Külföldre is gyártanak majd fegyvert a hat új magyar hadiüzemben, ha bejön Orbánék terve

Az elmúlt évtizedekben Magyarország kevés pénzt és energiát fordított a hadsereg fejlesztésére, a hazai hadiipar pedig szinte teljesen megszűnt. A 2010 előtti kormányok egy-két jelentősebb beszerzést (például Gripenek) kivéve szinte teljesen hagyták elsorvadni a honvédséget, amelynek fegyverzetét főként elavult szovjet eszközök alkotják még most is.

Pár évvel ezelőttig lényegében hazai védelmi iparról sem beszélhettünk, szinte egyedüli jelentősebb szereplőként a kis kaliberű kézifegyverlőszereket előállító siroki lőszergyár maradt meg, ami már a luxemburgi székhelyű Beretta kezében van.

A Direkt36 keddi cikkében a magyar haderőfejlesztés folyamatait tekintette át, például azt, hogy az elmúlt időszakban több ezermilliárd forint értékű fegyverbeszerzésekről döntöttek az Orbán-kormányok. Emellett azonban a magyar politikai vezetés a hazai hadiipar fellendítésével is megpróbálkozik.

Mivel egy modern fegyver kifejlesztéséhez nagyon hosszú időre és komoly know-how-ra van szükség, ezért a hazai hadiüzemeket a magyar állam nem egyedül hozza létre, hanem egy nagy német vállalatot is bevont a folyamatba. Néhány hazai fegyvergyár felépítésének a 130 éve alapított, Európa egyik kiemelkedő hadi cégének tekinthető Rheinmetall-lal társulva vágtak neki. Vegyesvállalatokat hoztak létre, amelyekben többségi tulajdonos – 51 százalékos tulajdonrésszel – a német fegyvergyártó vállalat, a fennmaradó 49 százalék pedig a magyar államé.

A hat új magyar hadiüzem közül a következő négy építésében és üzemeltetésében vesz részt a Rheinmetall.

• Zalaegerszergen Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem épült. Itt a próbaüzem 2022 második felében volt, a sorozatgyártás 2023-tól kezdődhet, a tervek szerint évi 40-50 harcjárművel. Zalaegerszegen a ZalaZone tesztpályának van harcjárművek tesztelésére alkalmas része is.
• Kaposváron török licenc alapján kezdődhet meg a közeljövőben a Gidrán nevű négykerék-meghajtású, aknák ellen is védelmet nyújtó páncélozott jármű gyártása. Az első üzemcsarnokot már átadták. A magyar 4×4-es járműveket Maróth Gáspár szerint a töröknél magasabb ipari sztenderdek alapján, jobb technológiai színvonalon gyártják majd. Szó van arról, hogy Kaposváron a török–magyar együttműködést kiterjesztik drónok és más autonóm repülő eszközök gyártására.
• Nyírteleken radargyártó üzem épül. A magyar beszállítók már a program első fázisában részt vesznek, amikor a lokátorokat Izraelben szerelik össze. A második fázisban, 2025-től az összeszerelés is az új nyírségi gyárban történik.
• Várpalotán közepes és nagy kaliberű lőszereket előállító üzem jön létre, decemberben tették le a gyár alapkövét. A termelés 2024 második felében kezdődhet a tervek szerint. A komplexum része lesz egy robbanóanyagot gyártó üzem is.

A két másik gyárban már elkezdődött a termelés, de ezek nem a Rheinmetallhoz kapcsolódnak.

• Kiskunfélegyházán a magyar állami HM Arzenál Zrt. kézifegyvergyárában cseh licenc alapján gyártanak gépkarabélyokat, géppisztolyokat és maroklőfegyvereket. Hamarosan mesterlövészpuskák sorozatgyártása is megkezdődhet, illetve nemrég egy magyar fegyvercsalád fejlesztésébe is belefogtak.
• Gyulán tavaly nyáron adták át a helikopteralkatrész-gyárat, amelynek 51 százalékos tulajdonrésze az Airbusé, a magyar állam itt is kisebbségi tulajdonos. Az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titánból precíziós alkatrészeket, emellett az ajtópanelek egy részét is itt állítják elő.

A fegyvergyáraktól függetlenül is létrejött egy nagy üzlet egy magyar szereplő és a német hadi cég között: a Rheinmetall egy évvel ezelőtt 25 százalékos tulajdonrészt szerzett a kormányközeli 4iG Nyrt.-ben, a két cég összefonódásáról ebben a cikkben írtunk részletesen. Később a két cég a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-vel közös védelmi ipari leányvállalatot is alapított.

Illetve a magyar tulajdonú, de nem itthon termelő hadi cégek között meg kell említeni a kis méretű repülőgépeket gyártó Aero Vodochodynevű, eredetileg cseh céget is, amely korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter érdekeltségébe tartozott, aztán Hernádi Zsolt Mol-vezérhez került.

És néhány éve magyar állami tulajdonba került az ausztriai Hirtenberger Defence aknavetőgyár is.

