Akár a lefoglalt orosz vagyont is felhasználnák az uniós hadiipar izmosításához

2024. március 5. – 12:41

Másolás

Vágólapra másolva

A Európai Unió történetében először hadiipar-fejlesztési stratégiát kezdeményez és egy új programot is indítana ehhez, jelentette be kedden az Európai Bizottság.

Ahogy arról korábban írtunk, az Ukrajna elleni orosz invázió új lendületet adott az uniós védelempolitikának. Azóta indult többek között

  • egy közös lőszerbeszerzéseket uniós támogatással is ösztönző program (EDIRPA),
  • és egy, a nehéztüzérségi lőszerek gyártását segítő, 2025-ben kifutó kezdeményezés (ASAP).

A mostani stratégia és program tulajdonképpen ezeknek a logikáját terjesztené ki időben és a teljes hadiiparra. Például a közös beszerzéseket egy szervezettel, jogilag és uniós pénzzel támogatnák. Egy kísérleti projekttel az olyan információkat is megoszthatnák, hogy melyik országnál mi van raktáron, így ha valamire szükségük van, lehetőleg ne az EU-n kívülről, hanem egymástól vásároljanak. Azt is támogatnák, hogy szükség esetén képesek legyenek akár polgári célú gyártósorokat is katonai eszközök készítésére átállítani. A tagállamok ellátási vagy biztonsági válsághelyzetet is hirdethetnének.

Margrete Vestager bizottsági alelnök a kezdeményezés bemutatóján hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elnökválasztásától függetlenül az EU-nak képesnek kell megvédenie magát. Ukrajnát is „teljesen” integrálnák az uniós hadiiparba, mondta a bizottsági alelnök. Például Kijevben egy innovációs irodát nyitnának, hogy összepasszolják az ukrán igényeket és ipart az uniós startupokkal és innovációkkal. A program többek között a dróngyártás támogatásánál is felveti, hogy együttműködhetnek Ukrajnával.

Az EU nem egy katonai szövetség, de képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, jelentette ki Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai képviselő. Eddig főleg a tartalékokból segítették Ukrajnát, most gyártással kell, bár a háború előtti szinthez képest már így is másfélszeresére emelték a gyártóképességet. Az EU nem katonai szövetség és nincs „európai Pentagon”, aminek erős beszerzőképessége lenne, de szerinte össze kell hangolni a tagállamok igényeit és a gyártók képességeit.

Thierry Breton belső piaci biztos ugyanakkor kiemelte, hogy nem a tagállamoktól akarják elvenni a védelempolitikai jogköreiket, ezek kizárólag az övéik, és nem az EU szerezne be bármit is. „Nem fogunk létrehozni egy fegyverraktárat” az Európai Bizottság központjában, csak összehangolnák az uniós országok vásárlásait, segítenék az ipart.

A programról kiadott közlemény nem mondja ki, hogy új uniós forrásokat vonnának be a már létezőeken vagy azokon kívül, amelyekről már döntöttek. Úgy fogalmaz, hogy másfél milliárd eurót fognak „mozgósítani” az uniós költségvetésből. A program bejelentésének napján egy Európai Bizottságnak küldött dokumentumra hivatkozva az Euractiv arról írt, hogy Franciaország, Lengyelország és Észtország is több uniós pénzt szeretne védelmi célra.

Margrethe Vestager biztos szerint „stratégiailag felhasználva” ez segíthet. Josep Borrell arra utalt, hogy a lefoglalt orosz vagyont akár „Ukrajna megsemmisítésének megelőzésére” is felhasználhatnák, de erről a tagállamoknak kellene megegyezniük. A program rövid bizottsági ismertetője is megjegyzi, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot is bevonhatják.

Az Európai Bizottság elnöke már február végén jelezte, hogy kezdeményezi a programot, mert Ursula von der Leyen szerint az európai szuverenitás „arról szól, hogy magunk vállalunk felelősséget azért, ami létfontosságú”. Többet, jobban és európaibb módon kell költeniük erre a célra, a következő öt évben „fel kell turbósítani” a védelmi képességeket.

Akkor, az Európai Parlament ülésén Gál Kinga fideszes politikus is kiemelte, hogy támogatják a közös védelempolitikát és az ipart. Magyarországon kormányzati hátszéllel több új fegyvergyárat építenek, fejeztek be vagy terveznek, erről bővebben itt írtunk, partnerünk, a Direkt36 ebben a cikkben foglalta össze a kormány törekvéseit és a döntések hátterét.

A programról szóló rendelet tervezetét az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak kell elfogadniuk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!