Szörnyű, abszurd erőszak folyik Izrael és a palesztinok között, mondja az Európai Unió

2021. május 18. – 22:17

Szörnyű, abszurd erőszak folyik Izrael és a palesztinok között, mondja az Európai Unió
Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter felszólalása – Fotó: Jan Van de Vel / Európai Parlament

Másolás

Vágólapra másolva

Nemcsak az Európai Unió külügyminisztereinek rendkívüli videókonferenciáján, de az Európai Parlament plenáris ülésén is vitatéma volt a napokban kibontakozott izraeli-palesztin konfliktus. A képviselők többsége egyetértett a külügyminiszterek által megfogalmazott uniós nyilatkozat céljaival – utóbbit egyedül Szijjártó Péter nem írta alá Magyarország részéről.

Míg a kereszténydemokraták és a liberálisok inkább Izrael önvédelemhez való jogát hangsúlyozták, a szociáldemokraták és a zöldek kitértek arra is, hogy a zsidó államnak erőfölénye van a palesztin féllel szemben. Az EP szélsőséges frakciói egyaránt egyértelmű állásfoglalást várnak az EU-tól – azonban míg a radikális baloldaliak Palesztina, a szélsőjobboldaliak Izrael mellett.

Joga van Izraelnek az önvédelemhez, de csak mértékkel

„Közel egy hete tapasztaljuk a legszörnyűbb, legabszurdabb erőszakot Izraelben és a palesztin területeken. A gázai és jeruzsálemi események eszkalációja nagyszámú polgári áldozatot követelt, köztük gyermekekét is. Izrael Gázát, Gáza Izraelt támadja rakétákkal, holott a harcokat be kell fejezni”

– mondta az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviseletének nevében Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter a keddi vita kezdetén.

Mint mondta, az Európai Unió aktívan keresi a megoldást a helyzetre – az utóbbi napokban a főképviselő beszélt már Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével, és az ENSZ külügyi főtitkárával, ahogyan az Egyesült Államok és Izrael külügyminisztereivel is. „Az EU elítéli a rakéták indítását az izraeli civil lakosság ellen (…) Izraelnek minden joga megvan az önvédelemhez – de elvárjuk, hogy a válaszuk arányos, és a lehető legvisszafogottabb legyen.”

Augusto Santos Silva felszólalása az Európai Parlamentben 2021. május 18-án – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP

Santos Silva kiemelte, hogy Jeruzsálem nemcsak a zsidók, de a keresztények és a muzulmánok szent helye is – éppen ezért mindenki számára biztosítani kell az imádkozás szentségét. A kelet-jeruzsálemi kitelepítéseket pedig az Unió főképviselete elfogadhatatlannak tartja: „Minden izraeli polgárnak azonos szabadságjogokat kell élveznie – ezt pedig a palesztin területeken, így Kelet-Jeruzsálemben is biztosítani kell.”

A portugál külügyminiszter az EP-vita után is felszólalt, ahol elmondta, hogy az uniós külügyminiszterek egyhangúan elítélték a Hamász rakétatámadásait a civil lakosság ellen, emellett továbbra is támogatják Izrael jogát az önvédelemhez. Abban viszont már nem alakult ki egyetértés a beszámoló szerint, hogy elítélik-e Izrael támadásait a gázai övezetben – feltehetően emiatt nem szavazta meg Szijjártó Péter egyedüliként az uniós nyilatkozatot. Mindenesetre az uniós külügyi vezetők felszólították Izraelt arra, hogy tartsa tiszteletben a humanitárius jogot, és arányosan lépjen fel az országot ért támadások ellen.

A Hamász veszi el a jövőt a palesztinoktól

„Nem lehet megindokolni a Hamász támadásait – éppen ezért Izraelnek nemcsak joga, de kötelessége is megvédeni magát a terrortámadások ellen” – mondta a vitán David McAllister, az Európai Néppárt német képviselője. Szerinte fair, kétállami megoldásra van szükség, ebben pedig együtt kell működnie az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is.

„Nem egy Izrael és Gáza közötti háborúról van szó, hanem egy terrorszervezet és Izrael közötti háborúról – a palesztin terroristákat ugyanis Irán támogatja”

– ezt már Antonio López-Istúriz White, az EPP spanyol képviselője mondta: „Tudjuk, hogyan kezdődött ez a történet: Izraelt elkezdték elismerni egyes arab államok, Irán viszont ezt nem nézhette tétlenül, és beavatkozott a Hezbollahhal és a Hamásszal karöltve.” Rajtuk kívül az EPP képviselői megemlítették a nyugat-európai nagyvárosokban zajló palesztinpárti tüntetéseket, amelyeken több esetben is antiszemita rigmusok hangoztak el, legutóbb például Londonban.

A Renew Europe belga képviselője, Frédérique Ries – Fotó: Alain Rolland / Európai Parlament

Nemcsak a kereszténydemokraták, de a liberális Renew Europe frakció több képviselője is kiemelte az európai demonstrációk antiszemita jellegét, köztük Frédérique Ries is. A vallon EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy a palesztin területeket uraló Hamász esetében nem csupán egy politikai pártról, hanem egy, az EU által is terroristának elismert szervezetről van szó:

„A Hamász Ciszjordániában is át akarja venni a hatalmat, a Hamász veszi el a jövőt a palesztinoktól, és a Hamász az oka a jelenlegi konfliktusnak.”

