Egy mosolygó halálraítélt, két szomorú apa, sok gondterhelt politikus – 2023 képekben
2023. december 31. – 18:56
Ahogy az év végén gyakran személyesen is átgondoljuk a 2023-as év fontosabb eseményeit, úgy a világ történéseivel is érdemes számot vetnünk. Megkoronáztak egy királyt, kitört egy háború, egész évben folytatódott egy másik a szomszédunkban, számtalan természeti katasztrófa sújtott különféle népeket – és a Föld nem állt meg a forgásban. 2023 végén a globális eseményekről készült képek közül válogattunk.
A 2023-as év eleje hasonló eseménnyel kezdődött, mint 2021 januárja, amikor az Egyesült Államokban Donald Trump hívei megostromolták a Capitoliumot. Miután Brazíliában a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elvesztette az elnökválasztást, támogatói áttörték a rendőrségi kordonokat, és berontottak a kongresszusi palotába, az elnöki palotába és a legfelsőbb bíróságra. A tüntetők Luiz Inacio Lula da Silva elnök beiktatása ellen tiltakoztak. A zavargások résztvevői ellopták az ország 1988-as alkotmányának eredeti példányát, valamint fegyvereket is szereztek az elnöki biztonsági hivatalból.
Az eset után százakat tartóztattak le, Lula pedig megkezdte a kormányzását. Elnöksége elmúlt egy évében látványosan, több mint 55 százalékkal esett vissza az erdőirtás mértéke „a Föld tüdejének” is nevezett amazonasi esőerdőkben. Bolsonarót pedig nyolc évre eltiltotta a bíróság attól, hogy választáson induljon.
Február első napjaiban egy első ránézésre bagatellnek tűnő ügyre figyelt fel a nemzetközi média és az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériuma. Egy fehér léggömb jelent meg az USA felett, amelyet a hadsereg végül kínai megfigyelőlballonként azonosított, majd ki is lőtték az Atlanti-óceán felett. Peking azt állította, hogy a repülő tárgy egy főként meteorológiai feladatot ellátó ballon, de ezt a Pentagon nem akarta elhinni. A léggömb akkora diplomáciai konfliktust szült, hogy el kellett halasztani Antony Blinken külügyminiszter Kínába tervezett útját.
Hogy miért vetnek be ilyen egyszerű eszközöket a kémkedésre, mikor már drónok és műholdak is léteznek, arról itt írtunk bővebben. Mindenesetre a kínai ballonról a Pentagon nyáron kijelentette, hogy bár a léggömb használható volt hírszerzési feladatokra, nem gyűjtött adatokat.
Február 7-én 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország délkeleti részét, és Szíria északnyugati területeit. A rengés elképesztő pusztítást végzett, dominókhoz hasonlóan omlottak össze az emeletes lakóházak, maguk alá temetve az embereket. Mint utóbb kiderült, a török lakóházak egy része szerkezeti hibás volt, mivel a hatóságok nem tartatták be a földrengésbiztonsági előírásokat az építési vállalkozókkal.
A házak alatt rekedt emberek közül a török hatóságok még a nemzetközi – köztük magyar – mentőcsapatok segítségével sem tudtak mindenkit kimenteni. Az utórengésekkel együtt a törökországi–szíriai földrengésekben ötvenezernél is több ember halt meg, de a tragédiák mellett csodaszámba menő mentések is történtek: voltak, akiket 12 nap után sikerült élve kihozni a romok alól.
Talán nincs is olyan év, amikor ne számolnánk be legalább egy, hetekig tartó francia tüntetéshullámról. Idén többek között az a nyugdíjreform váltott ki nagy feszültséget a tömegekből, amely 62 évről 64 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt. Az ügy miatt több szakszervezet mellett a tanárok, a vasutasok és a kukások is sztrájkba kezdtek, majd hónapokig erőszakos tüntetések zajlottak a francia nagyvárosokban.
