Elfogadták a Pegasus-jelentést, ami szerint több uniós kormány megsértette az emberi jogokat a kémprogram használatával

Hétfő este elfogadta a PEGA-jelentést az Európai Parlament (EP) a Pegasus és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága – írja a Népszava.

A jelentésről, ami megállapításokat és ajánlásokat is tartalmaz, várhatóan júniusban szavaz majd az EP.

A Pegasus-botrány 2021 júliusában robbant ki egy nemzetközi, 17 újságból álló oknyomozó projekt cikkei után, amiben Magyarországról a Telex partnere, a Direkt36 vett részt. Mint kiderült, az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt sok országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően használták fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetőek el.

A PEGA-bizottság tavaly áprilisban alakult meg. A szaktestület azt tanulmányozta, hogy a kémszoftverek alkalmazása megsértette-e az uniós jogot és az alapvető szabadságjogokat.

A most elfogadott jelentés szerint számos bizonyíték van rá, hogy több tagállamban visszaéltek a kémprogramokkal, és pusztán politikai célokra használták azokat a hatalmon lévő pártok kritikusai és ellenfelei ellen, vagy korrupcióval összefüggésben.

A szakbizottság által elfogadott jelentésekben külön fejezetek foglalkoznak Magyarországgal, Ciprussal, Görögországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal.

Ahogy arról korábban a tervezet alapján már írtunk, Magyarország kapcsán a jelentés úgy fogalmaz: „A médiapiac és a nyilvánosság felett akart még nagyobb kontrollt szerezni a kormány a megfigyeléssel.”

Az elfogadott jelentésben is szerepel az a megállapítás, hogy a lehallgatást engedélyező magyar törvény a leggyengébb Európában, és hiteltelenek a kormánynak azok az állításai, hogy a célszemélyek veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra.

A bizottság ajánlásaiban felszólítja a magyarországi szerveket, hogy sürgősen állítsák vissza a megfigyelések intézményes és jogi biztosítékait, és hozzanak létre független felügyeleti rendszert a kérelmek elbírálására és utólagos ellenőrzésére.

Az Európai Parlament különbizottsága február 20–21-én Budapesten is vizsgálta, hogyan használták Magyarországon a Pegasus kémszoftvert. Varga Judit az utolsó pillanatokban visszautasította, hogy találkozzon a küldöttséggel. Korábban a bizottság azt is felrótta a tagállamoknak, hogy nem elég együttműködőek.

„A megfigyelési szoftverek alkalmazásával több uniós kormány emberi jogi sértéseket követett el, megszegte az adatvédelemhez és a magánélet védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, az egyesülési szabadságot, és nem biztosította a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot” – áll a jelentésben.

A jelentés szerint az EU nem tett komoly erőfeszítéseket a visszaélések kivizsgálására, és tudatosan védelmezte az emberi jogokat megsértő kormányokat, és az Európai Bizottság (EB) sem hozott semmilyen érdemi intézkedést.

„Tétlensége az emberi jogok megsértésében való bűnrészességgel és kötelességmulasztással ér fel” – írják a jelentés szerzői.

A jelentés szerint „a megfigyelési szoftverek telepítésénél nem elegendő a nemzetbiztonságra hivatkozni, azt össze kell egyeztetni az alapvető jogokkal és az uniós jogba beágyazott demokratikus normákkal”. A szakbizottság szerint a nemzetbiztonság fogalmát is világosan meg kell határozni.

A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy december 31-éig haladéktalanul vizsgálják ki a kémprogramokkal való állítólagos visszaéléseket, a vizsgálatba vonják be az Europolt, és bizonyítsák be, hogy a szoftverek használatára vonatkozó szabályok összhangban vannak a nemzetközi és európai normákkal.

A jelentés emellett kötelező érvényű uniós normákra is javaslatokat tesz, például:

• A kémprogramok tervezett alkalmazását az intézkedés szükségességét és arányosságát bizonyító előzetes bírósági engedélyhez kell kötni.
• A hekkelés csak addig tarthat, ameddig feltétlenül szükséges, és csak további bírósági engedéllyel hosszabbítható meg.
• A kémszoftverek használatát csak kivételes esetekben lehet engedélyezni, és csak elegendő bizonyíték alapján.
• Védett adatokat – például orvosi, ügyvédi titoktartás vagy sajtószabadsággal kapcsolatos szabályok által védett adatokat – nem szabad kémprogramok segítségével lekérdezni, kivéve, ha a bíróság szerint erre elegendő ok áll fenn.
• A tagállamoknak közzé kell tenniük és nyilvántartásba kell venniük a jóváhagyott és elutasított megfigyelési kérelmek számát, a vizsgálat típusát és célját.
• A megfigyelés befejezését követően értesíteniük kell a megcélzott személyt arról, hogy a hatóságok kémprogramot alkalmaztak ellene.
• Hatékony, kötelező erejű és független utólagos felügyeletet kell biztosítani a kémprogramok használata felett, amelyet parlamenti felügyelettel kell párosítani.
• A közvetlen és közvetett célpontok számára érdemi, hatékony és hozzáférhető jogorvoslatot kell biztosítani. Ehhez létre kell hozni egy uniós alapot is, ami fedezi a tényleges perköltségeket is.
• A megfigyelés során a hatóságoknak törölniük kell minden olyan adatot, amely az engedélyezett vizsgálati adatok szempontjából irreleváns.
• A tagállamoknak értesíteniük kell egymást, ha egy másik tagállam állampolgárait vagy lakosait figyelik meg.

A szakbizottság jelentésében és ajánlásaiban megfogalmazottakat sem a tagállamoknak, sem a többi uniós intézménynek nem kötelező végrehajtania. Az EP elé júniusban kerülhet a jelentés.