A magyar külpolitika kudarca is, ha Belgrád tudtával magyar katonákra támadnak a koszovói szerbek
2023. június 2. – 15:41
Rövid távon kiutat az jelenthet, ha új helyhatósági választást szervez az albán többség a koszovói szerbek bevonásával. Az észak-koszovói szerbek és a KFOR múlt heti összecsapása részben az EU kudarca, de a magyar kormányé is, amely gyakran különutas külpolitikája miatt egyre kevesebb barátot tud felmutatni, így kénytelen lenyelni, ha az egyik ilyen szövetséges – ahogyan most Szerbia tudtával – magyar békefenntartókat ér támadás.
A zavargásokba fulladt észak-koszovói helyhatósági választás megismétlése mentheti ki a magyar kormányt Szerbiával kapcsolatos külpolitikájának ellentmondásos helyzetéből, amelybe azután került, hogy a NATO Koszovóban szolgáló békefenntartó erejének (KFOR) huszonhét magyar katonája is megsérült az észak-koszovói szerbek tiltakozásai során.
Orbán barátja is okozhat gondot magyar katonának
A múlt heti zavargások jól rámutatnak a nehezen feloldható ellentmondásra: Orbán Viktor kormánya kiemelten jó kapcsolatokat ápol a Koszovót el nem ismerő szerbiai vezetéssel, miközben a KFOR-ban épp Koszovót elismerve vállal szerepet. Ebben a minőségében elejét kell vennie, hogy a szerb kisebbség és az albán többség között összecsapások legyenek, de szükség esetén az ellen is fel kell lépnie, hogy a szerb hadsereg átlépje Koszovó határát.
Márpedig a szerb hadsereget Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić a szerb kisebbség és a KFOR közötti incidens után a legmagasabb harckészültségi fokozatba helyezte és erőket csoportosított az általa el nem ismert Koszovó határára, új feladat elé állítva a KFOR-t, amelynek az olaszok és az amerikaiak után a harmadik legnagyobb kontingensét épp Magyarország adja 469 fővel. A szerb külügyminiszter ugyan kijelentette, hogy a szerb hadsereg nem szándékozik beavatkozni, de néhány hónappal korábban még arról beszélt, hogy Szerbia mindig készen áll a beavatkozásra a szerb közösség védelme érdekében.
A zvečani összecsapás közvetlen előzménye, hogy áprilisban előrehozott helyhatósági választásokat tartottak négy észak-koszovói településen – Zvečanban, Leposavićban, Zubin Potokban és Kosovska Mitrovica északi, az Ibar-folyón túli, szerbek lakta részen, amely külön életet él a déli, albán városrésztől, amely között a hídon a KFOR erői teljesítenek szolgálatot. A választásra azért volt szükség, mert az ottani önkormányzat szerb tagjai még tavaly lemondtak. Az áprilisi választást azonban a szerbek bojkottálták, így csak az albánok szavazataival választották meg az új polgármestereket.
Koszovó több mint 90 százaléka albán, de az ország északi csücskében a szerbek vannak többségben. Miután ők nem vettek részt a választáson, 45 ezer szavazó helyett csak 1600 döntött az új polgármesterekről, akik albán nemzetiségűek. Zvečan, Leposavić és Zubin Potok települések új vezetői a múlt héten le is tették hivatali esküjüket. Azt azonban az utcára vonuló szerbek megakadályozták, hogy el is foglalják hivatalukat, amire a KFOR és kénytelen volt beavatkozni, az azonban csak további zavargásokhoz vezetett – ebben sérült meg több más KFOR-katona mellett huszonhét magyar békefenntartó is.
A magyar szerepvállalás ellentmondásosságát tovább színesíti, hogy a magyar KFOR-katonákkal szemben álló szerb tiltakozók Orbán Viktort éltették a zavargások alatt – jeleként annak, hogy az Oroszországot hagyományosan közeli támogatójának tekintő Szerbiát vezető Vučić és az EU-n belül túlzott Moszkva-barátsággal vádolt Orbánnak kiemelten jó a kapcsolatuk.