Pedig sokak szerint a reformra tényleg szükség volt, ugyanis ilyen alacsony korhatárral a rendszer fenntarthatatlan volt. Emmanuel Macron elnököt nem is hatották meg a zavargások: a kormány egy különleges szabály segítségével verte át a parlamenten a törvényt, amely ellen milliók tiltakoztak.
Az év egyik legnagyobb figyelemmel kísért eseménye III. Károly király koronázása volt május 6-án. Ilyen ünnepséget már több mint 70 éve nem láthatott a világ, miután II. Erzsébet rekordhosszú ideig uralkodott. Arról nem is beszélve, hogy ilyen részletekbe menően még nem láthatta a világ a brit koronázás lebonyolítását sem, III. Károly viszont népszerűtlenebb, mint II. Erzsébet. Novemberben az évszázados hagyományokra visszatekintő parlamenti évadnyitó ceremónia után Károly királyt kifütyülték a londoni tüntetők, és ezúttal is előkerültek a „Not my King”, vagyis a „Nem az én királyom” feliratok és táblák, amit a monarchiaellenes tüntetők már a beiktatásakor lengettek.
A köztársaság támogatottsága egy 2021-es felmérés szerint a társadalom egészében ugyan kisebbségben van, de a fiatalabb korosztályok körében nő: a 18–24 évesek között már 41 százalék áll ki a köztársaság és csak 31 a monarchia mellett. 2019-ben ez még 46-27 volt a monarchia javára.
Koszovóban zavargások törtek ki, miután több szerbek lakta településen is albán nemzetiségű polgármestert iktattak be a hivatalba. A polgármestereket még április 23-án szavazták meg egy előrehozott választáson – amit viszont bojkottált a szerb közösség. Volt köztük olyan albán politikus, akit a szerbek bojkottja miatt 3,5 százalékos részvétel mellett választottak meg.
2008-ban kiáltották ki Koszovó függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Ahogy a történtek idején írtuk, a szerbek régóta autonómiát követelnek maguknak Észak-Koszovóban, az utóbbi években pedig ismét felforrt az ellentét többek között emiatt is Szerbia és Koszovó között. A zavargásokban legalább 27 magyar békefenntartó is megsérült Koszovóban, két katonának pedig később a lábát is amputálni kellett. A koszovói elnök végül hajlandó volt új helyhatósági választásokat kiírni, ezzel mérsékelve az indulatokat.
Júniusban egyszerre lett mém és tragikus tanmese a Titan nevű tengeralattjáró a világ számára. Az OpenGate nevű cég tengeralattjárója a Titanic roncsához szervezett túrákat azoknak, akik képesek voltak egy kisebb vagyont kifizetni az utazásért. Ám az anyahajó június 19-én elvesztette a kapcsolatot az éppen lemerülő Titannal, aminek aztán nyoma is veszett.
A tengeralattjárót napokig kereste a parti őrség, a világ pedig azt várta, hogy sikerül-e felszínre hozni a kabinban ülő utasokat, akiknek pár napra elegendő oxigénjük maradt csak. Végül kiderült: az engedélyek nélkül összeeszkábált hajót a nyomás szétroppantotta. A törmelékeit 3800 méter mélyen találták meg, az utasok mind odavesztek.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldosok vezére június végén csapataival megindult az ukrán frontról Moszkva felé. A Wagner-csoport lázadása során a zsoldosok átvették az irányítást az Ukrajnához közeli orosz Rosztov-na-Donu városában, majd megindultak Moszkva felé, eközben orosz katonai gépeket semmisítettek meg, és 18 orosz katonát megöltek.
A bizarr, formálisan nem Vlagyimir Putyint, hanem az orosz katonai vezetést és a védelmi minisztert kritizáló lázadást vezető Prigozsin ugyan nem tudta megingatni a Kreml hatalmát, de beszédes volt, hogy 600 kilométeren át érdemi ellenállás nélkül haladtak a wagneresek. Végül, hivatalosan a belarusz elnök közvetítésével megegyeztek az orosz vezetéssel, és Belaruszba távoztak.
