Előbb a kopogtatóbombák jönnek, aztán becsapódik a házba az igazi rakéta

„Kitört a polgárháború” – ezekkel a drámai szavakkal írta le az izraeli Lod polgármestere, hogy mi történik a 77 ezres, Tel-Aviv közelében fekvő városban, ahol szerdára virradóra a város zsinagógáinak és zsidó lakóinak házait érte Molotov-koktélos támadás az arab közösség radikális tüntetői felől. A támadás – amelyet a polgármester az 1938-as kristályéjszakához hasonlított – az ország elmúlt 15 évének eddigi legsúlyosabb palesztin–izraeli konfliktusának negyedik napján történt, amelyet egyre szélesebb fegyveres összecsapások kísérnek. A Hamász uralta Gázai övezet felől folyamatosak az Izrael területét érő rakétatámadások, és az izraeli hadsereg által indított visszacsapások. A súlyos konfliktus kirobbanásáról itt olvashatja korábbi cikkünket.

Izraeli oldalon legalább hat civil halt meg a Hamász rakétáitól, palesztin oldalon az áldozatok száma 43. Az izraeli erők szerint ezek olyan pontokat érnek, ahonnan a Hamász rakétákat indított, így likvidálták az Iszlám Dzsihád rakétaegységének parancsnokát, Szamah Abd al-Mamlukot is. A halottak között azonban palesztin források szerint sok a civil, 13 gyerek halt meg a rakétacsapásokban.

Az elmúlt években is voltak korlátozott számú rakétatámadások, ám most bizonyosnak látszik, hogy a felek elhúzódó konfliktusra készültek fel.

Benjamin Netanjahu kormányfő kedd este Lodba látogatott, ahol elmondta, hogy mielőbb „vassal kell helyreállítani a rendet”.

Jeruzsálemi kard a Falak őrzői ellen

A Hamász május 10-én jelentette be, hogy rakétatámadást indít, miután az izraeli biztonsági erők nem vonultak ki a Templom-hegy területéről és a szintén Kelet-Jeruzsálemben lévő, jelentős részben palesztinok lakta Sejk Dzsarrából, ahonnan több palesztin családot ki akarnak telepíteni, egy évtizedes bírósági ingatlanvitára hivatkozva. A konfliktus kirobbanásában ez a kilakoltatási terv kulcsszerepet játszott. A bíróság hétfőre ígért döntését egyelőre elnapolták, ám a palesztin közösség szerint így is egyértelmű, hogy az izraeli hatóságok a palesztinok kiszorítására törekszenek.

A Hamász által Jeruzsálemi Kard néven indított fegyveres akció során kedden 280 rakéta irányult izraeli területekre – ebből 200 rakétát megfogott a Vaskupola rakétavédelmi rendszer, a további 80 nagy része nem okozott súlyos károkat, ám néhány lakóházakba csapódott, három nő életét vesztette. (Az egyik esetben egy 80 éves asszony és 32 éves indiai gondozója volt az áldozat, izraeli beszámolók szerint ekkor a Vaskupolában üzemzavar volt, amit azóta helyreállítottak.) Az áldozatok száma azért volt viszonylag alacsony, mert az érintett városokban sokan az óvóhelyeken tartózkodtak, amelyek elhagyását csak a legszükségesebb esetben javasolják a rendvédelmi erők. A Hamász akciójára válaszul az izraeli hadsereg a Falak Őrzői nevű ellencsapással válaszolt. Utóbbi kedden indult, ekkor semmisült meg a rakétatámadásban a gázai Hamadi lakótorony is, amelyet korábban már kiürítettek:

Eközben a Gázai övezet közelében lévő izraeli településeken is folyamatosan szólnak a rakétatámadásra figyelmeztető szirénák, folyamatosak a becsapódások.

Ha le is állnak a rakéták, a probléma megmarad

„Ez volt az egyik legfeszültebb éjszaka” – mondta a Telexnek Gideon Levy. Az izraeli újságíró Tel-Avivban, a lakása helyett szomszédja védettebb házában élte át az éjszakát. „A szirénák megszólalása után másfél perc van a becsapódásig, egy óvóhelyre úgysem lehet odaérni annyi idő alatt.” A Hárec többszörösen díjazott politikai elemzője szerint valójában nincs miért meglepődni a történteken, elvégre minden, ami ezt okozta, régóta fennáll. Épp ezért azt sem zárja ki, hogy ez a forró harci szakasz a nyilatkozatok ellenére gyorsabban alábbhagy, ám egészében pesszimista a konfliktust illetően.

A következő napokon múlik, hogy valóban az elmúlt 15 év legintenzívebb konfliktusa alakul-e ki. Máskor is voltak rakétatámadások, és a probléma sem most keletkezett: Nem lehet két millió embert szinte rácsok között tartani, másik két és fél milliót meg szörnyű körülmények között – mondta a Londonban és New Yorkban nem rég kiadott Gáza megbüntetése című könyv szerzője, utalva az izraeli és a Gázai övezetben élő palesztinok helyzetére.

Első körben szerinte azonnal szabaddá kell tenni a „rács mögött” tartott – azaz az 1994-től kezdve felépített kerítéssel elkerített – Gázát. „Ennek sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs, a biztonsági ellenőrzést másképp kell biztosítani, mert ami most van, az embertelen” – mondta Levy, aki szerint a Gázai-övezettel szembeni ostromállapotot napok alatt fel kellene számolni, ez lenne az első és legkönnyebb lépés a konfliktus lehűtésére.

