Kósa Lajos beismerte, hogy a Belügyminisztérium vett Pegasus kémszoftvert

Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti bizottság elnöke Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatása után újságíróknak beismerte, hogy a Belügyminisztérium (BM) vett az izraeli Pegasus kémszoftverből – írja az ATV.

„A Pegasus szoftver beszerzője a Belügyminisztérium?” – kérdezte az RTL Híradó újságírója, amire Kósa határozottan azt válaszolta, hogy igen.

Kósa szerint a vásárlásban nincs semmi kivetnivaló, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, amihez bírói, igazságügyi miniszteri engedélyt kaptak. Azt mondta, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság tagjai mind betekintettek az iratokba.

Azt is megjegyezte, hogy a nagy techcégek sokkal szélesebb körben figyelik meg az állampolgárokat, mint az állam.

Küldtünk kérdéseket Kósa Lajosnak, a BM-nek és a kormányszóvivőnek is.

Frissítés: A Belügyminisztérium a Telex megkeresésére azt válaszolta, „emlékeztetjük arra, hogy a Belügyminisztérium egyetlen alkalommal sem kommentálta, minősítette azokat a kijelentéseket, melyeket országgyűlési képviselők bizottsági üléseket követően tettek. A tárca ezt a gyakorlatot követi. A Belügyminisztérium – sokadszorra – leszögezi: Magyarország demokratikus jogállam, nemzetbiztonsági és bűnüldöző szolgálatai 2010. május 29. óta illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak és járnak el, ahogy teszik ezt a jövőben is”.

A Pegasus-ügyet napirendre tűző Honvédelmi és Rendészeti bizottság csütörtöki ülésének anyagát 2050-ig titkosították, mondta az ülés után Vadai Ágnes DK-s politikus, bizottsági tag. Azt mondta, a kormánypárti politikusok az ülésen arra utaltak, hogy az ellenzéki politikusok kérdezősködése aláássa a titkosszolgálatok tekintélyét, hazaárulás kategóriája.

„Próbáltunk rákérdezni konkrét (a sajtó szerint megfigyelt) személyekre, Pintér Sándor miniszter sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy valóban megfigyelték-e ezeket a személyeket.”

Kósa szerint ez így természetes, mert védeni akarják a megfigyeltek személyiségi jogait. Állítása szerint a BM a Pegasus beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor nem sérülnek a lehallgatottak emberi jogai.

Harangozó Tamás MSZP-s politikus szintén az ülés után azt mondta, az ülésen elhangzott, hogy „minden arra feljogosított szerv ezt a szoftvert megrendelőként legalábbis használta”. Ez ellentmond Szijjártó korábbi nyilatkozatának, tette hozzá Harangozó.

A szoftver beszerzésével kapcsolatos kérdéseket illetően azt a választ kaptuk, hogy ha a nemzetbiztonsági bizottságtól beszerezzük az engedélyt, akkor megtekinthetjük a szerződéseket, egyébként nem – tette hozzá Vadai.

„Amikor rákérdeztünk a sajtóban szereplő emberekre, a válaszadás iránya az volt, hogy foglalkozástól függetlenül mindenkit megfigyelhetnek, ha úgy gondolják, hogy gyanús szervezett bűnözés, terrorizmus vagy titkosszolgálati tevékenység kapcsán. Konkrét személyekre csak akkor kaphatunk választ, ha a nemzetbiztonsági bizottság létrehoz egy tényfeltáró bizottságot” – mondta Vadai, hozzátéve, hogy a nemzetbiztonsági bizottság fideszes többségű.

A bizottság már júliusban megpróbálta meghallgatni Pintért, aki el is ment az ülésre, ám mivel a többségben lévő fideszes képviselők nem jelentek meg, a bizottság határozatképtelen maradt, így a belügyminiszternek nem kellett arra válaszolnia, hogy a kormány vett-e Pegasust, vagy sem.

A lehallgatási adatokat Kósa szerint is csak akkor lehetne kiadni, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de egyelőre nincs szó ilyen kezdeményezésről.

Vadai azt is mondta, hogy Varga Judit miniszter az ülésen azt állította, a megfigyelési engedélyek megadásának felelőse a parlamenti államtitkár a tárca szmsz-e szerint. Vadai viszont úgy véli, a törvény szerint ez nem így van, és nem lehetséges, hogy a miniszter asszony tartósan átadja ezt a feladatot, „ebben az ügyben további vizsgálatok szükségesek”.

Nemzetközi összefogás tárta fel a lehallgatást

Júliusban jelent meg a Telexen a Direkt36 tényfeltáró cikksorozata, amiben egy nemzetközi újságírókból álló csoporttal bemutatták, hogy több mint 50 országban, köztük Magyarországon is megfigyelésre használták az izraeli NSO kémszoftverét, a Pegasust. A célpontok között voltak újságírók és jogvédők is, de az is kiderült, hogy Emmanuel Macront is lehallgatták a szoftver segítségével.

Mint kiderült, Bodnár Zsolt rendőr dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese is a kémprogram áldozata volt, akárcsak a titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztje is. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük újságírókét, ellenzéki politikusokét és üzletemberekét. Némelyikük telefonjának vizsgálata során kiderült, hogy valóban feltörték a készüléküket.

Az Egyesült Államok november elején három másik céggel együtt feketelistára tette a Pegasust gyártó NSO-t. A listára olyan elemek kerülnek, amikről az USA-nak nyomós oka van azt feltételezni, hogy az ország nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel ellentétesen cselekedett. A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az NSO nem üzletelhet amerikai cégekkel különleges engedély nélkül.

A gyártó szerint a programot csak és kizárólag állami szerveknek adják el, és csak terroristák, bűnözők megfigyelésére készítették.

Szijjártó Péter külügyminiszter júliusban azt mondta, hogy semmilyen információval nem rendelkezik erről a „vélelmezett vagy állítólagos” adatgyűjtésről, és szeptemberben is ezt állította.