Hatalmas üzletek, furcsa árazások, avagy mit kereshet a magyar távközlésben egy német hadicég?

2021. december 03. – 12:54

Hatalmas üzletek, furcsa árazások, avagy mit kereshet a magyar távközlésben egy német hadicég?
Leopard 2A4HU harckocsi a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) GmbH & Co. KG. müncheni gyárában tartott bemutatón 2020. július 3-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Szinte felfoghatatlan számokkal, tranzakciós menetrenddel, finanszírozási igénnyel dobálózik a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett 4iG-cégcsoport. A társaság – tőzsdei céghez méltóan – derekasan kommunikál is közben, de vajon minden kártyát látunk már az asztalon?

tVan a Budapesti Értéktőzsdén egy informatikai, majd egyre inkább távközlési cég, a 4iG Nyrt. A cég méreteit a pontos számok helyett talán kis kerekítésekkel tudjuk a legjobban érzékeltetni:

  • a cégnek van majdnem százmillió részvénye,
  • egy részvény majdnem ezer forintot ér,
  • a cégcsoportot a piac így majdnem százmilliárd forintra értékeli.

Ez sem semmi, de a cég nagy tervekkel rendelkezik, dicséretére váljon, hogy erről egy elég jó összefoglalót mutatott be nemrégiben a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Itt kiderül, hogy a csoport jelenlegi méretét messze felülmúló tervekkel rendelkezik, például brutális árért, 232 milliárd forintért megveszi a Digi-csoportot, illetve 350 milliárd forintnyi kötvényt bocsátana ki, megemelné az alaptőkéjét is. Mindezt azért, mert valami egészen elképesztő méretű és rendkívül összetett távközlési, informatikai, űrkutatási és katonai dealsorozat és csoportépítés formálódik. Ezzel már mi is részletesen foglalkoztunk, például itt és itt, most pedig a G7 írt erről egy cikket, egyben jelezte, hogy az írásnak folytatása is lesz.

Jönnek a választások

Magyarországon izgalmas, az elmúlt évekhez képest sokkal nyitottabb végeredményű választás közeledik. A jelenlegi rezsim által nagyon kedvelt tőzsdei cégnek természetesen nem mindegy, hogy ki nyer. Ha marad a Fidesz, a nagy tervek szépen mehetnek tovább, támogatás biztosan lesz. Ha pedig esetleg az ellenzék nyer, akkor a társaság tulajdonosainak az az érdekük, hogy egy minél inkább visszafordíthatatlan, minél transzparensebb, minél tőzsdeibb és még külföldi befektetőket is érintő folyamat haladjon.

Bár a választási malac kifejezés nem arról szól, hogy a választásokon kinek van szerencséje, hanem a sertésmama és a gyermek elválasztásáról, de a 4iG befektetői a részvénnyel mégis egy amolyan „fej vagy írást” játszhatnak a következő öt hónapban, amelynek a végén a választási eredmény függvényében vagy malacuk lesz, vagy sem.

Offset – az ellentételezés

A folyamat során az egyik legizgalmasabb kérdés (a G7 említett cikke is ezt taglalja), hogy miként kerül a magyar távközlési nagygömböc építésébe egy német hadiipari cég, a Rheinmetall?

Indítsuk a múltból a történetet! Emlékeznek még a Gripen-beszerzésekre? Ha nem, itt olvasható egy egykori Index-cikk az ügyletről. A 2001-es (akkor is Fidesz-kormány volt éppen) katonai beszerzés során úgy tűnt, hogy a magyar légierő F–16-osokat vásárol, de végül – némi meglepetésre – 14 darab svéd Gripen, azaz griffmadár repülő lízingeléséről döntött.

Leni Bjoerklund svéd védelmi miniszter és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az első magyar Gripen előtt a linköpingi reptéren tartott ünnepségen 2005. január 25-én – Fotó: Pontus Lundahl / Scanpix Sweden / AFP
Leni Bjoerklund svéd védelmi miniszter és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az első magyar Gripen előtt a linköpingi reptéren tartott ünnepségen 2005. január 25-én – Fotó: Pontus Lundahl / Scanpix Sweden / AFP

A 2001. szeptember 10-én bejelentett ügyletről kiderült, hogy nem volt közbeszerzési eljárás, helyette egy kormányülésen hoztak döntést, amit akkor azzal indokoltak, hogy a svéd ajánlat nagyobb ellentételezést (offset) tartalmazott, vagyis Svédország azt vállalta, hogy a vételár egy részét a svéd cégek Magyarországon fektetik be.