Csakhogy egy ilyen, Putyint érő pofon nem maradhatott büntetlenül: pontosan két hónappal a lázadása után, augusztusban lezuhant az a magánrepülő, amin Prigozsin és a zsoldoscsoport több fontos vezetője utazott. Azóta is folynak a találgatások, hogyan történt pontosan a merénylet.
Már közel második éve folyik az orosz–ukrán háború, aminek továbbra sem látni a végét. Hiába indult el nagy remények közepette nyáron az ukrán ellentámadás, a mostani állás szerint egyik fél sem tudja lényegesen áttörni a másik védvonalait – ennek okait mi is boncolgattuk.
Arról itt írtunk részletesebben, hogy miközben nem volt ukrán áttörés a nyáron, az év pedig az egyik legsúlyosabb orosz légicsapás-sorozattal és az arra adott ukrán válaszcsapással zárul, mégis tévedés lenne kudarcként leírni Ukrajna 2023-as teljesítményét az orosz megszállók elleni háborúban. Nagy pofonba nem szaladt bele az ukrán haderő a végül meghiúsult áttöréskor, és az orosz erők sem tudtak előremozdulni, bár kisebb győzelmeket elkönyvelhettek. A Fekete-tengeren viszont az orosz hadiflotta lényegében már nem működik, ami Ukrajnát újabb bevételi lehetőséghez juttatja a gabona tengeri exportja révén. Kijevnek azonban a fronton túl a diplomáciában is helyt kell állnia, hogy Nyugatról továbbra is megkapja azt a támogatást, amely nélkül nem lehetséges a honvédő háború hatékony folytatása.
Az EU ugyan megadta a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez való hozzájárulását – Orbán Viktor mégsem vétózott –, viszont a magyar kormányfő megvétózta annak az 50 milliárd eurós csomagnak a megszavazását, amelyet Ukrajna kapott volna a következő három évben az EU-tól, így erről később lesz döntés. Nagyobb gond Ukrajnának, hogy az anyagi támogatás azonban az Egyesült Államok felől sem eldöntött kérdés 2024-re, és súlyos ára lehet annak, hogy alkuk és zsarolások terepe lett a támogatás kérdése.
Legalább 36 ember meghalt, miután egy gyorsan terjedő erdőtűzben porig égett Lahaina városa augusztus elején Maui szigetén. A Hawaii-szigetek második legnagyobb szigetén tomboló tüzek augusztus 8-án kora reggel indultak meg, több ezer hektárt perzselve fel. Mauin a halottak száma összesen elérte a százat.
Később kiderült, részben leszakadt villanyvezetékek okozták a tragédiát, de más előjelei is voltak annak, hogy Mauit bozóttüzek veszélyeztetik. A tűz az amerikai állam eddigi legsúlyosabb természeti katasztrófájának számít.
A 2023-as év talán egyik legtöbb mémet ihlető fotója a fenti. A kép augusztus 23-án készült, miután Donald Trump korábbi amerikai elnök feladta magát, ezúttal Georgia államban. Ahogy a történtek idején írtuk, Trumpnak azért kellett megjelennie a hatóságok előtt, mert Fulton megye kerületi ügyésze azzal vádolta meg őt, hogy bizalmasaival meg akarta másítani a 2020-as választás eredményét Georgia államban.
Fontos különbség volt az előző három vádemeléshez képest, hogy Trumpnak ezúttal nem egy bíróságra, hanem a hírhedt Fulton megyei börtönbe kellett bevonulnia, ahonnan viszont hamar távozhatott. Ezzel ő lett az első volt amerikai elnök, akiről rabosítási fotó készült. Előtte áprilisban ő lett az első amerikai exelnök, aki ellen vádat emeltek, ezt azonban újabbak követték.