Minden további azonban már rendkívül nehéz: a két állam elve szerinte már nem megvalósítható, ehhez már túl sok a telepes Ciszjordániában, ahonnan senki nem rendelheti őket vissza. A nemzetközi közösség állásfoglalása önmagában ehhez nem elég. Levy szerint az EU vádló állásfoglalása semmit sem ér, valódi tartalom, akár szankciók nélkül – ahogyan azt az EU Oroszországgal szemben viszont felvállalta – mondta a veterán újságíró.

Gideon Levy szerint gond az is, hogy sem a Fatah és a Hamász rivalizálása miatt ingatag palesztin oldalon, sem a politikai patthelyzet miatt csak átmeneti kormánnyal rendelkező izraeli oldalon nincsen meg a partner bármiféle tárgyaláshoz, főként nem a hosszú távú rendezéshez.

Ráadásul Levy szerint ebben a tekintetben mindegy is, hogy milyen színezetű a kormány, elvégre a Gázai övezet körüli kerítés nem a Likud, hanem a Jichak Rabin, majd meggyilkolása után Simon Peresz vezette munkáspárti kormányok alatt épült fel. Nagy változást önmagában tehát nem jelent, ha a 2009 óta hatalmon lévő jobboldali Netanjahu, vagy esetleg a sokosztatú ellenzék alakít majd kormányt – ha egyáltalán sikerül, és nem inkább az ötödik előrehozott választás jön az elmúlt két évben megtartott másik négy után.

Lod mutatja, hogy ez most más szint

„Van egy applikációm, hogy hol lesz légiriadó, de a hírekből is tudhatjuk, mert a Hamász megüzente, hogy este hatkor kezdődik a rakétatámadás. Ilyenkor kimegyünk a lépcsőházba” – írta le a néhány órával későbbre várható programját Székely Gábor. A Magyarországon élt, majd Londonban tanult fiatalember hat éve él Izraelben, ahol ezalatt az idő alatt másodszor volt légiriadó Tel-Avivban. „Ha a Hamász Tel-Avivot lövi, annak kiemelt jelentősége van”, már csak azért is, mert ezzel a 9 milliós ország lakosságának nagy részét küldi óvóhelyekre – vagy legalábbis a védettebb lépcsőházakba. „Tegnap este kilencre jelentették be, 8.55-kor megszólaltak a szirénák, kimentünk a lépcsőházba. Utána éjjel egyig híreket néztem, lefeküdtem, hajnal 3-kor megint megszólalt a sziréna, megint elhagytuk a lakást” – mesélte a jelenleg telefonos játékok fejlesztőjeként dolgozó Gábor. „Nekem könnyebb, de voltak ott fiatal anyák, kisbabákkal, akiket körbeöleltek, nehogy bajuk essen”.

Gábor szerint azonban nem is a Hamász rakétái jelentik az igazi változást a korábbi forróbb konfliktusokhoz képest, hanem az, ami Lodban és más vegyes településeken történt. „Ez a nagyon ijesztő. Ezek az emberek eddig viszonylag jól megvoltak zsidó szomszédaikkal, tegnap viszont zsidókat mentettek ki a rendőrök, nehogy meglincseljék őket.” Ezek a radikálisok ugyan nem képviselik az Izraelben élő arabok többségét, ahogyan az a három zsidó sem képviseli a zsidó társadalom többségét, akiket kedden őrizetbe vettek, miután megöltek egy arab férfit, de eddig nem is lehetett ennyire könnyen felszítani Izrael határain belül az indulatokat arabok és zsidók között, mondta Gábor.

„A rakéták ellen ott a Vaskupola, de a határokon belüli összecsapásokat sokkal nehezebb megállítani.” Hogy ebben mekkora szerepet játszott a kitelepítési vita Sejk Dzsarrában, az kérdés, része is lehet a kilakoltatás érvényesítése a nacionalistább politikát követő jobboldali kormánynak, de Gábor szerint sokkal fontosabb, hogy mit tesz vagy inkább nem tesz meg a Hamász a Gázai övezetben élő palesztinok helyzetének javításáért.

A Hamász azt a pénzt, ami Gázába áramlik, infrastruktúrára, iskolára is költhetné, helyette azonban rakétaállományát növelte, mondta Gábor. „Természetes, hogy ha Izraelt rakétatámadás éri, akkor arra reagál, így tenne minden ország.” Az Izraelben katonai szolgálatát is letöltött Gábor szerint a civil áldozatok is elkerülhetők, még akkor is, ha a Hamász gázai lakónegyedekbe helyezi rakétavédelmi állásait. „Először értesítik a lakókat, hogy olyan házban laknak, amelyet a Hamász bázisnak használ, ezért le fogják bombázni. Utána jönnek a kopogtatóbombák, amelyek még nem tesznek kárt az épületben, de jelzik, hogy a hadsereg komolyan gondolja a figyelmeztetést. Ekkor még mindig el lehet hagyni az épületet. Ezután jön a valódi rakéta” – mondta el a protokollt, megjegyezve, hogy ha valaki így is marad az épületben, az tudja, mit vállal. A civileket pajzsként is használó Hamász „a propagandában aztán nagyon jó” – mondta Gábor.