Trump ellen harmadszorra is vádat emeltek, ártatlannak vallotta magát

• Csütörtökön megjelent a washingtoni szövetségi bíróságon Donald Trump.
• Az exelnököt a bíróságon a vádemelési procedúrának megfelelően őrizetbe vették, ám nem kapott bilincset, és a tárgyalás után szabadon távozhatott.
• Trump ellen hivatalosan is vádat emeltek, azzal vádolják, hogy megpróbálta megváltoztatni a 2020-as elnökválasztás eredményét.
• A politikus mind a négy vádpontban ártatlannak vallotta magát, szabadlábon védekezhet.
• Szűk fél év alatt ez volt a harmadik alkalom, hogy Trumpot megvádolták, de az első, amikor a feltételezett bűncselekményeket még a hivatali ideje alatt követhette el.
• Ha az ellene felhozott vádak igazak, Trump akár több tíz év börtönbüntetést is kaphat.
• Trump szomorúnak nevezte a csütörtöki napot, és kikelt az eljárás ellen, amit igazságtalannak, majd reptéri beszédében politikai meghurcoltatásnak nevezett.

Magyar idő szerint este kilenc óra után nem sokkal megérkezett Donald Trump volt amerikai elnök a washingtoni szövetségi bíróság épületébe, ahol a tíz órakor kezdődő tárgyaláson harmadszorra is hivatalosan vád alá helyezték. A bíróságon a vádemelési folyamatnak megfelelően őrizetbe vették a korábbi elnököt, aki minden vádpontban ártatlannak vallotta magát, és szabadlábon védekezhet.

A bírósági épület előtt Trump-szimpatizánsok és ellentüntetők is gyülekeztek, és helyszíni beszámolók szerint erősen hallatták a hangjukat az általában csendes környéken. Az ülésteremben megjelent a Trump elleni vizsgálatot vezető Jack Smith különleges ügyész is.

A tárgyalás nem egészen fél óra alatt le is zajlott, a következő meghallgatást augusztus 28-ra tűzték ki. Trump végül magyar idő szerint este tizenegy körül távozott a bíróság épületéből konvojával, és a reptér felé vette az irányt, ahol rövid beszédében szomorúnak nevezte harmadik vádemelésének a napját.

„Nagyon szomorú volt Washington DC-n keresztül vezetve látni a mocskot és a romlást. Ez nem ugyanaz a hely, mint ahonnan eljöttem”,

mondta a volt elnök a városról, ahova hivatalból való távozása után másodszor tért vissza. Trump ezután egy politikai ellenfél meghurcolásának nevezte az eljárást, majd anélkül távozott, hogy válaszolt volna újságírói kérdésekre.

Mielőtt megérkezett volna a bíróságra, közösségi oldalán, a Truth Socialön Trump élesen kikelt az eljárás ellen, ami szerinte tisztességtelen helyszínen folyik egy tisztességtelen bíróval az élen. Ezzel együtt azzal vádolta meg Joe Biden demokrata párti amerikai elnököt, hogy családjával együtt „dollármilliókat” loptak el, míg őt azért veszik őrizetbe, mert tiltakozott egy elcsalt választás ellen.

A vád szerint Trump megpróbálta megváltoztatni a 2020-as elnökválasztás eredményét. A választást a volt elnök elvesztette ugyan, de a vereségét nem ismerte el, és hónapokon keresztül alaptalanul terjesztett összeesküvés-elméleteket az eredmény megbízhatóságáról.

Arról, hogy mi várható rövid- és hosszútávon az ügyben, itt olvashatnak bővebben.

Mik a vádak?

Trumpot egészen pontosan az Egyesült Államok rovására bűnszervezetben elkövetett csalással, hivatalos eljárás akadályozásával, és a szavazati jog és a szavazatszámláláshoz való jog csorbításával vádolják. A három szövetségi törvény megsértése mellett a volt elnököt a szavazatok megszámlálásának és hitelesítésének akadályozásával is megvádolták.

