2023. július 18. – 11:16
frissítve
2021. július 18-án jelent meg „Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele” címmel a Direkt36 cikke a Telexen, és ezzel párhuzamosan a Pegasus nevű izraeli kémszoftverről szóló tényfeltáró anyagok kerültek címlapra az amerikai Washington Posttól a francia Le Monde-on át a brit Guardianig.
A leleplezés egy több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó, kiszivárgott célpontlistán alapult. Ezeket a számokat célozták meg az izraeli NSO Group kliensei – külföldi államok különféle szervei – a kémszoftverrel, mely képes a mobilkészülékeket távolról feltörve azok minden adatához hozzáférni, valamint a kamerát és mikrofont titokban bekapcsolni. Ezzel a technológiával világszerte közel 200 újságírót figyeltek meg Mexikótól Magyarországon át Indiáig, a történteket a Telex videóban foglalta össze:
A Pegasus Project nevű, a párizsi központú Forbidden Stories által vezetett nemzetközi tényfeltáró csapat tagjaként a Direkt36 többek között kiderítette, hogy az izraeli kémszoftverrel Magyarországon újságírókat és médiavállalkozókat figyeltek meg, köztük a Direkt36 két munkatársát. A Pegasus célpontjai közt beazonosítottunk még neves ügyvédeket, ellenzéki politikusokat, majd még további újságírókat, újságírókat segítő forrást, médiatulajdonosokat és védőügyvédeket, valamint volt kormánytisztviselőket, nemzetbiztonsági vezetőket, sőt még Áder János testőreit is.
Két év telt el a Pegasus Project első cikkeinek publikálása óta, melyek a világ számos országában óriási felháborodást váltottak ki. Az Egyesült Államok pedig szankcionálta és ezzel szinte teljesen ellehetetlenítette a kémszoftvert gyártó izraeli NSO Group céget. Az Európai Parlament vizsgálóbizottság segítségével tárta fel a kémszoftveres visszaéléseket az EU tagállamaiban, több országban pedig a hatóságok komoly nyomozásokat indítottak.
Magyarországon azonban máshogy alakultak az események – ebben a cikkben azt foglaljuk össze, hogy mi történt az elmúlt két évben.
Már nincsenek a helyükön az érintett politikai vezetők
A Pegasus-megfigyelések lelepleződése után az Orbán-kormány először mindent tagadott, majd hallgatásba burkolózott. Végül Kósa Lajos fideszes képviselő egy zárt bizottsági ülés után az RTL Klub kérdésére látszólag véletlenül elárulta, hogy a Belügyminisztérium valóban beszerezte a Pegasus kémszoftvert (valójában a minisztérium által felügyelt egyik titkosszolgálat volt a vevő). A kormány ezt követően ugyan már elismerte, hogy használták a kémszoftvert, de Pintér Sándor belügyminisztertől Orbán Viktor miniszterelnökig következetesen azt állították, hogy minden megfigyelés teljesen jogszerű volt.
A kémszoftvert az akkor a Belügyminisztérium felügyelete alatt lévő Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) működtette, de ők a megfigyelések technikai lebonyolításával csak kiszolgálták a többi nemzetbiztonsági szolgálatot, melyek szintén nagyrészt a Pintér-vezette belügy alá tartoztak. A 2022-es választás után azonban az összes polgári titkosszolgálat átkerült a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá. Az NBSZ-t a Pegasus-megfigyelések idején vezető Szabó Hedvig főigazgató szintén távozott, addigi általános helyettese, Kiss Csaba került a helyére.
A titkos megfigyelések engedélyeztetése – a megfigyelési kérelmek aláírása – a törvény szerint az igazságügyminiszter feladata nemzetbiztonsági jellegű nyomozások esetében. Varga Judit akkori igazságügyminiszter azonban a Pegasus-megfigyelések lelepleződése után pár nappal a Telexnek azt állította, hogy ezt a feladatot helyettesére, Völner Pál államtitkárra bízta. Csakhogy a törvény kizárólag a miniszter akadályoztatása esetén teszi lehetővé a jogkör átadását, annak folyamatos és rendszeres átadása nem lehetséges. Vadai Ágnes DK-s képviselő próbálta kideríteni, hogy a szerinte törvénytelen gyakorlat miatt indult-e vizsgálat Varga ellen, de nem kapott választ.
