Olyan mélyen fekhet a Titanicnál eltűnt tengeralattjáró, amilyen mélyről még soha nem hoztak fel senkit

A Titanic történetét valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Aki babonás, az azzal is egyetérthet, hogy a balsorsú hajóról például nem szabad dolgokat elnevezni, meg úgy általában véve nem szabad bolygatni. Ugyanakkor vannak olyan emberek is, akik kifejezetten mindent tudni akarnak a hajószerencsétlenségről – talán ilyenek lehettek annak a Titan nevű tengeralattjárónak az utasai is, ami néhány napja a Titanic roncsa felé vette az irányt, de eltűnt.

Az OceanGate Expeditions cég tengeralattjárójának vasárnap nyoma veszett merülés közben, azóta nagyszabású kutató- és mentőakció folyik az Atlanti-óceán északi részén. A hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy még azelőtt megtalálják a Titant, hogy elfogyna benne az oxigén, de valójában az se biztos, hogy a hajótest kibírta a nyomást, és vannak túlélők. A cikk megjelenésének idején legfeljebb másnap, csütörtök délig-délutánig elegendő oxigénjük maradt a fedélzeten lévőknek.

Szerda délutáni sajtótájékoztatójukon az amerikai parti őrség és a mentés vezetői leszögezték: nem tudnak semmi biztosat a tengeralattjáróról, leszámítva azt, hogy valamilyen hangokat hallottak. A mentést egy negyed magyarországnyi területen folytatják, de egyelőre nem sikerült beazonosítani, hol lehet a tengeralattjáró.

Már korábban is voltak problémák

Az OceanGate Expeditions által szervezett „Titanic-túra” nem számít szokatlannak, ugyanis a vállalat rendszeresen bonyolít le ilyen utakat borsos összegért. A cég 250 ezer dollárt (nagyjából 85 millió forintot) kér a vendégektől fejenként, hogy megnézhessék a híres roncsot, amely 3800 méterrel a felszín alatt, az Atlanti-óceán fenekén fekszik. A Titanic roncsa körülbelül 600 kilométerre van Új-Fundland partjaitól, és két részből áll, amik 800 méterre vannak egymástól. A széttört hajót hatalmas törmelékmező veszi körül.

Egy teljes merülés a roncshoz nagyjából nyolc órát vesz igénybe, beleértve az oda-vissza utat és a leereszkedést, majd felemelkedést. Az OceanGate szerint minden egyes merülésnek tudományos célt kell szolgálnia, beleértve a roncs pusztulásának tanulmányozását. A cég honlapja szerint az első merülést 2021-ben tartották. Az akkor készített felvételek eddig soha nem látott módon mutatták be a roncsot.

A Polar Prince kutatóhajó vasárnap reggel érkezett meg a Titanic roncsainak közelébe, hogy egy ilyen rutinkiránduláson útjára bocsássa a Titan névre keresztelt tengeralattjárót. A Titan a világ egyetlen magántulajdonban lévő, ember által vezetett tengeralattjárója, amely képes négyezer méteres mélységbe merülni. Kifejezetten azért építette a cég, hogy a turisták meglátogathassák a Titanic roncsait.

A nagyjából 2×2×6 méteres kabinban egyébként nincsenek ülések, az utasoknak a padlón kell ülniük. A hajó elején egy nagy, kupolás ablak található, amin keresztül meg lehet nézni a roncsokat. A tengeralattjáró falai fűtöttek, mivel ilyen mélységben nagyon hideg van. A fedélzeten található egy saját vécé a résztvevőknek, amit egy kis függöny választ el tőlük.

A BBC szerint a CBS tavaly ugyanezzel a céggel küldte el egyik riporterét egy útra a Titanic roncsaihoz. David Pogue egy ugyanilyen járművel merült, és szerinte az utazás előtt aláírandó nyilatkozatban az szerepelt, hogy

a merülőhajó kísérleti hajó, „amelyet egyetlen szabályozó szerv sem hagyott jóvá vagy tanúsított, és amely fizikai sérülést, fogyatékosságot, érzelmi traumát vagy halált okozhat”.

2018-ban tengeralattjáró-szakértők „egyöntetű aggodalmukat” fejezték ki az OceanGate által a Titan építése során alkalmazott kísérleti megközelítés miatt, és a tervezéssel kapcsolatos lehetséges problémákra figyelmeztettek.

Különösen hajmeresztőnek tűnik, hogy a hajónak csak egy ki-bekapcsoló gombja van, és egy videójáték-kontrollerrel működik. Az OceanGate vezérigazgatója, Stockton Rush szerint a jármű irányítása „nem igényel különösebb szakértelmet”. A túrán korábban részt vevő David Pogue szerint azonban az ő útja korántsem volt zökkenőmentes, miután a kommunikáció megszakadt, és több mint két órán keresztül a tengeren vesztegeltek.

