Nem mentek el a Fidesz képviselői a Pegasus-jelentés európai parlamenti vitájára

Az Európai Parlament elé került az a javaslatcsomag, ami korlátozná a Pegasus és más kémszoftverek európai használatát. Szerdán tartottak vitát a strasbourgi plenáris ülésen a jelentésről, ami szerint több uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya is megsértette az emberi jogokat a kémprogram bevetésével újságírók, üzletemberek és politikusok ellen.

Az EP PEGA-szakbizottsága által májusban elfogadott jelentés külön fejezetekben foglalkozik az érintett tagállamokkal, a vitán azonban leginkább Magyarország és Lengyelország került a célkeresztbe.

A javaslatcsomagról csütörtökön szavaznak majd az Európai Parlamentben, az üggyel pedig az Európai Bizottság foglalkozhat tovább. Igaz, a megfigyelésekkel kapcsolatos valódi kompetencia továbbra is a tagállamok kezében marad – az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács részéről pedig senki nem képviseltette magát a szerdai vitán.

Elismerte a Bizottság, hogy aggályos a Pegasus-ügy

Két évvel ezelőtt, 2021 júliusában robbant ki a Pegasus-botrány egy nemzetközi, 17 újságból álló oknyomozó projekt cikkei után, amiben Magyarországról a Telex partnere, a Direkt36 vett részt. Mint kiderült, az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – sok országban nemcsak terroristák, bűnözők leleplezésére használták fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetőek el.

Az Európai Parlament 2022 márciusában hozott létre egy külön bizottságot az ügy kivizsgálására, ami a magyar kormányt is megkereste – igaz, Varga Judit igazságügyi miniszter nem sokkal a budapesti látogatás előtt visszautasította a találkozót. A bizottságot Ciprus és Görögország mellett a nem EU-tag Izraelben is fogadták a kormányzat képviselői, de a lengyel kormány a magyarhoz hasonlóan megtagadta az együttműködést.

A magyar igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy a nemzetbiztonság nem uniós, hanem kizárólagos tagállami hatáskör – ezt pedig hangsúlyozta szerdai felszólalásában Didier Reynders igazságügyi biztos is. Az Európai Bizottság képviselője megköszönte a PEGA-bizottság 200 oldalas jelentéstervezetét, hozzátéve, hogy az EP-képviselők ajánlásait komolyan fogják venni – és remélik, hogy az Európai Tanács is így jár majd el.

„Elítéljük az illegális beavatkozást a magánkommunikációba” – mondta Reynders, ami szerint ugyan az EU-nak nincs beleszólása abba, hogy mit tekint egy tagállam nemzetbiztonsági hatáskörnek, de szerinte erre csak úgy nem hivatkozhatnak a tagállamok sem a megfigyelések ügyében. „Ha a személyes adatok védelme sérül, és ezt nem lehet igazolni nemzetbiztonsági indokokkal, akkor ott szigorúan az uniós jognak kell érvényesülnie.”

Reynders hozzátette, hogy a lehallgatásokat engedélyező tagállami törvények közül a magyar és a holland jogi keretek számítanak a leggyengébbnek.

„Elismerjük, hogy vannak aggályok egyes tagállamokkal szemben. Több tagállamban állítólag újságírók ellen is bevetettek ilyen eszközöket”

– emelte ki az igazságügyi biztos.

Az Európai Parlament PEGA-bizottságának vezetője, a holland Sophie in 't Veld arról beszélt, hogy a kémszoftverekkel való visszaélés az önkényuralmi rendszerek eszköztárának része. „Ezt bárki ellen fel tudják használni, köztük a demokráciánk őrei ellen is, akik elszámoltathatóvá teszik a hatalmat – mint a civilek, az újságírók vagy az ellenzéki politikusok. Ez nemcsak Mexikóban vagy Szaúd-Arábiában fordul elő, hanem uniós tagállamok gyakorlatában” – mondta az EP-képviselő. Szerinte az Európai Unió intézményei nem reagáltak kellő súllyal az ügyre, ezért reméli, hogy a javaslatcsomaggal hatni tudnak a Bizottságra és a Tanácsra is.

Hozzáférhettek a legintimebb adatokhoz is

„Vegyes érzelmekkel állok itt. Több mint 200 emberrel beszéltünk erről, az eredmények viszont nagyon sötét képet festenek a kémszoftverrel való visszaélésekről” – mondta a PEGA-bizottság európai néppárti tagja, a holland Jeroen Lenaers. „Múlt héten a lengyel állami tévében úgy szerepeltem, mint Putyin ügynöke. Ez is mutatja, hogy a munkánknak eredménye van, mert félnek tőlünk, a kémszoftverekkel kapcsolatban ugyanis a kormányoknak bizonyítani kell az arányosságot és az indokoltságot.”

