Másfél millióan zsúfolódtak össze. Sokan úgy érzik, lehetetlen választás előtt állnak

Legfontosabb

2024. február 22. – 21:00

Másfél millióan zsúfolódtak össze. Sokan úgy érzik, lehetetlen választás előtt állnak
Menekült család Rafahban 2024. február 11-én – Fotó: Mohammed Salem / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

„Azt mondták nekünk, hogy Rafah biztonságos. A bombázások minden irányban zajlottak, nem tudtam, merre forduljak, vagy merre menjek. Azt éreztük, hogy mindjárt meg fogunk halni” – mondta egy, korábban északról a Gázai övezet déli részére menekült férfi, miután az izraeli erők másfél hete egy túszszabadító akció keretében légicsapásokat hajtottak végre az egyiptomi határ közelében fekvő városban.

A rafahi átkelő vonzáskörzetében februárra akár 1,5 millió ember zsúfolódhatott össze, az eredetileg ott álló épületek környékén a rögtönzött sátrak szinte minden talpalatnyi földet elfoglalnak. A légicsapások a több mint négy hónapja tartó háború alatt teljesen nem kerülték el ezt a területet, de még mindig Rafah számít a legbiztonságosabb városnak az övezeten belül, noha itt is élelmiszer- és vízhiány uralkodik.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint azonban elkerülhetetlen, hogy az északról egyre délebbre haladó szárazföldi offenzíva elérje Rafahot. Az izraeli erők szerint a Hamász négy zászlóalja is ezen a részen rejtőzhetett el, emellett pedig az Egyiptom felé kiterjedt alagútrendszer feltérképezése és megsemmisítése is az eltökélt céljuk lehet a terrorszervezet felszámolásáért vívott harcban. Az izraeli miniszterelnök is arról beszélt, hogy a civileket evakuálni kell a területről egy támadás előtt, azonban segélyszervezetek szerint egyáltalán nem látszik, hova tudna biztonságban továbbmenni a harcok elől ide szorult rengeteg ember.

A katasztrofális következményekre figyelmeztető nemzetközi szervezetek mellett több ország is próbálta lebeszélni az izraeli vezetést arról, hogy erőik benyomuljanak Rafahba, aminek a tervezett időpontjáról egyelőre csak találgatni lehet. Az izraeli háborús kabinet egyik tagja vasárnap arra utalt, hogy akkor kezdődhet meg a rafahi támadás, ha a Hamász a ramadán március 10-i kezdetéig nem engedi el a továbbra is fogva tartott túszokat, de ennél konkrétabb egyelőre nem hangzott el.

A legdélibb városig szorult a gázaiak több mint fele

A Hamász október 7-én nagyszabású terrortámadást indított Izrael ellen. A véres támadásokban megöltek közel 1200 izraelit, akiknek nagyjából kétharmaduk lehetett civil, 250 embert túszul ejtettek és a Gázai övezetbe hurcoltak. Válaszul Izrael szinte hermetikusan lezárta az övezetet, és előbb légicsapásokba, majd pedig szárazföldi offenzívába kezdett, ennek céljaként a Hamász és infrastruktúrájának felszámolását és a túszok kiszabadítását jelölték meg. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium – aminek az adatait az ENSZ is közli – szerint a minden korábbinál intenzívebb izraeli légicsapásokban, majd az október végén megindult offenzívában 29 410 palesztint öltek meg, többségük nő és gyerek.

A szárazföldi offenzíva előtt az izraeli hadsereg először a 365 négyzetkilométeres terület északi részére adott ki evakuációs felhívást, és arra szólította fel az ott élőket, hogy a saját biztonságuk érdekében menjenek délre. Az evakuációs felszólítások aztán a terület középső részére is kiterjedtek, és a menekülők egyre délebbre szorultak, az elmúlt négy hónapban pedig a lakosok közel 85 százaléka elhagyta otthonát.

