Sűrűn bírálta eddig az Európa Tanács a kormányt, most a magyarok veszik át a vezetést

A nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek és a gyermekek védelmében lépne fel Magyarország az Európa Tanács soros elnökeként – erről beszélt az átadás-átvételi sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külügyminiszter. Ahogy arról írtunk már korábban, Magyarország pénteken átvette Németországtól az európai szervezet Miniszteri Bizottságának elnöki tisztét.

Bírálták sokszor a magyar kormányt

Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek Strasbourg a székhelye. 1949-ben jött létre laza, kormányközi együttműködésként, és szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, nem az Európai Unió intézménye. A kontinens legnagyobb nemzetközi szervezeteként most 47 tagja van, azaz Belaruszt és a Vatikánt kivéve minden európai állam a tagja – hazánk 1990 novemberében csatlakozott a szervezethez. Legfontosabb intézménye az Emberi Jogok Európai Bírósága, de a szervei közé tartozik a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság is.

A szervezet jelentéseiben többször is bírálta már a magyar kormány politikáját:

• tavaly novemberben az Európa Tanács „messzemenően károsnak” tartotta a kormány törvényjavaslat-csomagját, amiben konkretizálták a közpénz fogalmát, közös listára kényszerítették az ellenzéket, és az Alaptörvénybe írták, hogy „az anya nő, az apa férfi”;
• idén februárban arról írt a szervezet az önkormányzatokról szóló jelentésében, hogy Magyarországon jelentősen beavatkozik az önkormányzati funkciókba a kormány;
• március végi jelentésükben pedig az ET emberi jogi biztosa megállapította, hogy a magyar kormány „lerombolta a szabad véleménynyilvánítás feltételeit”.

Természetesen a pénteki sajtótájékoztatón semmi nem hangzott el ezekből a bírálatokból, és az újságírók sem kérdezték a résztvevőket a magyar jogállamiság helyzetéről. A német és a magyar külügyminiszter mellett az eseményen részt vett Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára is.

Lesz pár kihívás az elnökség idején

Heiko Maas német külügyminiszter szerint a pandémia ellenére „képesek voltunk megmutatni, hogy összébb tudjuk hozni Európa polgárait”: „Sok vita, sok nehézség volt, de sikerült mindig eredményre jutnunk.” Mint mondta, személyesen is küzdött azért, hogy Európa legnagyobb kisebbsége, a roma közösség helyzete nagyobb figyelmet kapjon.

Marija Pejčinović Burić szerint a német elnökség magasra tette a mércét, azonban sok kihívással kellett és kell még szembesülnie a szervezetnek:

„Rengeteg problémát hozott felszínre a járvány: támadások érik az újságírókat, támadások érik a nőket, és erősödik az antiszemitizmus – csak három példa, ami aggodalomra ad okot”

– mondta az ET főtitkára. Szerinte talán soha nem volt olyan fontos az emberi jogok tiszteletben tartása, mint most – és éppen ezért örül annak, hogy „a magyar kormány a némethez hasonlóan egy ambíciózus programmal állt elő”.

Maas és Pejčinović Burić után szólalt volna fel Szijjártó Péter, azonban technikai problémák miatt percekig állt a tájékoztató – ugyanis problémák voltak a szinkrontolmácsolással. „Lesz pár kihívás az elnökség idején, amit majd meg kell oldanunk. Mindenekelőtt felkészíteni a szervezetet digitálisan” – mondta a magyar külügyminiszter, aztán elcsevegett német kollégájával.

Kisebbségvédelem, vallásvédelem, gyermekvédelem

„Heiko Maas magasra helyezte a mércét, azt a rudat, amit meg kell majd ugrani – így mi most jó messziről fogunk nekifutni, hogy legyen elég lendületünk” – kezdte beszédét a pár perces közjáték után Szijjártó. „Az elmúlt másfél esztendő a történelemkönyvekben robosztus fejezetekkel fog rendelkezni, hiszen az egész világ és Európa is rendkívül komoly kihívásokkal néz szembe.”

Ahogy délelőtt, úgy most is elmondta a magyar külügyminiszter, hogy egyre feszültebb a kelet–nyugati viszony: „Néha már már hidegháborús retorikát hallhatunk, pedig mi egyáltalán nem akarunk újabb hidegháborút – egyáltalán nem akarunk újabb hidegháborút”, nyomatékosította Szijjártó.

„Mi egy közép-európai ország vagyunk, földrajzilag Kelet- és Nyugat-Európa között, ezért különösen értjük a kelet–nyugat párbeszéd jelentőségét, és az elnökségünk alatt azon leszünk, hogy elősegítsük ennek a kulturált párbeszédnek az újraindulását.”

Szijjártó három témát emelt ki ezen kívül, amivel a magyar elnökség foglalkozni szeretne az ET-ben: „Sok erőfeszítést fogunk tenni a nemzeti kisebbségek érdekében, azon leszünk, hogy Európa-szerte erősítsük a nemzeti kisebbségek jogait.

Ebben nagy felelőssége van az Európa Tanácsnak, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság elutasította az úgynevezett Minority Safepack kezdeményezést. Ezért aztán azt reméljük, hogy Strasbourg jobban fog teljesíteni, mint Brüsszel.”

A nemzetiségek jogai mellett nagy szerepet szánnak a vallások közötti párbeszéd megerősítésére is. Szerinte „egyre erősödő támadásokat látunk a vallási közösségekkel szemben, a keresztényüldözés jelensége egyre súlyosabb Európa közvetlen szomszédságában is”, valamint az elmúlt napok palesztinpárti tüntetéseivel kapcsolatban megemlítette az antiszemitizmus erősödését: „A jelenség minden formája ellen fel kell lépnünk.”

Harmadrészt pedig a családok és a gyermekek védelmét szeretné kiemelt ügyként kezelni a magyar soros elnökség:

„Az élet a valóságból áttevődött a virtuális térbe. A gyermekek gyakran védtelenek a digitális bűnözőkkel és a beteges hajlamú emberekkel szemben. Védelmük érdekében széles körű európai szabályozásra van szükség.”

Ezzel kapcsolatban megemlítette a magyarországi szabályozást is, amit Kocsis Máté javaslata alapján még tovább szigorítanának: pedofil-nyilvántartást hoznának létre, és a lex Kaletának elnevezett törvényjavaslat szerint aki hivatalos személyként gyermekpornográf tartalmat készít, terjeszt vagy felhasznál, arra az emberölés vagy emberrablás büntetési tétele is kiszabható.

Mint ismert, Kaleta Gábor perui nagykövet tavaly nyáron elismerte, hogy 19 ezer gyermekpornográf tartalmú felvétel volt a birtokában. Az ügyét 10 évre titkosították, az sem tisztázott, hogyan térhetett haza, és mindössze egy év (két év hat hónapra) felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.