Vakcinaellenesség, erdőirtás, macsóskodás és beszólogatás: búcsúzik „Dél-Amerika Trumpja”

Legfontosabb

2022. november 06. – 13:30

Vakcinaellenesség, erdőirtás, macsóskodás és beszólogatás: búcsúzik „Dél-Amerika Trumpja”
Újraválasztási kampányában lovagol Jair Bolsonaro Santa Cruz do Capibaribe városában. A brazil elnök végül alulmaradt a harmadik elnöki ciklusára visszatérő, baloldali Luiz Inácio Lula da Silvával szemben az elnökválasztás 2022. október 30-i második fordulójában – Fotó: Rafael Vieira / AGIF / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Szűken, de vereséget szenvedett Jair Bolsonaro, ami után a leköszönő elnök nehezen ismerte be, hogy újraválasztási reményei nem teljesültek. „Dél-Amerika Trumpja” vonakodott a választási eredményt elutasító tüntetőket is megnyugtatni – ami hasonlított ahhoz, ahogyan Donald Trump fogadta 2020-ban saját vereségét az Egyesült Államokban. Igaz, a jobboldali populista Bolsonaro hívei a törvényhozást nem rohamozták meg, de az oltástagadó, migrációellenes, a környezetvédelmi szempontokat negligáló, Amazónia őserdeinek kiirtását megkönnyítő elnök támogatói országszerte útlezáró barikádokat emeltek. Bolsonaro két nap hallgatás után végül a blokádokat elítélte, de kiállt az őt támogató törvényes tüntetések mellett. Képekben tekintjük át a szélsőjobboldali Bolsonaro elnökségét.

Fotó: Nelson Almeida / AFP
Fotó: Nelson Almeida / AFP

A 67 éves Jair Bolsonaro 2018-ban 55 százalékkal nyert, négy évvel később 49 százalékkal veszített a brazil elnökválasztáson. Szívesen szólogatott be mindenkinek, a francia elnöknek, Emmanuel Macronnak például idősebb feleségéért, de lehülyézte Leonardo Di Capriót is, amikor a színész Amazónia védelmében szólalt fel, ahogy szívesen lepuhányozta az újságírókat is.

Jó erőnlétét is szívesen fitogtatta, legalábbis a látszat kedvéért: egy alkalommal fekvőtámaszokat is nyomott, igaz – ellentétben a nála csupán két évvel fiatalabb São Pauló-i kormányzóval – csak mímelte a mozdulatot.

Mindez katonai múltjából fakadhat: Bolsonaro katonai akadémiát végzett 1977-ben, tüzérségi és ejtőernyős egységnél szolgált. Ennek a szolgálatnak a nagy része az országot 1965 és 1985 között irányító katonai diktatúrára esett. Egy évvel a diktatúra után vált ismertté, amikor egy interjúban nyíltan panaszkodott a katonák alacsony fizetésére. 1988-ban századosként szerelt le – főtiszti rangig nem jutott el. Ennek ellenére katonai múltját előszeretettel hangoztatta, a kormányba is több hivatásos katonát nevezett ki, általában is szívesen mutatkozott katonák körében.

Fotó: Fabio Motta / Agência Estado / AFP
Fotó: Fabio Motta / Agência Estado / AFP

A 2018-as választási kampányban egy férfi késsel Bolsonaróra támadt. A testőrök kicsit későn reagáltak, de az elnökjelölt túlélte a támadást: a mája sérült meg. Állapota nem volt életveszélyes, de a kampány vége felé már kórházi ágyából posztolt a Facebookra.

Fotó: Sergio Lima / AFP
Fotó: Sergio Lima / AFP

Politikai karrierjét a Rio de Janeiró-i önkormányzat tagjaként kezdte 1989-ben, de 1991-ben már parlamenti képviselő volt. Több pártot váltva őrizte meg mandátumát egészen 2018-ig, amikor – a Szociálliberális Párthoz igazolva a keresztény-szociálisoktól – elindult az elnökválasztáson. Meggyőző eredménnyel nyert, vegyes, hol szélsőjobboldali, hol – főként gazdasági szempontból – liberális nézeteivel. „Brazília mindenek, Isten mindenki felett” – hirdette ugyanakkor kampányában, a keresztény családok értékét hangoztató, bár kétszer is elvált politikus.