A kereszténydemokrata EPP több tagja is felszólalt a Pegasus-szoftver lengyelországi és magyarországi alkalmazása ellen, Henna Virkkunen finn képviselő szerint pedig a különbizottság munkáját külön nehezítette, hogy nem kaptak elég információt az érintett tagállamoktól. Ezt megerősítette a szociáldemokrata Thijs Reuten is, hozzátéve, hogy aki szerint ez nem európai szintű probléma, az nem érti a helyzet súlyát.

„Elképesztő, hogyan használták ezeket a kémszoftvereket ártatlan emberekkel szemben. Csak képzeljék el, hogy hozzáférhetnek az önök legintimebb adataihoz is. Aztán gondoljanak bele, hogy ez nem képzelet, hanem a valóság”

– mondta az S&D-frakció svéd képviselője, Evin Incir. „Elfogadhatatlan, hogy ilyen szoftvereket ilyen rendszerességgel, ilyen körülmények között vetnek be.” Bolgár párttársa, Ivo Hrisztov szerint a Pegasus-kémszoftver bevetés „világosan megmutatta, hogyan rombolja a hatalom az erkölcsi magatartást, és ennek az eszköznek a hatalom nem tudott ellenállni”, ezért az állampolgári jogok biztosításához uniós fellépésre van szükség.

„Teljesen magánjellegű adatokról derült ki, hogy lehallgatták” – mondta a liberális Renew-frakcióból a német Moritz Körner, aki szerint ideiglenes moratóriumra lenne szükség a kémszoftverek használata terén. Ramona Strugariu román EP-képviselőt a Pegasus-ügy pedig egyenesen a kommunista időkre emlékeztette: „A román titkosszolgálat gyakorlatilag az összes olyan állampolgár után kémkedett, aki szembeszegült a rendszerrel. Most hasonló gyakorlatokat látunk az Európai Unióban, ahol legalább 170 újságírót figyeltek meg ezzel az eszközzel.”

A PEGA-bizottság zöldpárti alelnöke, Diana Riba i Giner spanyol képviselő szerint a vizsgálóbizottság tagjai között is volt, akit lehallgattak a Pegasus-szoftverrel. „Titokban, antidemokratikusan kémkednek ellenünk, valamennyiünk alapjogait éri támadás. Mi vagyunk az áldozatai az illegális kémkedésnek – de lehet tudni, kik a felelősök?” – tette fel a kérdést katalán párttársa, Jordi Solé.

Nem vagyunk európaiként immunisak az önkényre

Míg a baloldali és liberális képviselők elégedettek voltak a PEGA-bizottság munkájával, addig a szélsőjobboldali ID és ECR frakciók kritikusabban értékelték a javaslatcsomagot. Utóbbi frakcióból főleg a lengyel kormánypárt képviselői szólaltak fel, akik szerint a Pegasus-üggyel csak újabb platformon akarják támadni Lengyelországot és Magyarországot.

„Miért állítanak minket pellengérre? Mert nálunk a legnagyobb a gazdasági növekedés, a legalacsonyabb a munkanélküliség, és nem fogadunk be migránsokat”

– mondta a Jog és Igazságosság EP-képviselője, Dominik Tarczyński. A lengyelekkel ellentétben viszont a magyar kormánypártok nem képviseltették magukat a vitán – az ellenzéki Momentum és DK viszont igen. Igaz, a DK-s Rónai Sándor a Pegasus-ügy helyett inkább arról beszélt, milyen életszínvonal-zuhanást él most meg a magyar társadalom.

Cseh Katalin momentumos képviselő azonban hangsúlyozta, hogy a Pegasus-botrányt nem szabad a szőnyeg alá söpörni: „Katonai szoftvereket vetnek be újságírók ellen, akik csak a munkájukat próbálják végezni – miközben közzéteszik a privát levelezésüket, fotóikat, életük legintimebb pillanatait is.”

„Gyakran beszélünk úgy erről a botrányról, mint a Watergate-ügyről, de ez inkább A mások életére emlékeztet, amikor az állam a saját polgárai ellen kémkedik”

– utalt a keletnémet állambiztonságról szóló 2006-os filmre a vita záróbeszédében Sophie in 't Veld. „Elkövethetjük ezt újra meg újra? Nem vagyunk immunisak az antidemokratikus trendekre csak azért, mert európaiak vagyunk. Ha csak a nemzeti hatóságokra bízzuk ennek az ellenőrzését, akik az elkövetői is ezeknek a botrányoknak, akkor tulajdonképpen ennek semmi értelme sincs.”

In 't Veld szerint fontos ugyan a nemzetbiztonság, de érdemes definiálni annak pontos kereteit európai szinten, hiszen ha nincs definiálva pontosan az állam hatásköre, akkor vissza is élhet a hatásköreivel – ahogy az előfordult a Pegasus-botrány ügyében. A kémszoftverekről szóló javaslatcsomagról csütörtökön szavaz az Európai Parlament.