Szombaton kora reggel váratlanul nagyszabású támadást indított a Hamász Izrael ellen. A Gázai övezetből több ezer rakétát lőttek ki, emellett az iszlamista terrorszervezet fegyveresei dél-izraeli városokban tüzet nyitottak az utcán, civileket és katonákat is túszul ejtettek. Vasárnap reggeli hírek szerint a támadásnak eddig legkevesebb 250 halálos áldozata és 1864 sérültje van. Nyolc helyszínen még folytak harcok a Gázai övezeten kívül.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azt mondta, hogy Izrael háborúban áll, és keményen meg fogják torolni a támadást. Ellencsapásokat indítottak a Gázai övezetben, a térség lakóit pedig felszólította az izraeli hadsereg, hogy hagyják el otthonaikat, és menjenek óvóhelyre, ami egy közelgő szárazföldi műveletre utal.
Az elmúlt hónapokban fokozatosan nőtt a feszültség a Hamász és Izrael között, azonban arra láthatóan sem a lakosság, sem a katonaság nem volt felkészülve, milyen támadást készítettek elő az iszlamisták. Az ügy miatt belső feszültségek sora hullhat az izraeli kormányra – és Izrael arab országok közötti elismerésének folyamata is léket kaphat, ami a Hamászt támogató Irán érdeke is lehetett.
Izrael háborúban áll
Ötven évvel a Jom Kippuri háború után, amelyben Egyiptom és Szíria meglepetésszerűen támadta meg Izraelt, a palesztin fegyveresek újabb nagyszabású, váratlan támadást indítottak, épp egy zsidó ünnep, a szukkót végén, ráadásul a sabbati pihenőnapon.
A Hamász akciója helyi idő szerint nem sokkal reggel 7 óra előtt kezdődött. Előbb rakétatámadásokat indítottak több izraeli célpont ellen, majd megindultak a szárazföldön is: sikerült áttörniük a bevehetetlennek hitt határkerítést a Gázai övezet körül, majd teherautókkal és fegyveres egységekkel hajtottak át rajta. A fehér fejpántos iszlamista terroristák több izraeli városban is megjelentek, több katonát és civilt is foglyuk ejtettek – többeket pedig egyenesen a Gázai övezetbe vittek.
Nem tudni, hány embernek kellett elmenekülnie otthonából az iszlamisták támadása miatt, a közösségi médiában azonban folyamatosan terjedtek képek a menekülő izraeliek tömegeiről, és a több tucatnyi elhurcolt emberről.
A CNN tudósításában többször is bemutattak egy felvételt, amelyen kirángatnak egy nőt egy terepjáró csomagtartójából, majd a hátsó ülésére visznek. A megrázó felvételt a hírcsatorna kiblőrözve mutatta be, a közösségi médiában, köztük az izraeli külügyminisztérium által megosztott videón viszont milliók láthatták azt cenzúra nélkül,
ahogy a nőt vérfoltokkal a testén, becsomózott szájjal és összekötött kezekkel tuszkolják egymás közt a Hamász emberei.
Az izraeli közszolgálati tévé szerint több városban vasárnap reggelre sikerült kiszabadítani a túszokat, de Izrael washingtoni nagykövetsége szerint még közel száz embert fogva tarthat a Hamász.
Izrael már szombaton ellencsapást indított. Palesztin tisztviselők szerint a Gázai övezetben végrehajtott légicsapásokban 256-an haltak meg, és 1788-an sebesültek meg. Az izraeli kormány többek között arról is döntött, hogy leállítja az áram-, üzemanyag- és áruszállítást a Hamász által uralt Gázai övezetbe.
