Teljes családokkal sodorta el a házakat az árvíz, mindenfelé törmelékek, felborult autók vannak

Reggel még ötezer halálos áldozatról volt hír, délutánra már több mint hatezerre becsülték a halottak számát az árvíz sújtotta kelet-líbiai városban, Dernában. A kórházak tele vannak sérültekkel, az orvosok pedig attól félnek, hogy a sárral keveredett esővíz miatt súlyos betegségek is elterjedhetnek.

A halálos áldozatok száma biztosan „nőni fog, legalább a duplájára” – mondta az Islamic Relief segélyszervezet vezetője, Salah Aboulgasem az al-Dzsazírának. Szerinte Derna legalább harmada teljesen eltűnt a Föld színéről. „A legjobban úgy lehet ezt leírni, mint amikor egy minicunami teljesen elsodor mindent az útjából”. Aboulgasem szerint többgenerációs családok veszhettek oda az árvízben, ahogyan rengeteg épület is az alapoktól a tetőig megsemmisült. „Arabul azt mondják a helyiek, ez az ítélet napja. Talán így lehet a legjobban körülírni.”

A múlt héten Görögországban, Törökországban és Bulgáriában is pusztító Daniel vihar vasárnap több líbiai nagyvároson, köztük Bengázin, Beidán, al-Mardzson és Dernán is átsöpört. A még hétfőn is tomboló vihar miatt a hatóságok vészhelyzetet jelentettek be, az iskolák és a boltok bezártak, kijárási tilalom lépett életbe. Líbia négy nagy olajkikötőjét – Rász-el-Unúf, ez-Zuveitína, Brega és esz-Szidr kikötőit – már szombat estétől három napra lezárták. Az ENSZ líbiai kirendeltsége jelezte, hogy sürgős segélyt biztosítanak a helyi és országos mentési munkálatok támogatására.

A hurrikánszerű vihar több mint 400 milliméternyi csapadékot hozott az észak-afrikai ország partjaira egy nap alatt. Szeptemberben átlagosan egész hónapban jut 1,5 milliméternyi csapadék a környékre, így a vihar rekordokat döntött, írja a BBC. A víz két létfontosságú gátat is beszakított, és több hidat is elsöpört – igaz, elképzelhető, hogy ha a gátak fennmaradnak, egy későbbi meghibásodás még pusztítóbb következményekkel járt volna, mondta a BBC-nek Liz Stephens professzor.

A százezres lakosú Dernában többszintes házak omlottak össze a folyóparton, épületek és autók egyaránt eltűntek a tomboló viharban. A várost egy olyan folyómeder szeli ketté, amely nyáron általában száraz – az esőzések miatt viszont most a víz mellett a felgyülemlett barna sár is kiöntött.

Egy túlélő az al-Dzsazírának arról beszélt, senki nem volt felkészülve egy ekkora égi csapásra: „Néhány területre kiadták az evakuálási parancsot, de az emberek nem reagáltak rá. Könnyelműen vették a dolgokat. Este 9 óra környékén azonban meglepődtünk, hogy a vihar felerősödött, és a szelek is egyre erőteljesebbek lettek” – mondta a férfi, aki aztán éjjel szembesült a viharral. „Hallottuk, hogy átszakadt a gát, és hogy a víz elöntötte a környéket.”

„A legtöbb ember aludt. Senki nem volt erre felkészülve” – mondta az al-Dzsazírának Mostafa Salem, aki harminc családtagját veszítette el a katasztrófában. Egy másik férfi, Raja Sassi azt mondta, feleségével és gyerekével együtt túlélték az árvizet – a többi családtagja viszont eltűnt. „Nem egy vagy két áldozatról beszélünk egy-egy családban, hanem akár tíz halottról” – mondta Walid Abdulati, aki Tripoliból értesült arról, mi történt családjával Dernában.

„Az emberek azt hallják az utcán, hogy a romok alól sírnak fel csecsemők – de nem tudják, hogyan mentsék ki őket. Lapátokkal és a saját kezükkel próbálják kiásni a törmelékek közül a holttesteket” – mondta egy líbiai újságíró, Johr Ali.

Egy másik líbiai újságíró, Mabrooka Elmesmary a vihar érkezése után hagyta el Dernát. Az al-Dzsazírának azt mondta, a város több része a földdel lett egyenlő. „Nincs víz, nincs áram, nincs üzemanyag. A lakóházakat a bennük élő családokkal együtt sodorta el a víz. Az emberek próbálnak kimenekülni a városból, de sokan elakadtak a rengeteg útakadály miatt – vagy mert az út egyszerűen eltűnt előttük.”

„Most tértem vissza Dernából. Végtelenül katasztrofális a helyzet. Mindenütt holttestek hevernek – a tengerben, a völgyekben, az épületek alatt” – mondta kedden az ország keleti részének közigazgatásért felelős minisztere, Hisám Skiuat. A polgári repülésért felelős miniszter a Reuters hírügynökségnek telefonon azt mondta, hogy a halálos áldozatok végső száma „nagyon-nagyon magas” lesz. „A tenger folyamatosan holttestek tucatjait sodorja a partokra. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy a város 25 százaléka eltűnt.”

A vihar miatt megszakadtak a kommunikációs csatornák is – a CNN-nek Palesztinában nyilatkozott egy nő, aki hiába várja a híreket a Dernában élő unokatestvéreitől. „Nagyon aggódom értük (…) Nem tudom, hogy életben vannak-e még. Nagyon félelmetes látni a videókat Dernából. Mindannyian rettegünk” – mondta az amerikai hírcsatornának Ayah.