Völner Pál végül a végrehajtói kar korrupciós botrányába bukott bele, és 2021 decemberében lemondott, miután hivatali vesztegetéssel gyanúsították meg. Később a végrehajtói kart vezető Schadl György és Völner egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy Völner megsértődött, amiért Varga Judit próbálta rátolni a Pegasus-ügyet, valamint az is, hogy a kémszoftveres megfigyelésekről szóló cikkek után ő maga is „pihentetni” kezdte az egyik telefonját. Völner volt főnöke, Varga Judit 2023 június végén mondott le, a hivatalos magyarázat szerint azért, hogy a Fidesz listáját vezesse a jövőre esedékes európai parlamenti választáson.
A Direkt36 által feltárt megfigyelések nagy része idején azonban még Varga elődje, Trócsányi László volt az igazságügyminiszter, és így a megfigyelési kérelmek politikai felelőse. Trócsányi jelenleg is a Fidesz EP-képviselője, 2022 januárjában pedig még a Károli Gáspár Református Egyetem rektorává is választották.
Kikérdezett és vizsgált újságírók
A Direkt36 első cikkei után több feljelentés is történt, amelyek alapján a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség jogosulatlan titkos információgyűjtés gyanújával indított nyomozást. Ennek során az ügyészség tanúként meghallgatta többek között a Direkt36 három munkatársát, a cikkeken dolgozó Panyi Szabolcsot és Pethő Andrást, valamint Szabó Andrást, akit Panyi mellett szintén megfigyeltek a Pegasusszal.
Az ügyészség közel egy évvel később, 2022 júniusában bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást, ugyanis szerintük a megfigyelések mind törvényesek voltak. A Telex tudósítása szerint a megfigyelt újságírók védelmében azt is hozzátette az ügyészség, hogy az újságírók „nem feltétlenül gyanúsíthatóak bűncselekmény elkövetésével azért, mert titkos információgyűjtés alanyai voltak”.
Szintén felmentette az állami szereplőket bármiféle visszaélés gyanúja alól a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata, amelynek teljes anyaga 2050. december 31-ig nem nyilvános. 2022 elején a főbb megállapításokat ismertetve Péterfalvi Attila NAIH-elnök azonban elárulta, hogy a médiában megjelent nevek esetében a megfigyelések indokaként nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak a megrendelők.
Péterfalvi többek közt azt vizsgálta, hogy a megfigyelésekhez tartoztak-e megfigyelési kérelmek, és hogy azok formailag rendben voltak-e. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy későbbi, 2022 októberi ítéletében azonban lényegében azt mondta ki, hogy Magyarországon nincs független, külső kontroll a megfigyelések ellenőrzése felett, és arra a NAIH is alkalmatlan.
A NAIH a Pegasus-ügy vizsgálata során kizárólag a kémszoftveres megfigyelések feltárását kifogásolta, ugyanis a hatóság szerint a Pegasus Project alapjául szolgáló 50 ezres célpontlista egy „adatvédelmi incidensből” is származhatott, melynek során „elképzelhető jogosulatlan adattovábbítás, felmerülhet az adatkezelési műveletek jogellenessége”. Péterfalvi ezért feljelentést tett, de ezt a NAIH közlése szerint a rendőrség idén márciusban „bűncselekmény hiányában” elutasította. A NAIH ugyanakkor azt is megállapította, hogy Varga Judit a törvény előírásával szemben valóban kiszervezte a megfigyelési engedélyek aláírását Völner Pálnak.