A Földközi-tenger partján található keskeny, gyakorlatilag egyetlen 2,2 milliós agglomerációt alkotó, palesztinok által lakott Gázai övezet 1967 és 2005 között izraeli megszállás alatt állt, a zsidó állam azonban ekkor – néhány zsidó telepet is felszámolva – egyoldalúan kiürítette a régiót, lényegében otthagyva azt a Palesztin Hatóságnak. A korruptsága mellett meglehetősen impotens Palesztin Hatóság uralmát azonban már 2007-ben megbuktatta a Hamász szélsőséges szervezet, amely azóta uralja a területet.
Az Izrael rovására rendezett emberrablásokra és rakétacsapásokra válaszul azonban egyre szigorodott az – egyébként Egyiptommal közösen fenntartott – izraeli gazdasági blokád, és menetrendszerűvé váltak a rapid háborúk, melyek az elmúlt 16 évben négy alkalommal is szinte teljesen megsemmisítették az övezet infrastruktúráját. Gázában a háborús pusztításoknak, a nemzetközi támogatásokat zsebre vágó Hamász észak-koreai szintű erőforrás-menedzsmentjének, illetve a gazdasági blokádnak köszönhetően állandóak a víz- és áramkimaradások, romokban áll az egészségügy, és a felnőtt lakosság alig ötven százaléka rendelkezik valamilyen munkával.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölték, hogy a konfliktus második napjába lépve a Gázai övezet feletti ellenőrzés átvételére összpontosítanak majd. Bármilyen szárazföldi műveletnél azonban felmerül, hogy az elfogott embereket élő pajzsként használhatják a terroristák.
Hol volt itt a belbiztonság?
A szombaton történteket több elemzés is az izraeli hírszerzés történelmi bukásának írja le. Ami azért különösen meglepő, mert Izrael a palesztin társadalmat rendkívül kifinomult és kiterjedt módon tartja felügyelete alatt, a biztonsági szervek pedig különösen a Hamász tevékenységét igyekeztek felderíteni. A Guardian arról ír, hogy egy 2014-es eset során kiderült: az izraeli szerveknek beépített embereik is vannak a terrorszervezetben. Sőt, az ország világhírű kémtechnológiával rendelkezik – erre példa az a Pegasus kémszoftver, amit több európai országnak, köztük Magyarországnak is eladtak.
Azonban a brit lap elemzője is kiemeli, hogy a Hamász egyre ügyesebben alkalmazkodik a szervezetet ért katonai kihívásokhoz, és gyakran nagy gondot fordítanak a tervezésre és az izraeliek gyenge pontjainak azonosítására. A szombati összehangolt támadás pedig azt sejteti, hogy a Hamász a rivális gázai frakciókkal együttműködve példátlanul részletes tervet dolgozott ki.
Ezzel ellentétben viszont az elmúlt hónapokban nem készültek fel az izraeli biztonsági szervek egy ilyen forgatókönyvre – holott az elmúlt másfél-két évben folyamatosan nőtt a feszültség az iszlamisták és az izraeliek között, az elmúlt hónapokban pedig egyre több incidensbe keveredett egymással a két fél.
„Egész Izrael azt kérdezgeti magában: hol voltak a fegyveres erők? Hol van a rendőrség, hol a belbiztonság? Ez egy kolosszális kudarc, a hierarchiák egyszerűen csődöt mondtak, és ez hatalmas következményekkel jár majd”
– mondta egy tévéinterjúban Eli Marom, az izraeli haditengerészet egykori vezetője.
Bár a szombati támadás után Benjámin Netanjahu miniszterelnök nemzeti egységre szólított fel, és az ellenzéki pártokkal együtt egységkormányt alakítana a válsághelyzet megoldására, a Guardian szerint a kormányfőt szélsőjobboldali koalíciós partnerei akár egy totális háború megindítására kényszeríthetik – a Gázai övezet mellett akár Ciszjordániát is beleértve.
