejlesztési stratégiája és programja, amit pár hete javasolt az Európai Bizottság. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke védelempolitikai paradigmaváltásról írt a tagállami vezetőknek küldött meghívójában, és radikális lépésekkel tenné védekezőképessé az EU-t.

Verseny a gazdákért

Egybevághat a magyar törekvésekkel az is, hogy az Európai Bizottság egyszerűsítené a közös mezőgazdasági politikát, különösen a kistermelőknek. Az uniós zöldítés és részben – különösen például Lengyelországban – az ukrán mezőgazdasági termékek miatt tüntető gazdák kegyeiért beindult a verseny hónapokkal az európai parlamenti választások előtt. Épp a csúcs előtti napon ütöttek nyélbe egy alkut a javasoltnál szigorúbb vészfékekről az ukrán agrártermékekre, hogy aztán a Politico szerint a tagállamok között szinte azonnal el is akadjon, mert

többek között a franciák és a lengyelek kisebb határértéknél behúzható vészféket akarnak.

Az Euractiv a bürokrácia csökkentését, a méltányos verseny biztosítását és az Ukrajnának nyújtott segítség mellékhatásainak kezelését látta az európai tanácsi következtetések egy előzetes tervezetében.

Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcs előtt is látványosan kiment az épp Brüsszelben tüntető gazdákhoz, az Európai Bizottság elnöke pedig a belga és a holland miniszterelnök társaságában tárgyalt velük, így nem lenne meglepő, ha az uniós vezetők egymást túllicitálva próbálnák magukat a gazdák védelmezőinek beállítani. Bóka János kedden hangsúlyozta, hogy az ukrán termékeknél és az uniós agrárpolitikában is lépéseket szeretne a kormány.

Gáza: megint elvitatkozhatnak az egyes-többes számon

A megosztóbb témák közül ismét megpróbálkoznak valamilyen közös szöveget találni arra, egyáltalán mit akarnak mondani a gázai helyzetről. Akadnak már bejáratott fordulatok: Izraelnek joga van az önvédelemhez, és a Hamász feltétel nélkül engedje el a túszokat, minden fél legyen figyelemmel a civilekre és a nemzetközi jogra. A viták a Politico szerint ott kezdődnek, hogy kérjenek-e

• humanitárius szünetet;
• szüneteket;
• esetleg fegyverszünetet.

Az októberi csúcson a második változat mellett döntöttek, a Politicóhoz jutott, csütörtökre előkészített változat az elsőt használja azzal, hogy „fenntartható tűzszünethez” kellene vezetnie. Bóka annyit fűzött hozzá a vitához, hogy az nem fedheti el: Izrael az önvédelmi jogát gyakorolja, a szünet(ek)nek pedig a humanitárius segítség beengedését és a túszok elengedését kellene szolgálnia.

A szöveg elítélheti a szélsőséges izraeli telepesek akcióit is Ciszjordániában, viszont a lap úgy tudja, hogy hiába beszélt Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő egyhangú többségről az ellenük tervezett szankciók mögött hétfőn, a magyar kormány fenntartja a korábbi blokkolását. (Az uniós kvázikülügyminiszter állításáról megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, egyelőre nem kaptunk választ.)

A Politico által látott tervezet azt is kérné, hogy Izrael tartózkodjon a Rafah elleni szárazföldi hadművelettől. Februárban már egyszer Szijjártó Péter kimaradásával, a többi 26 tagállami külügyminiszter nevében adtak ki egy nyilatkozatot erről, így valószínűtlennek tűnik, hogy Orbán Viktor a nevét adja egy ilyen szöveghez.