A fideszesek a megújulóknál és a vízvédelemnél is tartózkodtak az EP-ben

Az Európai Parlament kedden jóváhagyta Iliana Ivanova kinevezését innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztossá. A bolgár politikusra 522 képviselő szavazott igennel, 27 ellene, 51 tartózkodott az EP közleménye szerint.

Elődje, Marija Gabriel májusban mondott le, hogy versenybe szálljon a bolgár miniszterelnökségért. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter többek között vele tárgyalt az „Erasmus-ügyben”.

A tagállamok tavaly decemberben tiltották el a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen fenntartású intézményeket, így a modellváltó egyetemeket a friss kötelezettségvállalásoktól átláthatósági és összeférhetetlenségi okokból. A miniszteri Tanács döntése, amit az Európai Bizottság javasolt, főleg az Erasmus felsőoktatási cseréknél és a Horizont kutatási együttműködéseknél okoz gondokat. Utóbbinál már hónapokkal ezelőtt eurómilliós károkra panaszkodtak az érintett egyetemek, de még most sincs elvi megállapodás a tiltás feloldásáért cserébe elvárt feltételek teljesítéséről.

Az EU kvázikormányában, az Európai Bizottságban minden uniós országnak egy tagja van. Ugyan alig egy év múlva az egész testület újjáalakul, Bulgáriának addig is küldenie kell valakit. A jelöltet az EP szavazza meg egy meghallgatás után.

Iliana Ivanova szeptember 5-én az érintett parlamenti szakbizottságok előtt „felvételizett”, ahol többek között az Erasmus-ügyről kérdezték. Itt elmondta:

tisztában van a párbeszéddel az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között, „a problémákkal, a holtponttal és a haladás hiányával is”.

Ha több információ, tisztázás kell, részt vesz a párbeszédben,

„azt viszont nem ígérhetem, hogy elvégezzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie”.

A meghallgatás után a szakbizottságok pozitívan értékelték a biztosjelöltet, amit kedden a teljes EP is megerősített.

A fideszesek a megújulóknál és a vízvédelemnél is tartózkodtak

A Parlament kedden megszavazta a megújuló energiáról szóló irányelv módosítását is. A másik döntéshozóval, a tagállami Tanáccsal nem hivatalosan már korábban megegyezett, így a mostani szavazás már inkább csak formaság volt.

A módosítással 2030-ra 42,5 százalékra növelnék a megújuló energiaforrások arányát az EU végső energiafogyasztásán belül. Ezzel együtt a képviselők 45 százalékos részarányt szeretnének az egyes tagállamokban.

A tervezett intézkedésekkel az EP közleménye szerint gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is. A nemzeti hatóságoknak egy éven belül le kell folytatniuk az új létesítmények engedélyeztetési eljárását, ha azok megújuló energiaforrásoknak kijelölt célterületen találhatók, de máskor sem húzhatnák két évnél tovább a folyamatot.

A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják az uniós intézmények, hogy a közlekedés 2030-ig 14,5 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, mert több korszerű bioüzemanyagot és a nem biológiai eredetű megújulót, például hidrogént fognak használni.

A 470 igennel, 120 nem és 40 tartózkodás mellett megszavazott javaslat már csak a Tanács formális jóváhagyására vár. A MEPWatch összesítése és a hivatalos jegyzőkönyv szerint a magyarok közül a 12-ből 7 szavazó fideszes (a párt többi képviselője sem itt, sem az ezután felsorolt esetekben nem adott le voksot) és a KDNP-s Hölvényi György tartózkodást jelzett. Utóbbi úgy, hogy az uniós frakciója, az Európai Néppárt szinte egésze igennel szavazott.

Frissítés: A Fidesz kiadott egy közleményt a jogszabály kapcsán arról, hogy

„egyetértünk a megújuló energia előmozdításának fontosságával”.

Gyürk András EP-képviselő – az öt egyáltalán nem szavazó fideszes egyike – szerint „a biztonságos és megfizethető energiaellátás fenntartásában a megújuló energia fontos szereppel bír. Azonban

a megújulók térnyerését nem a válsággyárakként működő uniós intézmények javaslatai, hanem a józan észen alapuló nemzeti programok fogják biztosítani.”

Úgy vélte, hogy „az Európai Bizottság meggondolatlan döntései és katasztrofális szankciós politikája miatt súlyos energiaválság alakult ki”. (A szankciókról a tagállami Tanács egyhangúlag, azaz magyar beleegyezéssel, a jogszabályokról általában a Tanács és az EP együtt dönt. A közlemény egyszer sem említi Oroszországot.) „Magyarország, a brüsszeli bürokraták és a baloldal áskálódása ellenére, Európa egyik leggyorsabb napenergia-programját hajtotta végre és fenn tudta tartani a rezsivédelmet”, ezért le kellene vonni a tanulságokat. „A különféle jogszabályokon való ötletelés helyett el kell törölni a káros szankciókat, a tagállamoknak oda kell adni a forrásokat, és minden segítséget meg kell adni” a megújuló energiát használó beruházásokhoz.

A nagyobbik kormánypárt a vízszennyezés elleni jogszabályok szigorításánál is tartózkodott. Összesen viszonylag sokan, 124-en tettek ugyanígy, Hölvényi György és az ellenzékiek a 495 igen között voltak, 12-en mondtak nemet. Még csak az Európai Parlament saját álláspontját fogadták el, ami alapján majd egyeztethet a tagállami Tanáccsal a végső szövegről.

Az EP közleménye szerint a képviselők rendszeresen frissíttetnék az egészségre és környezetre veszélyes anyagok listáját, hogy tartsa a tempót az új vegyi anyagokkal és tudományos eredményekkel. A listára külön felvetetnének bizonyos nehezen lebomló „örök vegyületeket”, valamint mikroműanyagokat és antibiotikumoknak ellenálló mikroorganizmusokat, amint ezekhez megfelelő vizsgálati módszereket azonosítanak.

Az elfogadott jelentés szigorúbb szabályokat vezetne be bizonyos gyógy- vagy növényvédő szerekre is, mint a glifozát. A szennyező anyagokat tartalmazó termékek gyártóinak be kellene szállnia a vizsgálatok költségeibe, amit jelenleg a tagállamok állnak.

A közös fegyverbeszerzés összehozta a magyar képviselőket

Az Európai Parlament azt a javaslatot is megszavazta, amellyel az EU 300 millió eurót tenne félre közös fegyverbeszerzésekre. Az EDIRPA az egyik olyan kezdeményezés, amellyel megerősítenék az uniós védelempolitikát (ezekről itt írtunk). Eredetileg Ukrajna megsegítéséről is szól: a kezdeti tervek szerint részben ebből vennének lőszereket az uniós tagjelöltnek. Legalább három tagállamnak kellene összeállnia, hogy társfinanszírozást kérhessenek az alapból. Bónuszt érne, ha Ukrajnának vagy Moldovának vásárolnak. Csak uniós vagy a közös piachoz társult gyártóktól rendelhetnének, még azt is kikötnék, mennyi lehet az EU-n kívüli alkatrészek aránya.

A javaslatot, amelyről már szintén előre megegyeztek a Tanáccsal, 530 igennel, 66 nem és 32 tartózkodás mellett fogadták el. Ahogyan azt a tervezet tegnapi vitájáról is írtuk, a Fidesz is már előre a támogatásáról biztosította a szöveget, mert jól jöhet a magyar kormány fejlesztési terveihez, így az összes szavazó magyar képviselő igent mondott rá.