Irán és a Hezbollah is támogathatta a Hamász terveit
A Hamász támadását világszerte elítélték, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, az EU számos vezetője, és jelezték, hogy kiállnak Izrael mellett, és támogatják az önvédelemhez való jogát. António Guterres ENSZ-főtitkár diplomáciai erőfeszítést sürgetett annak érdekében, hogy ne terjedjen tovább a konfliktus. A Hamásszal rivális Fatahot vezető Mahmúd Abbász palesztin elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszternek viszont azt mondta, hogy a palesztinokkal szembeni „igazságtalanság” vezetett az Izraellel való konfliktus „robbanásához”.
A Guardian szerint a Hamásznak kettős célja volt, egyrészt hogy terrorizálják az izraelieket, másrészt hogy a lehető legszélesebb nemzetközi figyelmet irányítsák magukra. A Sky News elemzése kiemeli, hogy a Hamász nem tudott volna végrehajtani egy ekkora támadást külső segítség nélkül – amit feltehetően Irán és a libanoni Hezbollah részéről kaphattak meg.
Teheránból a szombati támadás után úgy nyilatkoztak, hogy az Izrael elleni terrortámadás a palesztinok „önvédelmének” része, a Hezbollah pedig üdvözölte a Hamász akcióját, amely szerinte „üzenet az arab és az iszlám világnak, különösen azoknak, akik normalizálnák kapcsolatukat ezzel az ellenséggel”. Vasárnap reggel Libanonból a Hezbollah is átlőtt a határnál, amire az izraeli tüzérség válaszolt. Szombaton a BBC szerint a Hamász egyik szóvivője is arról beszélt, hogy Irántól kaptak támogatást, és erre utalt Hamenei egyik tanácsadója is.
A libanoni terrorszervezet vélhetően Szaúd-Arábiára utalt, az Arab-félszigeten elterülő ország ugyanis az elmúlt hónapokban egyre közelebb került Izrael elismeréséhez. A Trump-kormányzat idején indult Izrael-párti diplomáciai misszió Washington részéről Joe Biden elnöksége alatt is folytatódott, és úgy tűnik, Szaúd-Arábia megpuhítása sikerrel járhat. Az izraeli repülőjáratok immár átjárhatnak a szaúdi légtér felett, a múlt hónapban először járt az arab országban hivatalban lévő izraeli miniszter, múlt héten pedig elsőként tartott zsidó szertartást izraeli tisztviselő Szaúd-Arábiában.
A közeledéshez hozzájárul persze az is, hogy a CNN szerint a szaúdi trónörököst nem igazán érdekli a palesztinok ügye: Mohamed bin Szalmán trónörökös, az ország de facto vezetője két héttel ezelőtt a Fox Newsnak adott interjújában beszélt arról, hogy „minden nappal egyre közelebb kerülnek” Izraelhez.
Ha Izraelnek sikerülne elérnie, hogy Szaúd-Arábia elismerje a zsidó államot, az nemcsak szimbolikus, de biztonsági szempontból is jelentős lépés lenne. A két államot ugyanis összeköti egy közös ellenség is: a síita Irán.
Teheránból múlt héten Ali Hamenei ajatollah, a legfelsőbb vezető azt üzente: „Akik megkockáztatják, hogy normalizálják a kapcsolataikat Izraellel, veszíteni fognak. Egy vesztes lóra fogadnak.” Szombaton pedig a vallási vezető fő katonai tanácsadója arról beszélt: mindaddig támogatják a Hamász támadásait Izrael ellen, amíg „fel nem szabadítják Palesztinát és Jeruzsálemet”.
Látható tehát, hogy Irán nem pusztán az antiszemitizmus vagy Izrael gyűlölete miatt támogatja a Hamász akcióit – hanem mert ezzel megakaszthatták egy izraeli–szaúdi megállapodás létrejöttét is. Közben az elmúlt hónapokban úgy tűnt, Teherán és Rijád is közelíthet egymáshoz: idén márciusban kínai közvetítéssel több ponton is megállapodást kötött a két állam egymással, augusztusban pedig mindketten felvételüket kérték a BRICS kormányközi együttműködésbe.