A Jack Smith különleges ügyész által benyújtott vádirat 45 oldalon keresztül vázolja fel, hogy Trump és szövetségesei hogyan próbálták meg a szavazás lezárultának pillanatától megváltoztatni a 2020-as elnökválasztások eredményét. A dokumentum többek között leírja, hogy Trump

• tudatosan hamis állításokat terjesztett a választások elcsalásáról;
• nyomást helyezett az ország igazságügyi minisztériumára, hogy támogassa a hamis állításait a választások hitelességéről, és indítson nyomozást az ügyben;
• felügyelt egy olyan tervet, amely hűtlen elektorok összeállításával próbált megszerezni olyan államokat, amelyekben valójában riválisa, a demokrata Joe Biden nyert (a választáson minden állam elnyeréséért elektorok járnak, olyan hús-vér emberek, akik később majd ténylegesen megszavazzák az elnököt);
• hogyan gyakorolt nyomást alelnökére, Mike Pence-re, hogy a hamis elektorok segítségével megakadályozza a választás hitelesítését az amerikai kongresszus 2021. január 6-i ülésén;
• és végül, miután mindezek az erőfeszítések kudarcot vallottak, hogyan igyekezett tovább akadályozni a hitelesítést, majd a január 6-i kongresszusi támadást kihasználva megduplázta erőfeszítéseit a választási csalásról szóló hamis állítások terjesztésére és a hitelesítés további késleltetésére.

Bár az elnök szövetségeseit név szerint nem említik a dokumentumban, a hat körülírt személyről ötnél lehet feltételezni, hogy Trump ügyvédi csapatának tagjairól van szó. Több angolszász lap Rudy Giulianit, Sidney Powellt, John Eastmant, Ken Chesebrót és Jeff Clarkot azonosította, és bár őket egyelőre nem vádolták meg, a különleges ügyész szavai alapján ez is nemsokára megtörténhet.

Miben mások a mostani vádak, mint az előzőek?

Trumpot harmadik alkalommal vádolják meg bűncselekmények elkövetésével. Áprilisban ő lett az első amerikai exelnök, aki ellen vádat emeltek, miután a manhattani kerületi ügyész üzleti csalással vádolta meg a Stormy Daniels pornósztárnak fizetett hallgatási pénzek ügyében.

Pár hónappal később, júniusban pedig az USA igazságügyi minisztériuma vádolta meg 37 rendbeli bűncselekménnyel, többek között titkosított iratok (köztük atomtitkok) nem megfelelő kezelésével, az igazságszolgáltatás akadályozásával és hamis tanúzással.

A három vádemelés közül az első, manhattani ügy áll a leginstabilabb lábakon, és azzal járna a legenyhébb büntetés, akár 4 év börtön is, amennyiben az összes vádpontban bűnösnek találnák. A júniusi és a keddi vádemelések viszont szövetségi törvények megszegéséről szólnak, előbbinél vádpontonként jellemzően 10-20 évnyi, utóbbinál 5-20 évnyi börtönbüntetés is kiszabható.

Szintén fontos különbség az eljárások földrajzi helye, ami a volt elnök bűnösségéről döntő esküdtszék összetételétől a tárgyalást vezető bíró politikai irányultságáig sok mindent befolyásol.

A titkos dokumentumok ügyében a tárgyalást egy általa kinevezett, számára korábban már több kedvező ítéletet hozó bíró vezeti. Ezúttal viszont az ügyet az a Tanya Chutkan nevű bíró felügyeli majd, akit Barack Obama korábbi demokrata elnök nevezett ki, és aki a lehető leghosszabb büntetőítéleteket szabta ki a január 6-i támadásban a Capitolium megrohamozásával vádolt korábbi vádlottakra. 2021-ben Chutkan volt az a bíró, aki elutasította Trump kérését, és engedélyt adott a zavargást vizsgáló képviselőházi testületnek az elnöki iratokhoz való hozzáféréshez.

Abban viszont megegyezik a három eljárás, hogy Trumpot esetleges bűnössége esetén sem zárják ki az elnökválasztáson való részvételtől. Trump maga is arról beszélt a napokban, hogy akkor is indulna, ha elítélik, az Egyesült Államok alkotmánya ugyanis nem tartalmaz olyan kitételt, ami megakadályozná ebben. Ahogy korábban a republikánus mezőnyt bemutató cikkünkben is írtuk, az eddigi vádemelések csak növelték Trump népszerűségét a Republikánus Párt szavazóinak körében, akik februártól kezdődően egy hónapokig tartó előválasztáson fogják kiválasztani a párt elnökjelöltjét.

Az persze elképzelhető, hogy a tárgyalás alatt újabb és újabb részletek derülnek ki az ügyről, amelyek csökkenthetik a volt elnök népszerűségét a szavazók körében, a gyengeségét kihasználva pedig párttársai ellene fordulnak. Ha azonban nem így történik, és Trump nyeri meg a Republikánus Párt elnökjelölti versenyét, akkor akár börtönből is indulhat a 2024-es elnökválasztáson: az USA történelmében nem ő lenne az első, aki így tesz.