A Pegasus-bizottság szerint több tagállam EU-alapelvet sértve nem működik együtt vele

Az Európai Parlament Pegasus kémszoftver felhasználását vizsgáló parlamenti bizottsága csütörtökön felrótta a tagállamoknak, hogy nem elég együttműködőek. Februárban Varga Judit igazságügyi miniszter az utolsó pillanatokban visszautasította, hogy találkozzon a testület Magyarországra látogató küldöttségével. (Facebookon sorosozással és dollárbaloldalozással indokolt.) A lojális együttműködés ugyanakkor az uniós kvázialkotmányban, alapszerződésben rögzített elv, amelyet a miniszter is gyakran emleget.

Magyarországot nem nevesítették a némák listáján

A képviselők a vizsgálócsoportjuk nevében szóbeli választ igénylő kérdést is benyújtottak „az alapszerződések őrének”, az Európai Bizottságnak, hogy miért nem tartatja be a lojális együttműködés alapelvét több tagállammal szemben.

Csakhogy a felsorolt országok között nincs ott Magyarország, mert még egy tavalyi kérdéssorról szól, amit Hollandia, Csehország, Dánia, Olaszország és Málta nem válaszolt meg. Tőlük sem a kormány, sem „parlamenti szervek” nem adtak információkat. (Az összes tagállam nevében az őket képviselő testület, az EU Tanácsa küldött egy közös választ is.)

Az Európai Bizottság így nem is reagált a magyar kikosarazásra, mert arról hivatalosan nem is volt szó a kérdésben, amelyről csütörtökön tartott vitát az Európai Parlament. Mairead McGuinness biztos elismételte, hogy a testület elítél bármiféle jogtalan hozzáférést személyes kommunikációhoz, a tagállami hatóságoknak és bíróságoknak pedig minden lehetséges eszközzel ki kell vizsgálnia az illegális megfigyeléseket. Az Európai Bizottság azt is tisztázta, hogy ugyan a nemzetbiztonság a tagállamok jogköre, de ettől még alkalmazniuk kell az uniós jogot, így az EU bíróságának esetjogát is. A titkosszolgálati megfigyelések használatát megfelelően kell felügyelni az alapjogok tiszteletben tartása mellett, intézményes fékekre és ellensúlyokra van szükség. Szerinte az Európai Bizottság kérdésekkel és a médiaszabadsági jogszabály tervezetében konkrét javaslatokkal intézkedett, és a testület a kezdetektől együttműködik a Pegasus-bizottsággal, de a tagállamoknak küldött kérdőívre adott válaszokról hivatalosan nem tud semmit.

Akkor mégis hogyan lett téma Magyarország?

Magyarországot hiába nem sorolták fel, a parlamenti bizottságot vezető Jeroen Lenaers a vita felvezetésében megemlítette, hogy szerinte

Magyarországon és Lengyelországban a kormányok „annyira félnek a fékektől és ellensúlyoktól, a demokratikus párbeszédtől”, hogy megtagadták a találkozást velük, „ami önmagában is botrány”.

A Fidesz volt pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó Juan Ignacio Zoido Álvarez úgy gondolta, problémás a nemzetbiztonságra hivatkozni a szabadság és demokrácia ellen, mint ahogy azt szerinte a lengyel és a magyar kormány teszi, a szocialista Hannes Heide pedig Varga Judit sorosozós dollárbaloldalozását emlegette fel. (A néppárti Lukas Mandl még Várhelyi Olivér magyar biztos hülyézős megjegyzését is berángatta a vitába.)

A lengyel kormánypárt frakciójából, az Európai Konzervatívok és Reformerektől felszólaló Cristian Terheș szerint viszont az Európai Bizottság nem az alapszerződések, hanem a korrupció, az átláthatatlanság és a számonkérhetőség hiányának őre, mert a tagállami polgárok védelme helyett különleges érdekcsoportokat véd, amelyek ellenségesek a tagállamokkal.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője úgy vélte, hogy

a testület a jogon kívül jár, amikor nemzetbiztonsági témában vizsgálódik, jelentést alkot, vagy éppen látogatást szervez Magyarországra.

Hatáskör hiányában egyértelműen csak politikai motivációi vannak annak, hogy az EP titkosszolgálati ügyekben akar vizsgálódni. Szomorú, hogy a lojális együttműködés elvét a testület arra próbálja felhasználni, hogy hatáskörhiányát pótolja és megpróbálja a jogszerűség köntösébe bújtatni, hogy az alapszerződéseket sértő módon jár el.

A Pegasus-bizottság februári budapesti látogatásáról ebben a cikkünkben írtunk.