A korábban az övezetbe jutó segélyeknek csak a töredékük érkezik be délről, és ezek is nehezen tudnak eljutni az északi részekre. Szerdán az ENSZ Világélelmezési Programja bejelentette, hogy felfüggesztik a segélyszállítást Észak-Gázába, miután az éhező tömegek kifosztottak beérkező kamionokat. Az ENSZ szerint a népesség negyede éhezik, az UNICEF szerint 325 ezer ötévesnél fiatalabb gyerek esetében áll fenn a krónikus alultápláltság veszélye. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) úgy tudja, hogy a 36 gázai kórházból már csak 14 üzemel legalább részlegesen, a sebesültek mellett a krónikus betegek is súlyos kilátásokkal néznek szembe.

Miután az izraeli hadsereg jelezte, hogy északon nagyrészt sikerült felszámolniuk a civileket szerintük sokszor élő pajzsként használó Hamász infrastruktúráját, a katonai műveletek fókuszává az elmúlt hetekben a középső részen fekvő Hán Júnisz városa és annak környéke vált. A város déli részén múlt csütörtökön hatoltak be a Gázai övezet még részlegesen működő legnagyobb egészségügyi intézményébe, a Nasszer kórházba.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a „precíz és korlátozott” akcióban túszokra utaló nyomokat egyelőre nem találtak, de több mint száz terroristagyanús embert vettek őrizetbe. A személyzet kaotikus jelenetekről számolt be, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz pedig azt írta az X-en, hogy a Nasszer kórház már nem működőképes. Izrael korábban jelezte, biztosítani akarja, hogy a kórház továbbra is kezelhessen betegeket. A WHO szerint azonban a napokban két ütemben összesen 32 kritikus állapotban lévő beteget szállítottak el az intézményből.

Az izraeli hadsereg az akció előtt felszólította a kórházban és annak közvetlen közelében korábban menedéket kereső palesztinokat, hogy hagyják el a területet. Többen is arról számoltak be, hogy veszélyes volt elhagyni a komplexumot, de a Guardian szerint egy kisebb részük északra mehetett, a szintén a harcok által érintett Deír al-Balah felé, míg beszámolók szerint nagyjából kétezren érkeztek még az izraeli akció előtti éjszaka a kórháztól csak 9 kilométerre fekvő Rafahba.

Négyszer-ötször annyian lehetnek itt, mint a háború előtt

Rafah az utolsó olyan nagyobb város, ahová az izraeli szárazföldi csapatok egyszeri rajtaütésen kívül nem léptek be. Két amerikai egyetem oktatóinak elemzése szerint február elejéig a Gázai övezet épületeinek 53-65 százaléka (egyelőre becsült értékekkel dolgoznak) megsemmisült vagy megrongálódott: de míg ez az északi Gázavárosban az épületek 73-84 százalékát, Hán Júniszban pedig 50-63 százalékát jelentette, Rafahban ez az arány akkor 29-40 százalék volt.

Az elmúlt hónapokban a rafahi átkelő azért is került gyakran a hírekbe, mert itt érkezik be minden segélyszállítmány, élelmiszercsomag és gyógyszer. Sokan attól is tartanak, hogy ha szárazföldi művelet indul Rafahban is a Hamász ellen, akkor az az eddig is csak korlátozott mennyiségben bejutó segélyszállítmányokra is hatással lenne. Február 11-én 44 segélykamion jutott be Gázába, míg a háború előtt ez napi 500 volt.

Amellett, hogy ez a rész esett a legmesszebb a harcoktól, és itt volt a legtöbb esély hozzájutni a szűkös segélycsomagokhoz, október óta azért is rengetegen érkeztek Rafah városába, hogy megpróbáljanak átkelni Egyiptomba. Ez azonban csak keveseknek, főként kettős állampolgároknak és sebesülteknek sikerülhetett, az ügyintézés a gázai oldalon hosszú és zavaros volt, az átkelőt ráadásul Egyiptom alapból zárva tartja.