A NAIH pár héttel később, 2022 tavaszán egy külön vizsgálatot indított a Direkt36 újságírója, Panyi Szabolcs (ennek a cikknek a szerzője) ellen. A vizsgálat egy olyan bejelentés miatt indult, melyet a megfigyeléseket végző NBSZ egyik titkosszolgája kezdeményezett. Róla a Direkt36 ugyanis korábban megírta, hogy az ő telefonszáma is szerepel a kiszivárgott célpontlistán. Azonban ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy ő maga volt a Pegasus egyik működtetője, és csupán tesztelte az eszközt a saját számán. A NAIH ebben az ügyben négy hónapig vizsgálódott, majd arra jutott, hogy a Direkt36 tényfeltáró munkája során „a személyes adatok kezelésével összefüggésben jogsérelem nem következett be, valamint annak közvetlen veszélye nem áll fenn.”
Perel a közvetítőcég
2022 végén a Pegasus kémszoftver magyarországi beszerzésében részt vevő cég, a Communications Technologies Zrt. indított helyreigazítási pert a Direkt36 és több másik olyan orgánum ellen, akik a cégről szóló cikkünket idézték. Ebben az írásunkban tártuk fel azt, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága 2017 októberében egyhangúlag, ellenzéki szavazatokkal hagyta jóvá, hogy ez a vállalat megvásárolja az NSO Group egyik luxembourgi cégétől a Pegasust a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára. Azt is megírtuk, hogy az egyéb más jelentős állami beszerzéseket is elnyerő cég később Pintér Sándor bizalmasának, Tasnádi Lászlónak az érdekeltségébe került.
A Communications Technologies többek között úgy próbálta bíróságon helyreigazíttatni a Direkt36-ot, illetve a cikkünk nyomán a Pegasus-beszerzésben játszott szerepükről író másik négy orgánumot (Telex, 444.hu, Magyar Narancs, Menedzsment Fórum), hogy közben a bíróság konkrét kérdésére, hogy részt vettek-e a kémszoftver beszerzésében vagy sem, a cég jogi képviselője nem volt hajlandó nyilatkozni. A cég képviselője azt próbálta hangsúlyozni, hogy a Direkt36-nak nem áll rendelkezésére olyan adat, amely kétséget kizárólag bizonyítaná a Communication Technologies részvételét a Pegasus beszerzésében. (A Pegasusnak a beszerzését titkosították, így annak dokumentumaihoz újságíróként nem férhettünk hozzá. A Direkt36 a beszerzés részleteit ismerő, egymástól független források egyhangú elmondása alapján írta a cikket.)
A 2023 elején lezajlott pereket több bíró is tárgyalta, és azokat első fokon a közvetítőcég mind elbukta. A Telex ügyében született ítélet például kimondta, hogy a felperes nem igényelhet helyreigazítást olyan közléssel kapcsolatban, amiről maga sem állítja, hogy valótlan lenne. Miután az ítéletek ellen a cég nem fellebbezett, azok jogerőre emelkedtek, és a perköltséget is a Communication Technologiesnak kellett megfizetnie.
Jogi utakon
Eközben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) több Pegasus által megfigyelt újságíró, ügyvéd, illetve aktivista képviseletében különféle jogi eljárásokat is indított panasztételekkel és megismerési kérelmekkel (ezekről itt lehet olvasni).
Az eljárások közt van például minősített adat megismerése iránti kérelem, melynek segítségével a TASZ azt próbálja kideríteni, hogy az ügyfeleikről kik, miért és milyen adatokat gyűjtöttek. Miután a hatóságok ezeket a kérelmeket elutasították, a TASZ bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, illetve kezdeményez. 2022 novemberében például az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) elleni egyik perben, ahol a TASZ ennek a cikknek a szerzőjét képviseli, a bíróság arra kötelezte az AH-t, hogy ismételje meg a megismerési kérelem elutasításával végződő eljárását.
Remport Ádám, a TASZ jogászának elmondása szerint a hatóságok hozzáállását jól mutatja, hogy még az elutasító határozatok teljes eredetijét sem kapják meg, csak olyan kivonatokat, amelyekből például nem derül ki se az adatkezelés ténye, se az, hogy ki az adatkezelő szerv (melyik titkosszolgálat kezdeményezte a megfigyelést).