Áprilisban a manhattani kerületi ügyész közokirat-hamisítással vádolta meg Trumpot, miután a gyanú szerint a korábbi elnök a 2016-os választási kampány hajrájában megpróbálta eltitkolni, hogy hallgatási pénzt fizetett Stormy Daniels pornósztárnak, akivel afférja volt. Júniusban az USA igazságügyi minisztériuma többek között titkosított iratok nem megfelelő kezelésével, az igazságszolgáltatás akadályozásával és hamis tanúzással vádolta meg Trumpot, aki atomtitkokat és szigorúan titkos nemzetbiztonsági dokumentumokat vitt haza a Fehér Házból, miután véget ért elnöki ciklusa. Augusztus elején ismét az igazságügyi minisztérium emelt vádat Trump ellen, mert a gyanú szerint megpróbálta megváltoztatni a 2020-as elnökválasztás eredményét.
Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető az elmúlt egy évben szorosabbra fűzte barátságát. Az oroszokkal kötött üzlet miatt Kim hajlandó volt a koronavírus-járvány kitörése óta először külföldre utazni, persze csak páncélvonattal.
A két ország megállapodása szerint Észak-Korea tüzérségi rendszerekkel és nagyon sok lőszerrel segítheti ki Moszkvát az ukrajnai háborúban. Arról, hogy milyen üzenete van a két ország üzletelésének, és arról, hogy mit kérhet Kim Dzsongun a fegyverekért cserébe, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A Kelet-Líbiában tomboló Daniel vihar miatt két gát is átszakadt, így árvizek árasztották el a Földközi-tenger partján fekvő Derna városát. Több mint 11 ezer ember halt meg az árvizekben, még egyszer ennyien eltűntek, és nagyjából 35 ezer embernek kellett elhagynia a lakhelyét.
A Dernából visszatérő magyar mentőcsapatok azt mondták, hogy a város már soha nem lesz élhető.
Az azerbajdzsáni hadsereg egy napig fellángoló harcok után átvette az uralmat a szakadár Hegyi-Karabah területe felett, és arra kényszerítette a helyi hatóságokat, hogy egyezzenek bele a fegyverletételbe, és a három évtizedig tartó szeparatista uralom után kezdjenek tárgyalásokat Hegyi-Karabah visszaintegrálásáról Azerbajdzsánba. Örményország elismerte, hogy a régió Azerbajdzsánhoz tartozik. 2024 január elsejétől megszűnik a Hegyi-Karabahi Köztársaság, minden korábbi állami intézmény megszűnik. A területen élő örmények közül közel 60 ezren menekültek el.
Az ukrajnai háború láthatóan csökkentette Oroszország befolyását a volt Szovjetunió más részein is. Ez megmutatkozott abban is, ahogy Azerbajdzsán Moszkván átlépve harminc év után felszámolta Hegyi-Karabah kváziállamát.
A Hamász október 7-én nagyszabású terrortámadást indított Izrael ellen. A Gázai övezetből több ezer rakétát lőttek ki, emellett az iszlamista terrorszervezet fegyveresei dél-izraeli városokat és többek között egy szabadtéri zenei fesztivált is megtámadtak. Kfar Aza kibucnak minden hatodik lakóját megölték a Hamász terroristái, akik felvételeket is készítettek a gyilkosságokról.
A véres támadásokban megöltek közel 1200 izraelit, akiknek nagyjából kétharmada lehetett civil, és nagyjából 240 embert túszul ejtettek. Válaszul Izrael szinte hermetikusan lezárta a Gázai övezetet, és ellencsapásokba kezdett. A túszok egy részét, köztük három magyar–izraeli kettős állampolgárt sikerült fogolycserével kimenteni, de még mindig sokan raboskodnak a Hamász és más gázai terrorszervezetek fogságában.
Bár a támadást elvileg senki nem látta előre, később kiderült, hogy már korábban is kerültek olyan jelentések és tervek az Izraeli Védelmi Erők tisztjeinek asztalára, amik egy lehetséges Hamász-támadásról szóltak – ám a hadsereg nem hitte, hogy a terrorszervezet képes lenne végrehajtani a véres akciót.