Az OceanGate szerint a Titan kívül-belül a legmodernebb világítási és szonárnavigációs rendszerekkel van felszerelve, amivel korábban pontos képeket lehetett készíteni a roncs helyzetéről. A cég szerint a tengeralattjáró rendelkezik a hajótest valós idejű megfigyelésére szolgáló rendszerrel is. Ennek segítségével egyből meg lehet állapítani merülés közben a tengeralattjáróra ható változó nyomás hatását. „Ez a fedélzeti állapotelemző felügyeleti rendszer korai figyelmeztetést biztosít a pilótának, amely elegendő időt hagy a süllyedés megállítására és a biztonságos visszatéréshez a felszínre” – állítja a vállalat.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a Titan nem olyan tengeralattjáró, ami képes teljesen önállóan fel- és leereszkedni. Inkább egy merülőkabinról van szó, aminek a rendes tengeralattjárókkal ellentétben korlátozottak az energiatartalékai, és külön támogató hajóra van szüksége, amely képes a vízre bocsátására és a kiemelésére. De még az ajtót is csak kívülről lehet bezárni, azaz becsavarozni.

A túraszervező cég feje is a tengeralattjárón van

Ahogy azt a Titanic-túra áraiból is sejteni lehet, nem átlagos emberek mennek el egy ilyen utazásra. A BBC szerint a Titan fedélzetén tartózkodó öt ember közül eddig három ember személyazonosságát hozták nyilvánosságra: a járművön volt Hamish Harding 58 éves brit üzletember és felfedező, illetve Shahzada Dawood brit–pakisztáni üzletember és fia, Suleman Dawood.

Harding Facebook-bejegyzése szerint Paul-Henry Nargeolet francia felfedező is a fedélzeten lehetett. A Mr. Titanic becenévre hallgató férfi állítólag több időt töltött a roncsnál, mint bármely más kutató. Stockton Rush, az OceanGate vezérigazgatója pedig a hírek szerint szintén a hajón tartózkodik. Rush mérnök, aki korábban egy kísérleti repülőgépet tervezett, más kis tengeralattjárókon is dolgozott, és állítólag minden OceanGate által szervezett merülésen részt vesz.

Harding a dubaji székhelyű Action Aviation elnöke, és először tavaly júniusban jelentette be, hogy csatlakozik a csapathoz. Azt mondta, hogy a hajó legénységében „legendás felfedezők vannak, akik közül néhányan több mint 30 merülést végeztek a Titanicnál az 1980-as évek óta”.

Shahzada Dawood Pakisztán egyik leggazdagabb emberének számít. „Megszakadt a kapcsolat a tengeralattjárójukkal, és csak korlátozott információk állnak rendelkezésre. (…) Nagyon hálásak vagyunk a kollégáink és barátaink aggodalmáért, és szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy imádkozzanak a biztonságukért, mindeközben pedig tartsák tiszteletben a család magánéletét” – írta a családja.

Mi történhetett, és hogy folyik a keresés?

A Titan nagyjából egy órával és 45 perccel azután vesztette el a támogató hajóval a kapcsolatot, hogy lemerült volna a mélybe – jelentette be a bostoni parti őrség, amely a keresést vezeti. A jármű ekkor már a tengerfenék közelében lehetett. A hatóságok becslése szerint a tengeralattjárónak hétfőn délután még 70 és 96 óra között volt a vészhelyzeti oxigénkészlete, ez tehát nagyjából három-négy napra elegendő levegőt jelentett. Szerda reggelre már csak nagyjából 40 órára elég levegő maradt. A Titan a feltételezések szerint körülbelül 1500 kilométerre az Egyesült Államok keleti partjaitól tűnt el.

Alistair Greig professzor, a University College London tengeralattjáró-szakértője több forgatókönyvet is kidolgozott arra vonatkozóan, hogy hol lehet az eltűnt tengeralattjáró. Az egyik, hogy egy vészhelyzetet követően ejtősúlyt engedett ki, hogy a felszínre emelkedjen. „Ha áramkimaradás és/vagy kommunikációs hiba történt, akkor ez megtörténhetett, és a búvárhajó a felszínen billeghet, várva, hogy megtalálják” – mondta.

A másik forgatókönyv szerint a hajótest beakadhatott a Titanic roncsaiba, vagy még rosszabb: megsérült, és víz kezdett el beszivárogni. Ha a hajó a tengerfenékre süllyedt, és saját erejéből nem tud visszajutni, akkor a lehetőségek nagyon korlátozottak – tette hozzá Greig. Egy BBC-nek nyilatkozó másik szakértő, Simon Boxall szerint kevés esély van rá, hogy a hajótest a felszínen legyen. Ráadásul nincs mentőkabin, és a fedélzeten ragadt utasokat összeroppantaná a nyomás, ha kijönnének a hajótestből. „Voltak már tragikus esetek, amikor katonai tengeralattjárók a tengerfenéken feküdtek, ahol sokkal több erőforrás és sokkal több oxigén áll rendelkezésükre, de ebben az esetben az idő nagyon rövid, és a következő néhány nap kritikus lesz” – mondta Boxall.