EU-s szinten ugyanakkor annyi előrelépés történt, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága idén februárban befogadta a TASZ-nak a magyar civil szféra és a független újságírók megfigyelése ügyében indított tömeges perét. Ez azonban Remport szerint egy hosszú folyamat első állomása csak, és még akár az is megtörténhet, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítják a kérelmet. A TASZ a magyarországi megfigyelésekről ügyfeleik példáján keresztül egy kisfilmet is készített:
Európai vizsgálatok
2023 június közepén az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a Pegasus-botrány nyomán felállt vizsgálóbizottság (PEGA bizottság) jelentését, valamint egy jogilag nem kötelező erejű külön állásfoglalást is. Az Európai Parlament ezzel felszólította Magyarországot, hogy a kémszoftverek használata előtt azt minden esetben független bíróság engedélyezze az igazságügyminiszter helyett, és hogy a magyar hatóságok hitelesen vizsgálják ki a visszaélések gyanúját, illetve garantáljanak érdemi jogorvoslati lehetőségeket. A PEGA-jelentés európai parlamenti vitáját a fideszes képviselők bojkottálták, ahogy korábban Varga Judit igazságügyminiszter is visszautasította, hogy a 2023 februárjában Magyarországra érkező vizsgálóbizottsággal találkozzon.
Magyarország mellett Lengyelországot és Spanyolországot is elítélte a PEGA-jelentés, amely szerint ezekben az országokban szintén visszaéltek a Pegasusszal – a kémszoftverrel ellenzékieket, illetve a katalán vezetést és függetlenségi mozgalmat figyelték meg. Harmadik EU-s tagállamként Görögországgal kapcsolatban merültek még fel súlyos problémák, ahol egy másik izraeli kémszoftverrel, a Predatorral figyeltek meg újságírókat és az egyik legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Továbbá a PEGA-vizsgálóbizottság Ciprust is elővette, amely a különféle kémszoftverek EU-ba való behozatalának egyik központjaként működik, de a megállapításuk szerint ezt nem az európai törvényekkel összhangban teszik.
A magyar kormány ugyanakkor jó előre kijelentette, hogy az Európai Parlamentnek és általánosságban az EU-nak nincs semmiféle felhatalmazása a magyarországi megfigyelések vizsgálatára, mivel a nemzetbiztonság területe nemzeti, nem pedig uniós hatáskör. A PEGA-bizottság jelentésének és az EP határozatának pedig eleve nincs jogilag kötelező ereje. Ahhoz, hogy a kémszoftverek EU-n belüli használatát szigorú szabályozás alá lehessen vetni, az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács támogatása is kellene – utóbbiban azonban ott ülnek a visszaéléssel vádolt magyar, lengyel, görög és spanyol kormányok vezetői is.
Bár a készülő uniós médiaszabályozás, az Európai Médiaszabadság Törvény (EMFA) lehetőséget adott volna legalább az újságírók megfigyelésének szigorúbb szabályozására, az eredeti tervezetet elkezdték felpuhítani.
A készülő törvény négyes cikkelye egyértelműen kimondaná, hogy újságírók mobiltelefonját és számítógépét sem lehet kémszoftverrel megfigyelni. Csakhogy az Investigate Europe és más európai oknyomozó oldalak a törvényről szóló tárgyalásokról kiszivárgott információk alapján megírták, hogy Franciaország azt javasolja, hogy „nemzetbiztonsági okokból” mégis meg lehessen figyelni újságírókat kémszoftverekkel is. A francia kezdeményezést többek közt Németország, Hollandia, Csehország, Görögország és Luxembourg is támogatja az egyik megszerzett diplomáciai feljegyzés szerint. Az újságírók megfigyelését nemzetbiztonsági alapokon lehetővé tevő módosítás ellen hatvan újságíró- és jogvédő szervezet közösen tiltakozott.