A Hamász által irányított Gázai egészségügyi minisztérium szerint a minden korábbinál intenzívebb izraeli légicsapásokban, majd az október végén megindult szárazföldi offenzívában megölt palesztinok száma az elmúlt két hónapban meghaladta a 21 ezret, több mint 55 ezren pedig megsebesültek. Izrael előbb az északi részre adott ki evakuációs felszólítást, hogy az ott lakók saját biztonságuk érdekében menjenek a déli részre, de aztán a déli és a középső területeken is kiterjesztették a Hamász felszámolását célzó szárazföldi offenzívát.
A humanitárius katasztrófa szélére került övezet 2,3 millió lakója közül 1,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat, az idővel részlegesen újra bejutó segélyek ellenére súlyos élelmiszerhiány és a hideg mellett szinte teljesen összeomlott az egészségügyi ellátás is. Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) december 22-én elfogadott egy határozatot, amely sürgeti sokkal több humanitárius segély eljuttatását a gázai civilekhez, a világszervezet a Gázai övezetért felelős humanitárius segélyezési koordinátort nevezett ki. Az ENSZ szerint közben Ciszjordániában is romlott az emberi jogok helyzete.
Emmanuel Macron francia elnök tartós tűzszünetet szorgalmazott a napokban, míg az Egyesült Államok arról egyeztetett, hogy Izrael idővel átállna alacsonyabb intenzitású műveletekre. A Hamász felszámolása több időbe telik, mint „néhány hónap”, mondta azonban Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter december közepén, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig szintén arról beszélt december 30-án, hogy a háború még sok hónapig el fog húzódni.
Mintegy 250 rohingja menekült érkezett Nyugat-Indonéziába egy túlzsúfolt fahajón 2023. november 16-án, így a helyi tisztviselők szerint egy hét alatt érkezett menekültek száma közel 600-ra emelkedett. Már 2017-óta zajlik a rohingják elvándorlása Mianmarból. A muszlim vallású kisebbség tagjai közül több mint egymillió embernek el kellett menekülnie a buddhista többségű dél-ázsiai országból.
Rohingja menekültek szerint több mint 10 ezer embert gyilkolhattak meg, és az ENSZ hivatalosan is népirtásnak ismerte el a mianmari hadsereg rohingja muszlim kisebbséggel szembeni fellépését.
Ez a kép két szempontból is fontos. Buenos Airesben egyrészt beiktatták az argentin Trumpként is emlegetett új elnököt, Javier Mileit, aki olyan elképesztő kampányígéretekkel került a posztra, mint például a közoktatás megszüntetése, vagy a jegybank feloszlatása. Arról külön cikket írtunk, hogy ki is ez az Elvis-barkós politikus, aki láncfűrésszel valósítaná meg dollárjobboldali álmait.
Ami miatt viszont igazán érdekes a kép, hogy a beiktatáson összefutott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Néhány nappal korábban jelentették be, hogy az ukrán parlament visszaállítja a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait, amivel kihúzta a magyar-ukrán viszony egyik méregfogát. Ugyanakkor az utóbbi időben, amikor felmerült Ukrajna EU-csatlakozása, a magyar kormány a kisebbségek védelmének narratívája helyett egyre inkább Ukrajna általános alkalmatlanságának emlegetésével ellenezte az ország uniós felvételét.
Orbán végül kiment a teremből, de nem vétózta meg azt, hogy az EU elkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, noha továbbra is azt mondta, hogy ezt rossz döntésnek tartja. Viszont – ahogy fent is írtuk – megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagnak a megszavazását a decemberi EU-csúcson. Ennek ellenére az is lehetséges, hogy az ukrajnai háborút időnként katonai műveletként emlegető Orbán esetleg hivatalosan is találkozzon Zelenszkijjel 2024-ben: az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint Szijjártó Péter külügyminiszterrel ugyanis a két vezető találkozójának megszervezésén dolgoznak.
Frissítés: a cikkünkben egy korábbi közlés alapján 1400 izraeli áldozat szerepelt, ezt javítottuk közel 1200-ra.