Mostanra a Gázai övezet 2,3 millió lakója közül jóval több mint egymillióan, a Guardian és a CNN egyes becslései szerint pedig akár 1,5 millióan is lehetnek Rafah városában és annak környékén, egy olyan területen, ahol október 7. előtt nagyjából 280 ezren éltek. A műholdképeken is jól látszik, hogy milyen kiterjedt sátortábor alakult ki a városnál. A BBC szerint egyes becslések alapján a népsűrűség négyzetkilométerenként 4100 főről 20 ezerre emelkedett.

Az ENSZ menedékhelyei is már régen megteltek, a világszervezet szerint a humanitárius helyzet nagyon súlyos. Az itt lévők felfoghatatlan szenvedésen mentek keresztül, csak kevés ételük van, alig jutnak hozzá orvosi ellátáshoz, és „nincs már hova menni Gázában” – mondta Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és a sürgősségi segélyek koordinátora.

Voltak, akik elindultak, de a többség maradt

Egy október 7. előtt orvosként és pszichiáterként dolgozó gázai férfi azt írta a Guardianen, hogy a családjával együtt menekültek Rafahba, miután az izraeli erők Hán Júnisz evakuálására is felszólítottak decemberben. Szerinte azóta a lehető legrosszabb körülmények között élnek, a napjaik a várakozásról szólnak. „Sorban állunk két vagy három gallon iható vízért, élelemért vagy csak egyszerűen lisztért, hogy tűzön kenyeret süthessünk, miután hónapok óta áram nélkül vagyunk” – írta Bahzad Al-Akhras.

Szerinte a mentális ellátásban végzett munkája sem tudta felkészíteni a kilátástalanságnak arra a mélységére, ami áthatja a Rafahban lévőket. „A bizonytalanság lassan öl meg minket. Nem tudjuk, ki lesz a következő, aki meghal, vagy elveszíti családtagját.” Azt írta, hogy amikor a területen légicsapások kezdődnek, akkor pontosan tudják, hogy a sátrak semmitől nem védik meg őket. Eljutott hozzájuk a várható izraeli offenzíváról szóló hír, de szerinte nincs hova továbbmenniük.

Hasonlóan nyilatkozott egy, az északi részről érkezett nő az AFP-nek, ő azt mondta, hogy inkább ott hal meg, de nem fog visszatérni az éhínséghez közeli állapotok közé, amit a Gázavárosban maradt rokonai tapasztalnak nap mint nap. „El vagyunk veszve. Nem tudjuk, hová menjünk… Fáradtak vagyunk. Eddig is úgy mentünk, hogy azt se tudtuk, hová menjünk” – mondta a Reutersnek Mo’men Shbair, aki még korábban menekült Rafahba.

Egy szintén északról elmenekült pár a gyerekével viszont újból csomagolni kezdett a napokban. „Havonta kell továbbállnunk” – mondták az AP-nek. Egy nő arról beszélt, hogy ők félnek, ezért visszamennek az övezet középső részén lévő al-Maghaziba, habár azt sem gondolják biztonságosnak. „Belefáradtunk, hogy egyik városból a másikba kell menekülni. Az emberek fáradtak” – mondta Nahla Jarwan. A BBC hétfőn arról írt, hogy néhányan elindultak, és nyugatra tartanak a tengerpart felé, de a többségük ott maradt a bizonytalanságban. Sokan úgy érzik, most lehetetlen választás előtt állnak.

Netanjahu: A teljes győzelemig fogunk harcolni

Már a háború elején is voltak célzott légicsapások ezen a részen, és csütörtökön is hét légicsapás érte Rafahot. Az IDF múlt hétfőn végrehajtott egy légicsapásokkal kísért rajtaütést is Rafahban: az összetett műveletben a különleges erőik két túszt szabadítottak ki egy fegyveresek által őrzött lakásból.

A 60 éves Fernando Simon Marmant és a 70 éves Louis Hart még Nir Jichak kibucból rabolták el október 7-én. Mindketten jól vannak, egy izraeli kórházba vitték őket. Családtagjaik szerint annak ellenére nem kaptak gyógyszert a fogságban, hogy egy katari közvetítésű megállapodás szerint azoknak el kellett volna jutniuk a túszokhoz. Az akciót kísérő légicsapásokban a gázai egészségügyi minisztérium szerint legkevesebb 67-en meghaltak.