Szerb békemenetben Szijjártó
Ezt mutatja az is, hogy a zvečani összecsapásokkal egy időben Belgrádban kormánypárti békemenet volt, amelyen Szijjártó Péter meghívott vendégként szerbül fel is szólalt. A külügyi és külgazdasági miniszter a globális liberális fősodort kárhoztatta, amely bünteti azokat – így a magyarokat és szerbeket – akik kiállnak nemzeti érdekeikért. (A rendezvényen a boszniai szerbek vezetője Milorad Dodik is felszólalt, aki – miközben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciós listáján is rajta van az egyébként is törékeny Bosznia-Hercegovina egységét veszélyeztető szeparatista politikája miatt – budapesti kormányzati rendezvényen is volt már szívesen látott vendég.)
A magyar kormány Szerbiának már januárban tett gesztust azzal, hogy Szijjártó Péter közölte: Magyarország nem támogatja Koszovó felvételét az Európa Tanácsba. A magyar külügyminiszter erről szerb kollégájának budapesti látogatásakor beszélt. Ivica Dačić – aki 2012-14 között szerb miniszterelnök is volt – egyébként az elmúlt évtizedben kompromisszumkészebben is beszélt Koszovóról, nem támogatva ugyan az önállóság elismerését, de kijelentve, hogy önámítás Szerbia részének tekinteni Koszovót, mert a realitás nem ez. (Koszovó 1999-ben került nemzetközi védelem alá, miután az akkor még Montenegróból és Szerbiából álló kis-Jugoszlávia hadereje az akkor még Szerbiához tartozó Koszovóban etnikai tisztogatásba kezdett. A szerb történelmi múltú, de a 20. századtól egyre nagyobb albán többségű Koszovót 2008-ban ismerte el a nyugati világ jelentős része, az Egyesült Államok és az EU nagy többsége, köztük Magyarország.)
A Szijjártó Dačićcsal való találkozóján beszélt arról is, miként lehetséges, hogy Magyarország részt vesz a KFOR-ban ugyanakkor elutasítja Koszovó ET-tagságát: eszerint Magyarország a békés megoldásban, a párbeszéd útján létrejövő kompromisszumban érdekelt, ezért is vállalta korábban a NATO koszovói békefenntartó műveletének (KFOR) vezetését. Azonban, mint mondta, a kompromisszumkeresés sikerét veszélyeztethetné, ha különböző európai formációk idő előtt felvennék Koszovót.
Az állásfoglalás az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kontextusában önmagán túlmutató értelmezést kaphat, azzal, hogy Budapest ezzel Belgrád mellett a Koszovót szintén el nem ismerő Moszkvának is gesztust tesz. Mindez azzal együtt is felmerül, hogy az EU-ban van öt tagállam – Ciprus, Görögország, Románia Spanyolország, Szlovákia –, amely Koszovót el sem ismeri független államnak, miközben Magyarország igen. Utóbbiaknál vagy fel sem merül, vagy csak korábban érte részlegesen az a vád, hogy az EU többségi álláspontjával szembemenve túl nagy teret enged az Oroszországgal való együttműködésnek.
Szijjártó arról is beszélt azon a januári találkozón, hogy Magyarország „energiabiztonságának záloga” most Szerbiában van, miután a Török Áramlat jelenleg az egyetlen, kelet–nyugati irányban százszázalékos kapacitással üzemelő gázvezeték a kontinensen. Kiemelte: tavaly 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül, ami a teljes hazai felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak. A két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, 75 százalékkal nőtt. Részben tehát az a Szerbiával való szoros kapcsolat indoka, ami Oroszország esetében is, amikor Magyarország az EU és a NATO több tagjától eltérően ítéli meg az Ukrajnában folyó háborút, ódzkodva az Oroszországgal szembeni állásfoglalástól: az energiaellátás biztosítása.
