Az egész Föld fellélegezhet az erdőirtó Bolsonaro távozása miatt

Legfontosabb

2022. november 4. – 23:00

Az egész Föld fellélegezhet az erdőirtó Bolsonaro távozása miatt
Egy erdőirtásos, leégett terület látható Humaita területén, Amazonas államban, Brazíliában, 2022. szeptember 16-án – Fotó: MICHAEL DANTAS / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Sokak szerint a brazil elnökválasztásnak az is volt a tétje, hogy sikerül-e megálljt parancsolni a tévesen a Föld tüdejének is nevezett Amazóniában az egyre nagyobb arányú erdőirtásnak. Úgy tűnik, hogy a környezetvédők fellélegezhetnek, mert az erdők leradírozását szándékolt tétlenséggel kezelő Jair Bolsonaro kikapott, és újra az a Luiz Inácio Lula da Silva lett az elnök, aki egyszer már bizonyította, hogy képes visszafogni az őserdők pusztítását.

A fél európányi területet, 5,5 millió négyzetkilométert elfoglaló amazóniai esőerdőről két egymással szöges ellentétben álló világkép alakult ki. Az egyik szerint az őserdő ökoszisztéma-szolgáltatásai, globális klímaalakító szerepe, szén-dioxid-elnyelő képessége és páratlan biológiai sokfélesége miatt a lehető legnagyobb területen meg kell őrizni természetes állapotában Amazóniát. A másik nézet pedig az erdőt amolyan szükséges rossznak tekinti, amelyet le kell tarolni ahhoz, hogy a helyén jóval fontosabbnak tartott növénytermesztést, állattenyésztést vagy bányászatot lehessen folytatni, miközben a kitermelt faanyagból is hasznot lehet húzni.

Az őserdő az 1960-as évekig meglehetős mértékben érintetlen maradt, de ekkor megindult a farmerek kolonizációja. A földszerzés brutális módszerekkel zajlott, az erdőből kihasított darabon lenyesték a fákat, majd felégették a területet, gyakorlatilag mindent elpusztítva. Az esőerdőkben lévő talajok viszont a mezőgazdaság szempontjából nem őrzik sokáig a termőképességüket, így a gyorsan kimerült területet egy másikkal pótolják. Ezt is egy újabb erdőrészlet elpusztításával. A parlagon hagyott földet pedig nem az erdő, hanem jellemzően gyomvegetáció hódítja vissza. Az elmúlt évtizedekben sem múlt el a földszerző láz, főként szójatermesztés és szarvasmarha-tenyésztés miatt tarolják le farmerek az erdőket.

Brazília lakossága hatvan év alatt megháromszorozódott, ma 210 milliós a népesség, élelmezési szempontból is szükség lehetett új mezőgazdasági területekre, de a városok terjeszkedése és a mobilizáció fejlődése is nyomot hagyott az erdőkön. Épülő autópályák is felszaggatták az egybefüggő erdőterületeket, majd a bányászati tevékenységnek is erdők látták kárát; előbb az olajmezők miatt ugrott meg a favágás, ma pedig inkább a külszíni bányák éktelenkednek tájsebként, léket vágva az összefüggő zöldbe.

Szarvasmarhák legelnek, a háttérben egy leégett esőerdei területtel a brazíliai Para államban 2019. augusztus 25-én – Fotó: Joao Laet / AFP
Szarvasmarhák legelnek, a háttérben egy leégett esőerdei területtel a brazíliai Para államban 2019. augusztus 25-én – Fotó: Joao Laet / AFP

Az erdőirtások üteme egyre fokozódott az évtizedek előrehaladtával, ami az 1990-es évek végén és 2000-es évek elején csúcsosodott ki. Évente átlagosan több mint 22 ezer négyzetkilométernyi erdő tűnt el, öt év alatt Magyarországnál nagyobb területet taroltak le. 2018-ra az eredeti amazóniai erdőterület 17 százaléka semmisült meg, és kutatók szerint ha elérjük a 25 százalékot, akkor ez az esőerdő már nem is igazán tekinthető esőerdőnek, hanem inkább degradált szavannának, amely számos korábbi szolgáltatását nem képes már nyújtani.

Az amazóniai esőerdőről sokáig úgy tartották, hogy a Föld egyik legnagyobb szén-dioxid-elnyelője és legnagyobb oxigéntermelője, de ez az elmúlt években megdőlt. Az erdőégetések, erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid éves mennyisége már nagyobb annál, mint amit képes eltárolni az ottani ökoszisztéma. Ezzel együtt fontos lenne, hogy megfékezzék a további pusztítást, mert az esőerdő „légzése” afféle szivattyúként működik, és nagy területen mozgatja a nedves időjárási rendszereket.

Amikor Lula először lett brazil elnök, 2003-ban éppen a legvadabb korszakát élte az erdőirtás – 2004-ben 28 ezer négyzetkilométernyi erdő veszett oda –, de a baloldali politikus már az első ciklusa végére vissza tudta fogni a pusztítást, majd újrázva még inkább levitte az éves erdőirtás mértékét. 2004-ben az ő kormányzása alatt lépett életbe a nyakatekert nevű Az Amazónia Legal Erdőirtásának Megelőzésére és Ellenőrzésére Irányuló Cselekvési Terv (PPCDAM), amely a szövetségi kormány 13 minisztériumát fogta össze, és a számok azt mutatták, hogy sikeresen működött Lula leváltása után is. Másfél évtizeden keresztül Brazília kiállt az őslakosok földjének védelme érdekében, keményen fellépett az illegális fakitermelés ellen, és jobban nyomon követte az erdőterületek változását.