Szerdán az al-Dzsazíra riportere, Malik Traina már arról számolt be, hogy a líbiaiak valahogy próbálják feldolgozni a példátlan katasztrófát. Sok árva gyerek keresi a szüleit, és a város partjainál is látni a tengerbe sodródott holttesteket, akiket viszont a hatóságok szerint még nem tudnak kiemelni a máshol folyó mentés miatt.

A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) szerint az ország példátlan humanitárius válsággal néz szembe: „Emlékeztetnünk kell mindenkit arra, hogy Líbia nemcsak egy válságokkal sújtott ország, hanem az Európa felé tartó menekültek kapuja is” – nyilatkozta a szervezet alelnöke, Ciaran Donelly. „Az IRC 2016 óta fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy alapvető egészségügyi ellátást és védelmet nyújtson a kiszolgáltatott helyzetbe került líbiaiaknak, menekülteknek és migránsoknak, akik mind érintettek ebben az elhúzódó válságban.”

A líbiai árvizekben eltűntek száma elérheti a tízezret is – közölte a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC) egyik munkatársa genfi újságíróknak Tunéziából nyilatkozva. Azt mondta, hogy a humanitárius szükségletek messze meghaladják a Líbiai Vörös Félhold és még a kormány kapacitásait is, ezért a keleti országrész vezetése nemzetközi segélykérést indított.

Líbiában 2014 óta két kormányzat működik: a nemzetközileg elismert a fővárosban, Tripoliban, a többek között Törökország támogatását is élvező másik pedig a fővárostól mintegy 400 kilométerre keletre, Szirtben. Az egyik a nyugati, a másik pedig a keleti országrészt irányítja, bizonyos részeken pedig dzsihadisták és törzsek gyakorolják az uralmat.

A tripoli „nemzeti egységkormány” ügyvezető miniszterelnöke, Abdulhamid Mohammed Dbeibah vasárnap bejelentette, hogy az állami intézményeket a károk és az áradások miatt a keleti városokban kialakult helyzet sürgős kezelésére utasította. Egy sürgősségi orvosi ellátó repülőgép 14 tonna ellátmányt, gyógyszereket, felszereléseket, halottaszsákokat és 87 orvosi és mentős személyzetet szállít Bengáziba, hogy támogassa az árvíz által érintett területeken élőket.

Derna viszont a kelet-líbiai rezsim ellenőrzése alá tartozik. Utoljára az egykori líbiai diktátor, Moammer Kadhafi idején érkeztek fejlesztések a környékre – többek között ekkor épült ki a várost védő Wadi Derna gát is az 1970-es évek közepén. Kadhafi 2011-es bukása után viszont a város iszlamista szélsőségesek központjává vált, emiatt az egyiptomi légierő bombázta, majd a kelet-líbiai Haftár tábornok erői is ostrom alá vették Dernát – 2019-ben pedig el is foglalták.

Haftár tábornok gyanakvással tekintett a kelet-líbiai városra, mondta az AP-nek Jalel Harchaoui, a londoni Royal United Services Institute Líbia-szakértője. Emiatt például az eredeti dernai lakosok megkérdezése nélkül, külső szereplőkkel indították el a város nagyszabású renovációs projektjét. Harchaoui szerint ha ez a fajta bizalmatlanság fennmarad a mostani katasztrófa után is, az végzetes lehet Derna jövőjére nézve.

Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy a líbiaiak évek óta nem látott módon fognak össze országszerte Derna megmentéséért. Az ország nyugati részéről is felszerelt kormányzati konvojok érkeztek a mentési munkálatok megerősítésére, ahogyan önkéntes alakulatok is elindultak kelet felé. „Az emberek gyűjtéseket is szerveznek – vízre, élelemre, gyógyszerekre, amivel csak segíteni tudnak” – tudósított az al-Dzsazíra riportere.

Külföldről is érkezik a segítség: Líbia nyugati szomszédságából, Tunéziából egy 52 fős kutató- és mentőcsapat jött a városba – köztük három orvossal, egy búvárcsapattal, egy vízimentő kontingenssel és négy mentőkutyával. Az Egyesült Arab Emírségek vezetése szintén kutató- és mentőcsapatokat toboroz, ahogyan segélyszállítmányt is küldenek Dernába.

Törökország 168 kutató- és mentőcsapatot ígért Líbiának, Algéria hadserege pedig szerdán nyolc repülővel küldött humanitárius segélyt, köztük élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat, ruhákat és sátrakat. Szintén aznap indult el egy algír mentőcsapat is orvosokkal és búvárokkal Líbia felé.

Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül Németország, Románia és Finnország sátrakat, tábori ágyakat és takarókat ajánlott fel, ahogyan 80 generátort és élelmiszercsomagokat is küldenek, írja a CNN. Olaszország egy polgári védelmi csapatot küld a mentési munkálatok támogatására. Emellett az EU egy 500 ezer eurós (kb. 192 millió forintos) humanitárius támogatási csatornát is nyitott Líbia felé. Az Egyesült Államok szintén pénzügyi támogatásról döntött szerdán, jelentette be a tripoli amerikai nagykövetség.

Ferenc pápa pedig imádkozott a dernai árvíz áldozataiért, „mindazokért, akik elvesztették az életüket, a családjukat, az otthonukat”. „Gondolataimban a súlyos esőzésekkel és áradásokkal sújtott Líbia népével vagyok, ahol az árvizek számos halálos áldozatot követeltek, és jelentős károkat okoztak” – mondta a katolikus egyházfő a Vatikánban.