Az izraeli erők már akkor is kiemelték, hogy ez egy célzott túszszabadító akció volt, de Benjámin Netanjahu kormányfő többször is hangoztatta az elmúlt időszakban, hogy az Egyiptommal határos városban is átfogó szárazföldi műveletre készülnek a Hamász megmaradt fegyveresei ellen. „A teljes győzelemig fogunk harcolni, ennek pedig része egy erőteljes fellépés Rafahban is, miután lehetőséget adunk a civil lakosságnak, hogy elhagyja a harci övezeteket” – mondta.

Netanjahu szombaton is kijelentette, hogy az izraeli erők végre fogják hajtani a rafahi offenzívát, és azzal vádolta azokat, akik bírálják ezt a tervet, hogy azt üzenik Izraelnek, „veszítse el a háborút” a Hamász ellen. Arra is utalt, hogy a csapataik attól függetlenül be fognak hatolni a városba, hogy sikerül-e egy megállapodás keretében elérni a túszok szabadon engedését, vagy sem. „Biztosítani fogjuk, hogy a civil lakosság el tudja hagyni a várost” – jelentette ki azonban többször is.

A háborús kabinetből Beni Ganc volt vezérkari főnök hétfőn arra utalt, hogy Izrael akkor indítja meg a tervezett rafahi offenzíváját, ha a Hamász nem engedi el a megmaradt túszait a ramadán kezdetére. Egy korábbi túszalku során elengedett és külön akciókban kiszabadított fogvatartottakon kívül nagyjából 130 túsz maradhatott még az övezetben, de közülük 30-ról azt feltételezik, hogy már meghaltak, és csak a holttestüket lehet visszaszerezni.

Ganc szerint az offenzíva koordinált módon zajlana, és beszélnének róla az Egyesült Államokkal és Egyiptommal is, hogy megkönnyítsék az evakuációt, és „a lehető leginkább minimalizálják a civil áldozatok számát”.

Netanjahu az elmúlt héten többször is beszélt „a területekről, amiket megtisztítottunk Rafahtól északra. Rengeteg terület van ott”. Azt mondta, Izrael röplapokkal, mobilhívásokkal, biztonságos folyosók megnyitásával és más módon is elősegítené az evakuálását. Ejlon Levi kormányszóvivő szerint ezeken a területeken sátortáborokat lehetne létrehozni.

Azonban segélyszervezetek szerint a Rafahtól északra lévő épületeket és infrastruktúrát súlyosan megrongáló támadások miatt nem látszik, hova mehetnének tovább tömegesen a délre menekült palesztinok. A konfliktus első heteiben izraeli tisztviselők arra is utaltak, hogy a civilek keressenek menedéket a Földközi-tenger melletti homokos, mezőgazdasági területen, Rafahtól nem messze. Ennek megfelelően január elejéig becslések szerint 300 ezer ember menekült el al-Mavasziba. Csakhogy az oda érkezők nem találtak ivóvizet vagy megfelelő illemhelyeket, tisztálkodási lehetőséget, és az infrastruktúra nincs kiépülve ezen a részen.

A segélyszervezetek nélkül nehezen lehetne végrehajtani

Netanjahu utasította az IDF-et, hogy dolgozzák ki az evakuációs terveket, amikről egyelőre semmilyen konkrétumot nem tudni. A BBC szerint azonban egy ilyen nagyszabású kiürítéshez szükség lenne a Gázai övezetben aktív nemzetközi segélyszervezetek közreműködésére is. Levi már egy hete arról beszélt, hogy arra biztatják az ENSZ-ügynökségeket, hogy „működjenek együtt Izrael azon erőfeszítéseivel, hogy megvédjék a civileket a Hamásztól, és evakuálják őket egy olyan háborús övezetből, ahol a terroristák megpróbálják pajzsként használni őket”. A nemzetközi közösséghez forduló Levi viszont ki is kelt az ENSZ ellen, azzal vádolva a szervezetet, hogy „a Hamász erődítményeibe gyűjti össze a civileket”, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kihasználják őket.

