Szijjártó: Magyarország nem fogja támogatni Koszovó felvételét európai szervezetekbe

Kedden Magyarországra látogatott Ivica Dačić szerb külügyminiszter. Dačić Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívására érkezett Budapestre, Orbán Viktor a Karmelitában fogadta, a találkozó után pedig Szijjártó és Dačić közös sajtótájékoztatót is tartott – írja az MTI.

Ezen Szijjártó Péter a szerb–koszovói konfliktussal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország a békés megoldásban, a párbeszéd útján létrejövő kompromisszumban érdekelt, ezért is vállalta korábban a NATO koszovói békefenntartó műveletének (KFOR) vezetését. Hozzátette,

szerinte a kompromisszumkeresés sikerét veszélyeztethetné, ha különböző európai formációk idő előtt felvennék Koszovót, ezért a kormány nemmel fog voksolni, ha szavaznak arról, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba.

Ahogy ebben a cikkben írtuk, az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek Strasbourg a székhelye. 1949-ben jött létre laza, kormányközi együttműködésként, és szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, nem az Európai Unió intézménye. A kontinens legnagyobb nemzetközi szervezeteként most 46 tagja van. Magyarország 1990 novemberében csatlakozott a szervezethez. Legfontosabb intézménye az Emberi Jogok Európai Bírósága, de a szervei közé tartozik a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság is.

Szijjártó arról is beszélt, Magyarország „energiabiztonságának záloga” most Szerbiában van, miután a Török Áramlat jelenleg az egyetlen, kelet–nyugati irányban százszázalékos kapacitással üzemelő gázvezeték a kontinensen. Kiemelte: tavaly 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül, ami a teljes hazai felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak. A két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, 75 százalékkal nőtt.

Közölte, Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, illetve a felek öt éven belül megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását.

Szerbia és Koszovó között folyamatosak a kisebb-nagyobb konfliktusok, mivel a koszovói szerb kisebbség nem ismeri el a korábban Szerbia részét képező tartomány 2008-ban kikiáltott függetlenségét. Nyáron a még a függetlenség kikiáltása előtt kiadott szerb rendszámtáblák miatt robbant ki konfliktus, amelyeket a koszovói szerbek nem hajlandók koszovóira cserélni. Ez határátkelési problémákhoz vezetett – vagyis vezetett volna, mert a szerb és koszovói vezetésnek augusztus végén abban a vitában sikerült megállapodnia.

Decemberben újra kiéleződött a helyzet, akkor a szerbek tucatnyi barikádot emeltek Koszovó északi részén, elzárva az utat többek között két szerbiai határátkelő felé. Az akcióval a koszovói rendőrség egy volt szerb tagjának letartóztatása ellen tiltakoztak. A barikádokra válaszul Koszovó több határátkelőt is lezárt a szerbiai határon, Szerbia pedig fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait. Aleksandar Vučić szerb elnök később ígéretet tett rá, hogy még az év vége előtt lebontják a barikádokat.