Tanárok és vasutasok is sztrájkolnak Franciaországban, mert a kormány megemelné a nyugdíjkorhatárt

Országszerte sztrájkolnak Franciaországban többek között az oktatásban és a tömegközlekedésben dolgozók, miután Emmanuel Macron bejelentette, hogy 62-ről 64 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt – írja a BBC.

A sztrájkban nyolc szakszervezet vesz részt, és tüntetéseket is tartottak országszerte. A sztrájkhoz tanárok, vasutasok és az olajfinomítókon dolgozók is csatlakoztak.

A szakszervezetek szerint a tanárok fele sztrájkol.

A középiskolások néhány iskola előtt tüntetéseket szerveztek, a diákok pedig bejelentették, hogy a sztrájkolókkal való szolidarításból elfoglalják a párizsi Sciences Po egyetemet.

A munkabeszüntetés miatt a közlekedésben súlyos fennakadások voltak, minden harmadik gyorsvonat közlekedett, Párizsban pedig csak két – önvezető – metróvonal működött. A TotalEnergies olajfinomítókban és üzemanyagraktárakban a dolgozók 55 százaléka sztrájkol a Le Figaro tudósítása szerint. Az erőművek csökkentett termelésről számoltak be miután a fő áramszolgáltatónál, az EDF-nél is sztrájkba léptek a dolgozók.

A tiltakozások első országos akciónapja január 19-én volt, akkor is több mint egymillióan vettek részt országszerte. Kedden ennél is nagyobb tüntetésekre számítanak. Belügyi források a 240 városban tervezett felvonulásokon 1,2 millió tiltakozóra számítanak, ebből 100 ezerre Párizsban. A rendőrség 11 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a felvonulók biztonságának szavatolására, a fővárosban – ahol délután indul a legnagyobb menet – 4 ezer rendfenntartó lesz az utcákon.

Az MTI összefoglalója szerint a szakszervezetek által meghirdetett második országos tiltakozónapon valamivel kevesebben sztrájkoltak, mint a január 19-i első megmozduláskor, de az első összesítések szerint a vidéki városokban többen vettek részt a tiltakozó felvonulásokon.

• Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint kedden a vonatoknak átlagosan alig 20 százaléka, a szuperexpresszeknek (TGV) 25-30 százaléka közlekedett. A szakszervezetek összesítése szerint az SNCF dolgozóinak 36,5 százaléka tartott munkabeszüntetést, míg januárt 19-én 46,3 százalékuk sztrájkolt.
• A repülőtereken a légiirányítók sztrájkja jelentős késéseket és fennakadásokat eredményezett, a párizsi Orly repülőtéren a járatok ötödét törölték, a párizsi tömegközlekedésben a járművek csak a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időkben közlekednek, de akkor is csak ritkítva.
• A TotalEnergies energiaórás olajfinomítóiban 75-100 százalékos a részvétel a munkabeszüntetésben, míg az EDF áramszolgáltató szerint keddre virradó éjjel csaknem három nukleáris reaktornak megfelelő teljesítménnyel csökkent a villamosenergia-termelés az országban, de ez a szakszervezetek szerint „semmilyen hatással” nincs a fogyasztókra.
• Az oktatási tárca szerint az általános iskolákban a tanárok 26,65, a középiskolákban 25,22 százaléka nem tartotta meg az óráit, míg január 19-én az általános iskolákban 42, a középiskolákban 35 százalékos volt a részvétel a sztrájkban. A pedagógus-szakszervezetek szerint viszont a tanárok 55 százaléka tart munkabeszüntetést kedden.

„Mostantól elvárjuk, hogy a kormány mondjon le a nyugdíjkorhatár 64 évre emeléséről, és végre üljön le a tárgyalóasztalhoz, mert a franciák tömegesen utasítják el a reformot. Ezt meg kell hallani” – nyilatkozta Laurent Berger, a CFEDT szakszervezet főtitkára. Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy „amennyiben a kormány és a köztársasági elnök továbbra is megvető hangon szól a megmozdulásokról, a gördülő sztrájk kérdése is felmerül”.

Közvélemény-kutatások szerint a franciák kétharmada ellenzi a nyugdíjkorhatár-emelést, ennek ellenére a törvényjavaslatot már jövő héten tárgyalhatja a parlament. A kormánynak nincs parlamenti többsége, ezért a saját képviselői mellett a jobboldali republikánusok támogatására is szüksége lesz a törvény elfogadásához.

A kormány jelezte, hogy a tervezett nyugdíjreform részleteiben még módosulhat, de a nyugdíjkorhatár emeléséből nem hajlandó engedni.

„Minden olyan reform, amely arra kényszeríti az embereket, hogy tovább dolgozzanak, népszerűtlen lesz, de minket ezzel a reformmal választottak meg” – jelentette ki Christopher Weissberg kormánypárti parlamenti képviselő. A kormány érvelése szerint a nyugdíjrendszer hosszútávú működéséhez elengedhetetlen a nyugdíjkorhatár-emelés, anélkül ugyanis a rendszer nem tudná fenntartani magát, és összeomlana.

A törvénytervezetet – amelynek legfőbb intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelése, valamint a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges szolgálati évek fokozatos meghosszabbításának felgyorsítása – hétfőn kezdte el megvitatni a nemzetgyűlés szociális bizottsága. A javaslat a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség.

Franciaországban a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint a legtöbb nyugat-európai országban. Spanyolországban 65, Nagy-Britanniában 66 év a nyugdíjkorhatár, Olaszországban és Németországban pedig a tervek szerint 67 évre emelnék. Magyarországon a nyugdíjkorhatár 65 év.