Csöndes a magyar kormány
Feltűnő volt, hogy a KFOR közleményben ítélte el az összecsapásokat, a magyar kormány azonban az összecsapások súlyosságához, a sebesült magyar katonák magas számához mérten rendkívül visszafogottan reagált – Orbán Viktor például meg sem szólalt az ügyben.
Elítélte azt az olasz kormányfő is, akivel Orbán korábban szoros politikai szövetség kiépítését remélte – ám ezt az ukrajnai háború is keresztülhúzta, miután Giorgia Meloni egyértelműen elítélte az orosz agressziót. Az olasz vezetésű KFOR-ban az összecsapások alatt 11 olasz katona sérült meg, a legtöbb sérült tehát a magyar kontingensből került ki.
A héten hazaszállított sérült magyar katonákat meglátogatta a köztársasági elnök is, aki tisztjénél fogva egyben a magyar hadsereg főparancsnoka. Novák Katalin megköszönte a katonák helytállását, de nem minősítette az őket ért támadást.
Kétségtelen, hogy a helyzet kialakulásában, amely közvetlenül a zavargásokhoz vezetett az albán vezetésnek is felelőssége van – ebben a szellemben adott ki közleményt az Egyesült Államok koszovói nagykövetsége is –, de az, hogy a magyar kormány ennyire visszafogottan kezelte a szerb kisebbség által elkövetett, magyar katonákat ért támadást, az a magyar kormány az EU-t és NATO-t folyamatosan ostorozó, magyar külpolitika szűkülő mozgásterének tudható be, amelynek következtében egy ilyen atrocitást is kénytelen lenyelni, ha csökkenő számú szövetségeseinek egyike követi el vele szemben.
Az ugyanis nem kérdés, hogy a koszovói szerb kisebbség mögött ott áll a szerb kormány, olyannyira, hogy a gyanú szerint a zavargásokban szerbiai szerbek, sőt hivatásos szerbiai rendőr is részt vett, volt, akit név szerint is azonosítottak. A máskor nagyköveteket látványosan bekérető külügyminisztérium azonban nem kérte számon Belgrádon, hogy végső soron Szerbia hatóságainak képviselői is magyar békefenntartókra támadtak.
Az EU-nak is fiaskó a zavargás
A koszovói helyzet egészében persze nem a magyar kormány külpolitikai kudarca, hanem az EU-é is, amely a választások előtt, márciusban úgy vélte, sikeresen feloldja a feszültséget: a koszovói miniszterelnök és a szerb elnök Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelenlétében tárgyalt Ohridban, ahol megerősítették, hogy normalizálják kapcsolataikat, elfogadják egymás hivatalos dokumentumait, könnyítik a határátkelést. Ezen kívül Belgrád vállalta, hogy nem akadályozza Koszovó felvételét nemzetközi szervezetekbe. Cserébe Pristina biztosítja a szerb kisebbség önkormányzatiságát. A beígért Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét azonban Pristina nem hozta létre, a szerb elnök viszont azt hangoztatta, hogy nem írt alá semmit az ohridi találkozón, azaz már ekkor sejthető volt, hogy a felek ott sem találtak hosszútávú megoldást.
A helyzet rövid távú feloldását azonban mégis az adhatja – kimentve egyúttal a magyar kormányt az ellentmondásos helyzetből is –, ha új helyhatósági választásokat tartanak a szerb kisebbség érdemi bevonásával. Erre utaló nyilatkozatot tett a koszovói elnök. Vjosa Osmani erről azután beszélt, hogy csütörtökön találkozott Vučićcsal, a koszovói albán vezetés felelősségét is hangsúlyozó Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója alatt.
Igaz, a szándék önmagában kevés, az EU vezetői egy hetet adtak Pristinának és Belgrádnak arra, hogy válaszoljanak javaslataikra. Egyelőre tehát nincsen vége annak a feszültségnek, amely az elmúlt húsz év legsúlyosabb összetűzését hozta Koszovóban.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!