Az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó szervezetének, az UNRWA-nak van a legnagyobb infrastrukturális előnye és beágyazottsága a környéken, ők voltak eddig felelősek a legtöbb segély szétosztásáért és több menekülttábor működtetéséért. Az izraeli kormány szerint azonban a szervezetnek nincs helye a Gázai övezetben, és lemondásra szólította fel Philippe Lazzarinit, az UNRWA vezetőjét, miután Izrael szerint bizonyíték van rá, hogy a több ezer alkalmazottat foglalkoztató szervezet 13 munkavállalójának köze lehetett az október 7-i támadásokhoz. A hírek hatására az ügynökség azonnal vizsgálatot indított, elbocsátotta az érintett dolgozókat. Az eset miatt sorra függesztették fel a szervezet támogatását országok, köztük az Egyesült Államok, ezért az ENSZ szerint már csak februárra biztosított a finanszírozásuk.

Az UNRWA utáni legnagyobb segélyszervezet a palesztin Vörös Félhold, ami eddig hasonló feladatot végzett, de nem akkora volumenben. Hisham Mhanna, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának munkatársa Rafahból nyilatkozva azt mondta, nehéz belátni, hogyan lehetne végrehajtani egy olyan nagyszabású evakuálást, mint amilyet az izraeli kormány szeretne. „Nem tudom elképzelni, hogy bármelyik nemzetközi szervezetnek megvan a kapacitása, a logisztikai előkészületei és a biztonsági garanciák több százezer ember evakuálására – mondta a BBC rádióműsorában. – Ráadásul nincs olyan célállomás, ahová ezt a nagyszámú embert evakuálnák. Gázában jelenleg nincs olyan hely, ahol biztonságos körülmények lennének.”

Tömeg Rafah főutcáján 2024. február 19-én – Fotó: Mohammed Abed / AFP
Tömeg Rafah főutcáján 2024. február 19-én – Fotó: Mohammed Abed / AFP

Közben egyre többen hangoztatták az elmúlt hetekben, hogy egy Rafah elleni művelet sokat ronthatna a már most is súlyos humanitárius helyzeten. Martin Griffiths azt mondta, hogy egy rafahi invázió következményei katasztrofálisak lennének, „mészárlás” lehet a vége annak, ha megtámadják a várost. António Guterres ENSZ-főtitkár egyik szóvivője a BBC-nek arról beszélt, hogy a világszervezet egyelőre nem kapott Izraeltől rafahi evakuációs terveket, de azt is jelezte, hogy nem fognak részt venni semmilyen kikényszerített evakuálásban.

Szerdán este tizenhárom ENSZ-ügynökség és öt másik segélyszervezet szólított fel közösen tűzszünetre, és óva intettek egy rafahi offenzívától, ami szerintük végzetes csapást jelenthetne a humanitárius műveletekre.

Biden a civilek biztonságának garantálását sürgette

Az elmúlt napokban olyan országok is aggódva szólaltak fel egy rafahi szárazföldi művelet miatt, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az Izraelt támogató Joe Biden amerikai elnök azt mondta Netanjahunak, hogy ne hajtsanak végre katonai műveletet a civilek biztonságának garantálása nélkül. Biden emellett ideiglenes tűzszünetet sürgetett a Gázai övezetben a foglyok és a túszok kiszabadításához. Rishi Sunak brit kormányfő szerint Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Hamász terrorjával szemben, ugyanakkor jelezte, hogy mélységesen aggasztják a gázai civil lakosság által elszenvedett emberveszteségek.

Korábban Emmanel Macron francia elnök, valamint Annalena Baerbock német külügyminiszter is arra szólította fel Izraelt, hogy ne lépjen előre a rafahi szárazföldi hadművelettel, és közös közleményében katasztrofális következményekre figyelmeztetett Ausztrália, Kanada és Új-Zéland miniszterelnöke is. Az EU külpolitikai főképviselője, Josep Borrell szerint egy Rafah elleni izraeli katonai támadás „kimondhatatlan humanitárius katasztrófához” vezethet, és súlyos feszültségeket hozhat Egyiptommal is.