Az offset egy olyan háromoldalú eljárás, ahol jelen van

  • a hadiipari eladó,
  • a vevő, vagyis a magyar kormány,
  • illetve vannak járulékos szereplők, például olyan kijelölt vállalatok, amelyek befektetnek, kisegítve ezzel az eladót, hogy teljesítse a vállalását az adott országban.

A Rheinmetall esete

Az ellentételezéses ügyletek minden logikai eleme ráillik a magyar és a német hadikapcsolatokra, illetve a Rheinmetall – 4iG dealre, de azt is fontos deklarálnunk, hogy arról semmilyen hivatalos közlés nem olvasható, hogy tényleg erről van-e szó. (Vagyis hogy a Magyarországnak mostanában nagyon sok hadiipari eszközt, főleg járműveket szállító német hadicégek, így a Rheinmetall egy ilyen offset-szerződés miatt szállna volna be a 4iG Nyrt-be.)

A 4iG Nyrt. lapunkhoz eljuttatott észrevételében kategorikusan és határozottan cáfolja, hogy a Rheinmetall AG-vel kötött előzetes megállapodás bármilyen összefüggésben állna a magyar kormány hadiipari beszerzéseivel, vagy beruházásaival.

A 4iG és a Rheinmetall partnersége nem a kormány hadiipari megrendeléseinek ellentételezéseként, offset-szerződés, vagy bármiféle rejtett megállapodás részeként jött létre.

Pedig ez magyarázatot adna a Rheinmetall nagyon furcsa hazai informatikai terveire, de persze az is érthető, hogy amennyiben ez történt, azt rejtegetni kell. Hiszen az mégis hogy venné ki magát, ha Magyarország tankokat venne, hogy abból a pénzből az eladó egy a kormánnyal „baráti” viszonyban lévő cégbe fektessen, amely ebből a pénzből éppen állami vagyonelemeket szeretne privatizálni.

Mégpedig úgy, hogy egyelőre az nem látszik, hogy bármilyen nyilvános eljárás lenne, hanem csak úgy kijelölnék a nemes tulajdonosi feladatra a 4iG-t.

Mindenesetre a G7 ezt úgy számszerűsítette, hogy Magyarország Németországtól „2019-ben 300 millió euróért 44 Leopard 2 tankot és 24 darab PzH 2000 tarackágyút, 2020-ban pedig 218 darab Lynx harckocsit vett 2 milliárd euróért.”

Mekkora kockázat?

Minderről azért lenne szükség a teljes transzparenciára, mert a 4iG a tervek szerint komoly állami vagyon irányításához juthat hozzá. Legutóbbi cikkünkben erről részletesen írtunk, vagyis taglaltuk, hogy milyen kritikus hálózatok kerülhetnek így áttételesen egy német hadicég kisebbségi kontrollja alá. Természetesen felvethető, hogy

mit sírunk a 4iG és a Rheinmetall megjelenése miatt, a távközlés többi szereplője, a német főtulajdonban levő T-csoport, a brit Vodafone vagy a cseh hátterű Telenor nem ugyanilyen külföldi kockázat?

A 4iG jelezte, hogy a Rheinmetall nem kér kontroll, vagy irányítási jogokat, ettől függetlenül egy ilyen kritikus eszközöket birtokló cég negyedének birtoklása véleményünk szerint menedzsmentjogok nélkül is egyfajta befolyást jelent.

Abban is van igazság, hogy a magyar állami működtetésnél egy tőzsdei cég vélhetően racionálisabb irányítást valósíthat meg.

Ugyanakkor ezt a hatalmas valamit elvileg egy olyan cég irányítaná, amelynek a többségi tulajdonosa egyetlen magánszemély, Jászai Gellért maradna, ő ugyanis meg is kívánja őrizni irányító szerepét. Azt talán kevesen gondolják, hogy valóban ő lesz egy személyben hosszú távon is a magyar távközlés, űripar, informatika kulcsfigurája.

Jászai inkább amolyan tranzakciós és apportguru, emiatt sokan kedvelik, mert az egyik legjobb dealkötő, aki nem beszél mellé, gyorsan halad, hatékonyan tárgyal. Az már kevésbé körvonalazódik, hogy alkalmas lenne egy gigantikus távközlési csoport operatív működtetésére.