A Renew szlovák képviselője, Michal Šimečka is arról beszélt, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez a Hamász terroristáival szemben – de felelőssége is van az erőfölénye miatt. „Tartós politikai megoldást kell találni, ami véget vet a palesztinok szenvedéseinek, és aminek keretében létrejöhet egy önálló palesztin állam” – mondta a szlovák liberális képviselő. Frakciótársa, Hilde Vautmans pedig arról beszélt, hogy az EP-nek többet kellene tennie ebben a helyzetben egy állásfoglalásnál.

„Mit tett eddig Európa az Irán által finanszírozott terroristacsoportok megfékezésére? Óriási hanyagságot követett el eddig az Európai Unió azzal, hogy nem támogattuk feltétel nélkül Izraelt” – mondta Bert-Jan Ruissen, a konzervatív ECR-frakció holland EP-képviselője. Izrael mellett leghangsúlyosabban a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) képviselői szólaltak fel:

„Izraelnek joga és kötelessége, hogy megvédje magát, hiszen a cionizmus a világ egyik legnagyobb értéke mind politikai, mind kulturális értelemben. Izrael a világrendünk védelmezője, ahol betartják a vallási és a szabadságjogokat – a demokrácia valódi ellenségei pedig a Hamász és Irán.”

– mondta az olasz ID-s képviselő, Anna Bonfrisco.

Izrael apartheid rezsimjében Palesztina a börtön

Míg az európai jobboldaliak Izrael önvédelemhez való jogáról beszéltek, addig a szociáldemokrata S&D-frakció több képviselője is felszólalt a konfliktust kiváltó kelet-jeruzsálemi kitelepítések ellen: „Joguk van a palesztinoknak is a demokráciához és a szabadsághoz. (…) Izraelnek ki kell lábalnia a politikai válságból, és biztosítania kell a palesztinok számára is a szabadságjogaik gyakorlását” – mondta Pedro Marques spanyol EP-képviselő. A belga szocdem Marie Arena még keményebben fogalmazott:

„Békét akarunk, de ki kell mondani, hogy ebben a konfliktusban is van egy megszálló állam, Izrael apartheid rezsimje – és egy megszállt terület, Palesztina. Minden eszközt be kell vetnie az EU-nak a palesztinok védelmében, hogy mindenki számára elfogadható béke szülessen.”

„Borzasztó látni a bombázásokat és az emberi szenvedést Gázában. Ennek véget kell vetni – de látni kell a tágabb helyzetet is. Véget kell vetni az illegális telepesek inváziójának, ahogyan Ciszjordánia megszállásának is” – mondta Margrete Auken zöld EP-képviselő. Frakciótársa, a francia Salima Yenbou szerint „Londonban, New Yorkban, Madridban, mindenhol palesztinpárti tüntetőket látunk”, az ír Grace O'Sullivan szerint pedig célzott szankciókat kell alkalmazni Izrael ellen.

Azonban nem mindenki értett egyet ezzel a Zöldek közül sem: „Megdöbbentő, hogy ezt egyes képviselők így kezelnék. Nem jobboldali azt mondani, hogy Izraelnek joga van létezni, és azt sem, ha kimondjuk, hogy vannak olyan csoportok a világon, amelyek el akarják tüntetni Izraelt a térképről” – mondta a német Zöldek képviselője, Sergey Lagodinsky.

A spanyol Manu Pineda palesztin kendőben – Fotó: Alain Rolland / Európai Parlament

A leghatározottabban a radikális baloldal képviselői ítélték el Izraelt, és álltak ki a palesztinok ügye mellett. A palesztin kendőben felszólaló spanyol Manu Pineda felvetette, hogy fel kéne függeszteni a zsidó állam részvételét az uniós programokban, a szintén spanyol Idoia Villanueva szerint pedig „Izrael eddig több mint két millió embert zárt börtönbe. Ezt a börtönt úgy hívják: Palesztina.”

Nem lesz egyhamar vége

Kedden reggel ismét kiújultak a támadások a gázai izraeli-palesztin konfliktusban. Az ENSZ segélyügynökségének közlése szerint eddig csaknem 450 épületet tettek tönkre, vagy rongáltak meg súlyosan, az Amnesty International szerint pedig a lakóépületek elleni izraeli légicsapások háborús bűncselekménynek minősülhetnek. A beszámolók szerint eddig 52 ezer palesztinnak kellett elhagynia az otthonát.

Mint arról összefoglaló cikkünkben beszámoltunk, a jelek szerint az elmúlt évek legsúlyosabb összecsapása a palesztin és az izraeli erők között nem fejeződik be egyhamar. A felek elhúzódó konfliktusra készülnek, miközben a rakéták mindkét oldalon lakóházakat rombolnak le, és az Izraelben élő palesztinok a rendőri erőkkel csapnak össze. A helyzetet bonyolítja, hogy Izraelben és a Palesztin Hatóságnál is politikai válság van, amely további muníciót adhat a háborús helyzethez.

A konfliktus hátteréről itt írtunk bővebben, ebben a cikkben pedig beszámolókat olvashat arról, hogyan élik meg az eseményeket Izraelben.