Bár voltak hullámzások, 2009 és 2018 között bőven 10 ezer négyzetkilométer alatt maradt az évenkénti erdőpusztítás nagysága, ami persze még mindig sok, de mégis átgondoltabb környezetpolitikát mutatott. 2019-ben aztán a jobboldali populista Jair Bolsonaro lett Brazília elnöke, és merőben más szemléletének köszönhetően újra ugrásszerűen növekedni kezdett az erdőirtás, 2019-ben már 10 ezer négyzetkilométert taroltak le, tavaly pedig már 13 ezerre ugrott ez a szám a műholdas felvételek alapján készült becslések szerint:

A klímaszkeptikus Bolsonaro az Amazonas vidékére mindig is technokrataként tekintett, nagy területet akart megnyitni ott a mezőgazdaság és a bányászat számára. Ez részben érthető törekvés volt, hiszen az országnak ebben a részében nagyjából a népesség fele él a létminimum alatt, és kevés a munkahely. Bolsonaro a nagyüzemi mezőgazdasági lobbival is jó kapcsolatokat ápolt, így előttük meghajolva logikus lépés volt számára, hogy meggyengítse a természetvédelmi szervezeteket és tudományos műhelyeket. Hivatali ideje alatt csökkentette a környezetvédelmi minisztérium és intézményei költségvetését – ezek 2021-ben két évtizedes mélypontot értek el –, de ugyanígy jártak a környezetvédelmi előírásokat ellenőrző hatósági szervek is, amelyeket emellett még több hatáskörüktől meg is fosztottak. Mindezt tetézte, hogy a kellemetlennek ítélt alkalmazottakat felfüggesztették állásukból. Pénz és emberanyag híján pedig szélmalomharccá vált a küzdelem az illegális fakitermelők ellen. Sokszor a büntetési tételek is olyan kicsik, hogy nevetve fizetik ki ezeket az erdőt felégető farmerek.

Jair Bolsonaro újraválasztását támogató óriásplakát egy farmon a brazíliai Humaitá településen, az Amazonas területén 2022. szeptember 15-én. A régiót nagyszámú erdőirtás és tűzvész sújtja – Fotó: Michael Dantas / AFP
Jair Bolsonaro újraválasztását támogató óriásplakát egy farmon a brazíliai Humaitá településen, az Amazonas területén 2022. szeptember 15-én. A régiót nagyszámú erdőirtás és tűzvész sújtja – Fotó: Michael Dantas / AFP

Bolsonaro hivatalba lépése után az Amazon Fund nevű erdővédelmi alapítvány forrásai is elapadtak, a jellemzően külföldi donorok, mint például Norvégia vagy Németország, leállították a befizetéseiket, mert egyszerűen nem bíztak abban, hogy az új kormány folytatja az erdővédelmi intézkedéseket.

A Bolsonaro-kormány a fentebb említett cselekvési tervet is ignorálta, és helyette más intézkedéseket sem tett az erdővédelem érdekében. A Deutsche Wellének nyilatkozó Erik Bechara környezetvédelmi jogászprofesszor azt mondta, hogy emiatt be is perelték a kormányt, és egy szövetségi bíró szerint Bolsonaróék több alkotmányos alapelvet is megsértettek azzal, hogy nem készítettek terveket az erdőirtás csökkentésére, és nem védték meg az őslakosok jogait.

Az erdőirtásnak nemcsak környezeti vetületei vannak, hiszen az Amazonas vidékén számos őslakos csoport is él. Ők az utóbbi években sok konfliktust szenvedtek meg, és többen arról panaszkodtak, hogy Bolsonaro olyan légkört teremtett, amelyben az illegális földfoglalók felbátorodtak, és gond nélkül behatoltak védett területekre farmerek, aranybányászok és fakitermelők. A brazil parlament elé egyébként egy olyan törvénytervezet is került, amely legalizálta volna a 2014 előtti földrablást.

Az idei brazil választásokon az AP szerint nem minden szinten kerültek fókuszba környezetvédelmi kérdések. Pará állam kormányzójelöltjei közül például csak az egyik említette meg egyszer egy másfél órás vita során az erdőirtást, és a legnagyobb tévécsatorna, a Globo sem tette a nyolc legfontosabb témája közé.

Luiz Inácio Lula da Silva elnökjelöltként a fenntartható fejlődésről szóló választási gyűlésen a brazíliai Manausban 2022. augusztus 31-én – Fotó: Michael Dantas / AFP
Luiz Inácio Lula da Silva elnökjelöltként a fenntartható fejlődésről szóló választási gyűlésen a brazíliai Manausban 2022. augusztus 31-én – Fotó: Michael Dantas / AFP

Lula persze azért kampányolt környezetügyekkel. Azt ígérte, hogy helyreállítja az esőerdők védelmének jogi alapjait, amivel környezetvédelmi és őslakos csoportok támogatását is megnyerte. A Carbon Brief nevű klímaváltozással foglalkozó lap például odáig ment, hogy Lula győzelme esetén a következő tíz évben 89 százalékkal csökkenhet az erdőirtás nagysága.

A régi-új brazil elnök korábbi működése és friss ígérete, miszerint nyitott a nemzetközi együttműködésre az Amazonsas védelme érdekében, erre ad is alapot, igaz, neki még merészebb elképzelései vannak: „Azért fogunk harcolni, hogy elérjük a zéró erdőirtási célt Amazóniában. Brazíliának és a bolygónak szüksége van egy élő Amazóniára. Minden illegális tevékenység ellen harcolni fogunk Amazóniában” – mondta győzelmi beszédében.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!