Új választásokat írnak ki Koszovó szerbek lakta részein
2023. június 6. – 18:55
A koszovói kormány kész az ország északi, döntően szerbek lakta részein új helyhatósági választásokat tartani – írja az MTI Donika Gervalla-Schwarz koszovói kormányfőhelyettes, külügyminiszter nyilatkozata alapján.
Május végén több szerbek lakta településen albán nemzetiségű polgármestert iktattak be. A polgármestereket még április 23-án szavazták meg egy előrehozott választáson – amit viszont bojkottált a szerb közösség. Emiatt május 26-án zavargások törtek ki, a koszovói szerbek összecsaptak a rendőrökkel. Ez a következő napokban is folytatódott, úgyhogy kivezényelték a KFOR-katonákat, a külföldi békefenntartókat. Harminc békefenntartó sérült meg, köztük 19 magyar katona, hármójukat meglőtték.
A kormány szerint a választások bojkottálása a szerb lakosság részéről nem vezet a helyzet megoldásához. A Reuters azt írja, hogy az áprilisi előrehozott választásokon a szerb bojkott miatt 3,5 százalékos volt a részvétel.
„Arra is szükség van, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő felszólítsa a szerb szavazókat a választásokon való részvételre és az erőszakos cselekmények megszüntetésére”
– mondta újságíróknak Donika Gervalla-Schwarz.
Jan Lipavský cseh külügyminiszter, akivel Gervalla-Schwarz kedden tárgyalt, elítélte a KFOR-katonák elleni támadásokat.
„Pristinának és Belgrádnak azonnal lépéseket kell tennie a feszültség enyhítése érdekében, be kell fejezni az erőszakhoz vezető provokációkat, és mihamarabb vissza kell térni az Európai Unió által közvetített, a kapcsolatok normalizációját célzó párbeszédhez”
– mondta.
Ahogy korábban írtuk, a zavargások jól rámutatnak a nehezen feloldható ellentmondásra: Orbán Viktor kormánya kiemelten jó kapcsolatokat ápol a Koszovót el nem ismerő szerbiai vezetéssel, miközben a KFOR-ban épp Koszovót elismerve vállal szerepet. Ebben a minőségében elejét kell vennie, hogy a szerb kisebbség és az albán többség között összecsapások legyenek, de szükség esetén az ellen is fel kell lépnie, hogy a szerb hadsereg átlépje Koszovó határát.
A magyar szerepvállalás ellentmondásosságát tovább színesíti, hogy a magyar KFOR-katonákkal szemben álló szerb tiltakozók Orbán Viktort éltették a zavargások alatt – jeleként annak, hogy az Oroszországot hagyományosan közeli támogatójának tekintő Szerbiát vezető Aleksandar Vučićnak és az EU-n belül túlzott Moszkva-barátsággal vádolt Orbánnak kiemelten jó a kapcsolata.
A helyzet rövid távú feloldását azonban mégis az adhatja – kimentve egyúttal a magyar kormányt az ellentmondásos helyzetből is –, ha új helyhatósági választásokat tartanak a szerb kisebbség érdemi bevonásával.