Fotó: Brendan Smialowski / AFP
Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Elnöksége harmadik hónapjában Donald Trump fogadta. Az Egyesült Államok republikánus elnöke és Bolsonaro egymásra találtak, populista politikai felfogásuk hasonló. Trump a mostani brazil elnökválasztáson is kiállt Bolsonaro újraválasztása mellett, igaz, ezt már csak volt elnökként tehette, hiszen 2020-ban ő maga alulmaradt a demokrata jelölttel szemben – amit nehezen fogadott, ahogyan Bolsonaro is két évvel később a sajátját. Még ha olyan messzire nem is ment, mint a választási eredmények elutasításával saját tüntetőit feltüzelő Trump 2021 januárjában, amikor hívei a Capitoliumot is megtámadták.

Fotó: Buda Mendes / Getty Images
Fotó: Buda Mendes / Getty Images

Bolsonaro ünnepel Dani Alvesszel és a brazil futballválogatott többi tagjával a 2019-es Copa America döntője után, amit Peru ellen nyertek meg a brazilok Rio de Janeiróban. A mostani elnökválasztási kampányban Bolsonaro hívei a hagyományos brazil színeket használták, míg Lula támogatói vörösbe öltöztek.

Fotó: Bruna Prado / Getty Images
Fotó: Bruna Prado / Getty Images

A 215 milliós Brazíliában 34,9 millió embert fertőzött meg a koronavírus, ebből 688 ezer végződött halállal. A mutató súlyos, de nem a legrosszabb: az egymillió főre eső halálesetek száma 3196 volt, míg Magyarországon 4990 – utóbbi a harmadik legmagasabb szám a világon. Bolsonaro azonban látványosan söpörte le a járvánnyal kapcsolatos figyelmeztetéseket.

Ő maga is megbetegedett, a fenti, az elnöki palota közelében készített képen, ahol ő maszkban középen áll, már bejelentett fertőzött volt. „Nem veszélyesebb, mint az influenza” – mondta a betegségről, amelynek kockázatait a sajtó fantáziaszüleményének nevezte. A védekezés miatti lezárásokat károsabbnak tartotta, mint a gazdaság várható veszteségeit.

Fotó: Gustavo Minas / Getty Images
Fotó: Gustavo Minas / Getty Images

Az oltásokról Bolsonaro egy videóban azt állította, hozzájárulhatnak az AIDS terjedéséhez – a videót a Facebook és a Youtube is eltávolította saját felületeiről. Az elnök visszautasította a Pfizer ajánlatát az oltóanyagok eladásáról, végül az ország kínai vakcinát vett, bár az elnök azt is ellenezte. Az oltást saját magának sem adatta be. Méghozzá azért nem, mert szerinte akár krokodillá is változhat az ember a vakcinától.

Erre utalt a 2022-es São Pauló-i karneválon a Rosas de Ouro táncosainak jelenete is, amelyben eljátszották Bolsonaro rémálmát: egy hatalmas fecskendőt szúrtak az elnökbe, aki ott tényleg krokodillá változott.

Fotó: Am Pool / Getty Images
Fotó: Am Pool / Getty Images

Hamisítatlan Bolsonaro-jelenet a G20 római találkozóján 2021. októberben: a világ 20 legnagyobb gazdaságának – 19 országnak és az EU-nak – a fórumán készült fotón a brazil elnök az egyetlen, aki nem visel maszkot. A betegségen egy évvel korábban átesett ugyan, de – mint közismert – ez nem jelent tartós védelmet. Igaz, Bolsonaro tényleg nem tartott a betegségtől:

„Én mindig is atléta voltam, de amikor a vírus olyan bolond embereket fertőz meg, mint maguk, újságírók, akkor a túlélési esélyek jóval alacsonyabbak”