Az Európai Unió 27 tagállamából 26 külügyminisztere közös nyilatkozatot adott ki hétfőn, ebben elismerték Izrael jogát az önvédelemre, de azt kérték, hogy ne tegyen katonai lépéseket Rafah ellen, és azonnali humanitárius tűzszünetet sürgettek. A dokumentum nem nevesíti, de több forrás szerint is Szijjártó Péter maradt ki az aláírók közül. A magyar külügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatóján csak az izraeli telepesekkel szemben tervezett uniós szankciókról mondta, hogy azt a magyar kormány blokkolja. A büntetőintézkedésekről úgy vélte, hogy az Izrael elleni terrortámadás után a lépés további feszültséget szítana, és Izraelt gyengítené.

Az egyiptomi oldalon építkezésekről érkeztek hírek

Borrell többek között arra utalhatott, hogy névtelen források szerint Egyiptom azzal fenyegetőzött, hogy felfüggesztené az Izraellel kötött egyik legfontosabb közel-keleti békeegyezményt, a Camp David-i megállapodást, ha megindul a rafahi offenzíva. Egyiptom volt az első arab ország, ami 1979-ben elismerte Izraelt. A szerződés páriává tette Egyiptomot az arab világban, de megalapozta azt, hogy más arab országok is hasonló megállapodásokat írjanak alá Izraellel.

Egyiptom és több arab ország is attól tart, hogy egy rafahi támadás azzal a kockázattal járna, hogy a lezárt határ ellenére sok palesztin átszorulhatna a Sínai-félszigetre, amit elfogadhatatlannak tartanának. Nemcsak Izrael tart ugyanis fenn blokádot a Gázai övezettel szemben tizenhat éve, de a Hamász hatalomra jutása óta Egyiptom is. Egyiptom 1949 és 1967 között, az Izrael ellen arab összefogással indított, de nagy szíriai, jordániai, egyiptomi vereséggel záruló hatnapos háború végéig tartotta ellenőrzése alatt a Gázai övezetet. Azonban maga is ódzkodott attól korábban is, hogy könnyedén átengedje a palesztinokat Egyiptomba. Abdel-Fattáh esz-Sziszi egyiptomi elnök október óta már többször elmondta, fontosnak tartja, hogy a gázaiak a saját földjükön maradjanak.

Azonban a Sinai Foundation for Human Rights egyiptomi civil szervezet szerdán bemutatott olyan felvételeket, amiken a gázai határ közelében betonfalakat és megfigyelőtornyokat építenek Egyiptomban. A szervezet szerint „létre akarnak hozni egy elszigetelt, falakkal körülvett területet a Gázai övezet határán”, és a müncheni biztonságpolitikai konferencián Szameh Sukri egyiptomi külügyminiszter is röviden érintette a kérdést.

A Guardian szerint az arab kormányok, különösen Jordánia körében az is széles körű aggodalomra ad okot, hogy egy Rafah elleni offenzíva a ramadán hónapjában robbanásszerű zavargásokat válthat ki a megszállt Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában. Források szerint Katar és Szaúd-Arábia is következményekre figyelmeztetett, ha Izrael bevonul Rafahba.

Közben újrakezdődtek ugyan egy esetleges újabb tűzszünetről szóló tárgyalások Izrael és a Hamász között Kairóban, de ezeken eddig nem sikerült haladást elérni. Netanjahu azt mondta, hogy Joe Biden kérésére küldött delegációt, de a Hamász teljesen elrugaszkodottnak tartott követeléseit határozottan elutasította. A Hamász viszont Izraelt vádolta, amiért nem volt előrelépés egy tűzszünet irányába. A közvetítőként fellépő Katar is jelezte, hogy nem túl biztatók a kilátások.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!