Pegasus-jelentéstervezet: A magyar kormány a nyilvánosság felett akart még nagyobb kontrollt szerezni

A médiapiac és a nyilvánosság felett akart még nagyobb kontrollt szerezni a kormány a megfigyeléssel – olvasható abban a jelentéstervezetben, amit az Európai Parlament illetékes bizottsága készített a Pegasus-megfigyelésekkel kapcsolatban. A Népszavához eljutott tervezetben a képviselők azt állapították meg, hogy a kémszoftvert Magyarországon a média- és szólásszabadság megsemmisítésére irányuló kormányzati kampány részeként használták.

A 200 oldalas jelentéstervezet szerint a lehallgatást engedélyező magyar törvény a leggyengébb Európában, és hiteltelenek a kormánynak azok az állításai, hogy a célszemélyek veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra.

A tervezet élesen kritizálja azt is, hogy kormánypártiak ülnek olyan intézmények vezetői pozícióiban, amelyeket függetlenül kellene irányítani. Példaként az Alkotmánybíróságot, a Magyar Nemzeti Bankot, az ügyészséget, a Kúriát és az Állami Számvevőszéket említik, a jelentés szerint ezek az intézmények lényegében tétlenül figyelték a lehallgatásokat.

A jelentésről várhatóan a következő hónapokban szavaz majd az Európai Parlament.

Az Európai Parlament különbizottsága február 20–21-én Budapesten vizsgálta, hogyan használták Magyarországon a Pegasus kémszoftvert, a küldöttség elnöke a látogatás után azt mondta, röhejes és szégyen Varga Judit igazságügyi miniszter Soros-dollárbaloldalozása az ügyben. Korábban a bizottság azt is felrótta a tagállamoknak, hogy nem elég együttműködőek, Magyarországot nem nevesítették, de Varga Judit a az utolsó pillanatokban visszautasította, hogy találkozzon a testület Magyarországra látogató küldöttségével. (Facebookon sorosozással és dollárbaloldalozással indokolt.) A lojális együttműködés ugyanakkor az uniós kvázialkotmányban, alapszerződésben rögzített elv, amelyet a miniszter is gyakran emleget.

A Pegasus-botrány 2021 júliusában robbant ki egy nemzetközi, 17 újságból álló oknyomozó projekt cikkei után, amiben Magyarországról a Telex partnere, a Direkt36 vett részt. Mint kiderült, az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – sok országban nem csak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használták fel. Ehelyett újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. (A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetőek el.)