üzente rá jellemző módon az újságíróknak 2020 augusztusában.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Bolsonaro az egyetlen brazil elnök, aki Magyarországon járt. Egyenesen Moszkvából érkezett Budapestre 2022. február 17-én. Orbán Viktor – aki Bolsonaro előtt bő két héttel tárgyalt a Kremlben az orosz elnökkel – megköszönte a brazil elnöknek, hogy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy „Európának ezen a részén megmaradjon a béke”. Alig egy héttel később Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A találkozón közös pontnak mondták a hagyományos családmodell védelmét is. A kétszer elvált Bolsonaro saját nyilatkozatában Magyarországot Brazília „kis nagytestvérének” nevezte, mivel a területileg és lélekszámában is kisebb állammal az alapértékek tekintetében egyetértés van. Ez az Isten, haza, család, szabadság négyese, bár a képet árnyalja, hogy Bolsonaro többször nyíltan méltatta a Brazíliában 1964 és 1985 között uralkodó diktatúrát is.

Fotó: Clauber Caetano / Brazilian Presidency / AFP
Fotó: Clauber Caetano / Brazilian Presidency / AFP

Régi fotó, 2002-ből, a parlamenti képviselő Bolsonaro indiánokkal az Őslakosok Érdemrendja díj átadásán. A kép azért beszédes, mert Amazónia esőerdeinek irtása épp Bolsonaro alatt gyorsult fel, ami miatt az őslakosok képviselői tavaly az elnököt népirtással vádolva a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordultak.

Fotó: Rafael Vieira / AGIF / AFP
Fotó: Rafael Vieira / AGIF / AFP

Az újraválasztásért indult Bolsonaro kampánymotorozásban szeptember közepén a kelet-brazíliai Santa Cruz do Capibaribében. Ezúttal már a Liberális Párt támogatásával – hiszen az általa jobbra tolt PSL-lel, amellyel a 2018-as elnökválasztás idején kötött szövetséget, már szakított.

Az újabb választás évében Bolsonaro 32 milliárd dollárnak megfelelő összegű egészségügyi programot hirdetett, de ez már nem volt elég a győzelemhez – bár az esélyek javításához hozzájárulhatott, hiszen végül szorosabb vereséget szenvedett, mint az előrejelzések az első forduló előtt mutatták. Választói jellemzően nem a legszegényebbek közül kerülnek ki, inkább a középosztálybeli fehér férfiak és a hadsereg közelében lévők adták fő támogatói bázisát.

Fotó: Gustavo Minas / Getty Images
Fotó: Gustavo Minas / Getty Images

Így talán nem véletlen, a szegényebbekkel szembeni hozzáállása mutatkozott meg 2018-ban is, amikor választási kampányában arról beszélt, hogy állami családtervezési program keretében érdemes lenne megakadályozni, hogy gyerekük legyen a képzetlen, szegény embereknek, „nem állnak készen” a gyerekvállalásra.

Fotó: Adriano Machado / Reuters
Fotó: Adriano Machado / Reuters

Bolsonaro csak másfél nappal a választási eredmény kihirdetése után állt ki beszélni, és akkor is először azt mondta, hogy követni fogja az alkotmány előírásait, Lula nevét vagy azt, hogy vereséget szenvedett, nem mondta ki. Ezt előtte több szövetségese, támogatója megtette, például az a bíró is, aki az azóta érvénytelenített döntésével börtönre ítélte a most – 2003-tól 2011-ig tartó időszaka után – ismét elnökké lett Luiz Inácio Lula da Silvát. Később aztán alelnöke is elismerte Bolsonaro vereségét, és magyar idő szerint csütörtök hajnalban Bolsonaro felszólította a híveit, hogy oldják fel a brazil utak lezárását, a „törvényes tiltakozásokat” azonban támogatta. Az új elnök 2023. január 1-jén lép hivatalba.

Sokak szerint a brazil elnökválasztásnak az is volt a tétje, hogy sikerül-e megálljt parancsolni a tévesen a Föld tüdejének is nevezett Amazóniában az egyre nagyobb arányú erdőirtásnak. Úgy tűnik, hogy a környezetvédők fellélegezhetnek, mert az erdők leradírozását szándékolt tétlenséggel kezelő Bolsonaro kikapott, és újra az a Lula lett az elnök, aki egyszer már bizonyította, hogy képes visszafogni az őserdők pusztítását. Erről itt írtunk nagyobb cikkben.

Kedvenceink