Orbánék abban bíznak, külföldön is lehet kereslet

A gyulai üzem az Airbus sokféle helikopteréhez – katonai és civil forgószárnyasokhoz is – gyárt alkatrészeket, de

a másik öt gyárnál egyelőre annyi biztos, hogy a magyar haderő számára gyártanak eszközöket.

A döntéshozók többször beszéltek arról, hogy a magyar ellátási szükséglet kielégítésén túl mindenképpen exportálni is szeretnének az itthon gyártott páncélos járművekből, radarokból, kézifegyverekből és lőszerekből is, és időnként megemlítik, hogy érdeklődnek is a hazai gyártású hadieszközök iránt külföldről, konkrét megállapodásról azonban egyelőre nem tudni.

A magyar védelmi fejlesztéseket sokáig koordináló Maróth Gáspár két évvel ezelőtt arról beszélt a Portfoliónak, hogy azokban az országokban, amelyekben pusztán a saját igényeik kielégítésére építik ki a hadiipart, egy idő után az ebben részt vevő cégek finanszírozása jelentős ballaszt lesz. „Ezzel szemben mi azért hozunk létre vegyesvállalatokat a piac vezető szereplőivel, mert egyértelműen megtérülésre, piaci eredményre számítunk. […] Minden közpénzt, amit beteszünk a hadiipar fejlesztésébe, megtérülési szándékkal helyezünk ide. Egy gyár kifejlesztése, felépítése kettő-öt év annak technikai színvonalától függően, a megtérülés általában öt és tíz év közötti” – mondta.

Azt is megemlítette a 2021-es interjúban, hogy nagy fokú expanziót látnak a globális hadiiparban, a haditechnikai eszközök kereskedelmében, arra számítanak, markánsan bővül a piac. Azóta ugye kitört egy hatalmas, pusztító háború a szomszédunkban, és egyre több ország jelenti be, hogy rövid időn belül jelentősen növeli, másfélszeresére, duplájára emeli annak a pénznek a mennyiségét, amit ezentúl minden évben hadi kiadásokra fordít.

A magyar exportkilátásoknak kedvezhet az is, hogy sok ország hosszú időn át elhanyagolta a hadseregét, ebből kifolyólag relatíve kevés eszköze van. A kelet-közép-európai térségben pedig még mindig nagyon sok az elavult, szovjet időkből származó technika, tehát lehet kereslet a fejlett, nyugati tudásra épülő eszközökre.

Árnyalhatja viszont a képet, hogy a nemzetközi piacon a nagy katonai beszerzéseknél a gyártó sokszor biztosítja a megrendelő számára az ottani gyártás, vagyis inkább az összeszerelés lehetőségét. Tehát a csúcstechnikát, az igazán nagy hozzáadott tudásértéket képviselő elemeket legyártják a know-how valódi birtokosának országában, de hogy a megrendelő is jobban magáénak érezze a beszerzést és az eszközöket is, a gyártás kevésbé bonyolult fázisát átadják a száz- vagy akár ezermilliárdokat fizető megrendelőnek.

A brutális sebességgel fegyverkező Lengyelország például nemcsak Amerikától és Németországtól vásárol százával és ezrével tüzérségi rendszereket, tankokat és más harcjárműveket, hanem például Dél-Koreától is, és azok a szerződések is lehetővé teszik, hogy az eszközök jelentős részét az európai országban rakják össze. És a Rheinmetall is ezt az üzletpolitikát folytatja például Görögország esetében is pont a Lynxekkkel kapcsolatban, nekik is felajánlották az ottani összeszerelést.

Sőt, amikor tavaly a szlovák kormány bejelentette, hogy beszereznének 150 lövészpáncélost – tehát olyan eszközt, mint amilyen az itthon is gyártott Lynx –, akkor a magyar kormány azonnal felajánlotta, hogy magyar gyártású Lynxeket tudnánk biztosítani nekik. Azonban a Rheinmetall is közölte: ha Szlovákia a Lynxet választaná, akkor felhúznak ott egy új összeszerelő és javítóüzemet, tesztpályával együtt.

Katonai K+F bázist is terveznek

A magyar hadiipari stratégia megalkotói azt is hangsúlyozni szokták, hogy a kutatás-fejlesztés is fontos része a fejlesztéseknek, sőt ezek összehangolására létrehozzák a védelmi innovációs kutatóintézet, amely 2025-ben kezdi meg a működését. Ennek egy közlemény szerint Budapesten, Szegeden és Zalaegerszegen is lesz majd tagintézménye, Palkovics László a tervezett kutatóbázis kapcsán azt mondta, a hazai hadiiparba az „elveszett” mérnöki tudást is vissza kell hozni.

A miniszteri posztról távozó Palkovicsot egyébként az állami N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezetőjének nevezték ki. A cikk írásakor küldtünk neki kérdéseket a hazai védelmi ipar kutatás-fejlesztési tevékenységének fontosabb irányaival kapcsolatban, de válasz még nem érkezett.