Az OceanGate közölte, hogy minden lehetőséget megvizsgálnak, hogy a tengeralattjárón lévőket biztonságban visszahozzák, és állami szervek is csatlakoztak a mentőakcióhoz. Az amerikai parti őrség ellentengernagya, John Mauger hétfőn azt mondta, hogy kétféleképpen is keresik a járművet: egyrészt a felszínt monitorozzák arra az esetre, ha a Titan visszatért volna az óceán felszínére, és csak a kommunikáció szállt el velük.

A parti őrség két C–130 Hercules repülőgépet küldött a vízfelszíni keresésre, amelyhez csatlakozott egy kanadai C–130-as, valamint egy víz alatti szonárral felszerelt P8-as repülőgép is. A térségben szonárbójákat is kihelyeztek. Kanada védelmi minisztériuma közölte, hogy a repülőgép mellett a Kopit Hopson nevű kanadai parti őrségi hajó is segíti a keresést, és a Polar Prince mellett egy másik hajó is a helyszínen van. Ám a hatóságoknak nincs könnyű dolguk, miután a terület, ahol a Titan elveszett, messze esik a parttól.

Kedden érkezett hír arról, hogy a kutatócsapat 30 perces időközönként ismétlődő dübörgő hangot hallott, majd a hang első észlelése után négy órával bevetett szonárkészülék is rögzítette a dübörgést. Egy későbbi jelentésben további hangokról is beszámoltak, és a kutatócsapat még továbbra is reménykedik abban, hogy túlélőket talál. A kutatók három nap alatt közel húszezer négyzetkilométert fésültek már át. Azzal kapcsolatban, hogy mekkora az esélye a fedélzeten lévők túlélésének, az illetékesek nem akartak találgatni.

Ilyen mélyről még nem hoztak fel senkit

Alistair Greig tengeralattjáró-szakértő nem nyilatkozott optimistán a történet lehetséges végkimenetelével kapcsolatban. „Bár a búvárhajó még ép lehet, ha 200 méternél mélyebbre került, nagyon kevés olyan hajó van, amelyik ilyen mélyre el tudna jutni, búvárok pedig végképp nem.

A haditengerészet tengeralattjáró-mentésre tervezett járművei biztosan nem tudnak lejutni a Titanic mélységének a közelébe sem.”

A legmélyebbre merülő amerikai tengeralattjáró, a USS Dolphin is csak legfeljebb 900 méter mélyre merült.

Ráadásul a tengeralattjárókat kifejezetten nehéz megtalálni, mert ha a tengerfenéken vannak, nem csapnak zajt, és így a szonár sem érzékeli őket jól – mondta egy hasonló esettel kapcsolatban Robert Farley, a Kentucky Egyetem oktatója a BBC-nek. A mélység azért is okoz nehézséget, mert minden tengeralattjárónak van egy törési mélysége, amelynél a szerkezete nem lesz képes ellenállni a víznyomásnak.

A borúlátást csak tovább fokozza, hogy az eddigi hasonló elveszett tengeralattjárók eseténél finoman szólva vegyes sikereket értek csak el a mentési akciók. Például 2017-ben 800 méteres mélységbe merült el egy argentin haditengerészeti tengeralattjáró. Az ARA San Juan tengeralattjárót csak egy évvel később találták meg. Mint kiderült, a nyomás végül összeroppantotta a járművet, és szétszórta a roncsait. 2000-ben egy orosz tengeralattjáró legénysége szintén meghalt, miután eltűnt a hajójuk.

Volt azonban olyan alkalom is, amikor sikerült kimenteni egy eltűnt tengeralattjáró utasait: a valaha végrehajtott legmélyebb víz alatti mentés hivatalosan a Pisces III kereskedelmi tengeralattjáró mentése volt Írország partjainál 1973-ban. A legénység két tagja – mindkettőjüket Rogernek hívták – három napot töltött a kétméteres hajótestben. Ők egyetlen szendvicsen éltek, és a falakon lecsorgó folyadékot itták. Mindössze 12 percre elég oxigén maradt, amikor sikerült őket kimenteni.

„Próbáld meg elképzelni, hogy egy telefonfülkében vagy egy barátoddal, a telefonfülke az Empire State Building alján van, aztán körülötted mindent elönt a víz az Empire State Building tetejétől még vagy tíz méter magasságban felfelé. A fények kialszanak, az oxigénszint folyamatosan csökken, majd rájössz, hogy a mentés – ha egyáltalán meg lehet kísérelni – nagyjából két nap múlva érkezik” – így írta le a Pisces III egyik túlélője az élményeit.

A Pisces III-t 480 méterről sikerült felhozni, a Titan viszont ennél sokkal mélyebben van.

Miután 3 napos keresés után se találták meg a vízfelszínen a Titan nyomát, a keresőcsapatok már főleg a mélyben folytatják a keresést. Hogy mik voltak a furcsa hangok, amiket a keresés közben hallottak a mentőcsapatok, egyelőre nem sikerült kideríteni. A helyszínen van egy olyan tengeri jármű is, ami képes lejutni a Titanic mélységeibe, ám ha nem találják meg a Titant, akkor nem sokra mennek vele. Ahogy már írtuk, mindeközben a cikk megjelenésének idején kevesebb mint 20 órányi oxigénjük maradt a fedélzeten lévőknek.