A 4iG ebben a folyamatban nagyon profi,

  • egyrészt figyel arra, hogy állandóan mindent szépen bejelentsen, transzparensen lépkedjen előre, ne legyenek utólag jogi hiányosságok,
  • másrészt neves tanácsadókat kért fel arra, hogy ezt az egészet a nevükkel hitelesítsék (magyar részről Czakó Borbála, Lantos Csaba és Martonyi János, külföldről pedig Nancy Goodman Brinker és Karen Tramontano),
  • harmadrészt az sem véletlen, hogy a nagy nyomulás tőzsdei, így vannak benne kisbefektetők, vannak benne külföldi befektetők, így biztosan nehezebben visszacsinálható az ügyletsorozat egy esetleges új kormánynak.
Leopard 2 tipusú harckocsi bemutatója a kecskeméti nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutató szakmai napján a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison 2021. augusztus 27-én – Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Leopard 2 tipusú harckocsi bemutatója a kecskeméti nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutató szakmai napján a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison 2021. augusztus 27-én – Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Hajmeresztő méretek

Az említett 4iG-prezentáció szépen végigviszi, hogy a különböző tranzakciók hol tartanak. De még így is döbbenetes lehet az üzenete, hogy részben a tervezett tranzakciók miatt indokolt lehet a növekedési kötvényprogramból (MNB) és/vagy piaci új kibocsátásból megvalósítani összesen 350 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást.

Mihez kellett mégis ilyen eszelős mennyiségű pénz, a tőkeemelések, a kötvények és a hitelek?

Az Antenna Hungária mint kiszemelt célpont nem lesz olcsó, a magyar állam már akkor 53 milliárd forintért vette meg, amikor még nem volt benne az értékes MVM Net és a Telenor Magyarország Zrt. 25 százalékos pakettje. Pedig ezek együtt közel 150 milliárd forintos értéktöbbletet jelentettek.

A csere előtt

Ezt a nagyon értékes Antenna Hungáriát mint nagy halat kellene bebűvészkedni a még mindig kisebb hal, a 4iG gyomrába. Alighanem ezzel van összefüggésben, hogy a 4iG bejelentette, hogy megvásárolja a Digi Távközlési Szolgáltató Kft.-t 232 milliárd forintért. A vállalatértékelés eléggé szubjektív dolog, de azért mégiscsak egy összességében veszteséges cégcsoportot vesz meg a 4iG ezen az áron, ami minden összehasonlításból elég magasnak jön ki.

A Digi, vagyis a csoport fő vállalata tavaly 55,1 milliárd forintos árbevétel mellett 14,3 milliárd forint veszteséget termelt, de érdemben nem javította az összképet a többi csoporttag, így például az Invitel vagy a Digi Infrastruktúra. Hogy ez a 232 milliárd forint mennyire magas, azt jól mutatja, hogy a Digihez képest egy nagyságrenddel nagyobb (azaz tízszeres forgalmú) és masszívan nyereséges Magyar Telekom Nyrt. a tőzsde értékítélete alapján 2021. december 1-jén 431 milliárd forintot ért.

Paradox módon azonban a túlságosan magas ár lehet, hogy nem zavarja a vevőt. Ha ugyanis a 4iG nagy terve az, hogy majd mindenféle értéket apportál az Antenna Hungáriába, és ezért cserébe többséget szerez, akkor neki kifejezetten az a jó, ha az ő portfóliója minél nagyobb értékűnek mutatja magát.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a főváros XIII. kerületében, a Váci úton – Fotó: Róka László / MTI / MTVA
A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a főváros XIII. kerületében, a Váci úton – Fotó: Róka László / MTI / MTVA

A bridzs

Ebben a folyamatban még sok izgalmas lépés várható. Kedvenc kártyajátékom a bridzs, ahol a játék célja a minél több ütés elvállalása és megszerzése. Vagyis a játéknak két része van, az első a licit, be kell jelenteni, hogy mi a célunk az adott partiban, majd jön a második rész, a lejátszás, ahol meg is kell valósítanunk a vállalásokat.

A helyzet most ehhez a játékhoz hasonlít. A licit, a vállalások már megvoltak, hallottuk, hogy a 4iG mi mindent tervez, szinte mindent vinne, ami távközlés, műhold, informatika, űrkutatás. A vállalás nagyszabású, de most jön csak a kivitelezés.

Vagyis még be kell fejezni a tranzakciókat, ami a bridzsben úgy történik, hogy a vállalásokat egy játékos, a felvevő igyekszik majd megvalósítani. Ő az együtt játszó páros lapjainak a felét kiteríti az asztalra, megmutatja mindenkinek. Ám a lapok másik fele rejtve marad, azt csak a felvevő, vagyis az adott időszak legfontosabb játékosa ismeri. A 4iG nagy terveiből már sok mindent ismerünk, de a bridzsnyelvnél maradva, egyvalamit még nem látunk: hogy milyen további lapok vannak Jászai Gellértnél.