Harmadik vádemelés: Trump hazugságok hálójával próbálta megváltoztatni az elnökválasztás eredményét

Donald Trump volt amerikai elnök többször is történelmet írt az elmúlt fél évben. Áprilisban ő lett az első amerikai exelnök, aki ellen vádat emeltek, miután a manhattani kerületi ügyész üzleti csalással vádolta meg a Stormy Daniels pornósztárnak fizetett hallgatási pénzek ügyében.

Pár hónappal később, júniusban, Trump lett az első olyan exelnök, akinek szövetségi vádakkal kell szembenéznie. Az USA igazságügyi minisztériuma 37 rendbeli bűncselekménnyel vádolta meg, többek között titkosított iratok (köztük atomtitkok) nem megfelelő kezelésével, az igazságszolgáltatás akadályozásával és hamis tanúzással.

Kedden pedig Trump lett az első exelnök, aki ellen bejelentették, hogy vádat emelnek olyan feltételezett bűncselekmények miatt, amelyeket még hivatali ideje alatt követett el. A vád szerint Trump megpróbálta megváltoztatni a 2020-as elnökválasztás eredményét. Ezt a volt elnök elvesztette ugyan, de a vereségét nem ismerte el, és hónapokon keresztül alaptalanul terjesztett összeesküvés-elméleteket az eredmény megbízhatóságáról.

Az események végül az amerikai Capitolium 2021. január 6-i ostromában csúcsosodtak ki, ahol az elnök szimpatizánsai sikertelenül próbálták meg megakadályozni a választási eredmények hitelesítését a törvényhozás épületében.

A vád szerint Trump hamisan állította a 2020-as elnökválasztás után, hogy ő nyerte a választást, és állítása valótlanságával ő is tisztában volt.

Bár Trump ellen indult korábban (sikertelen) alkotmányos vádeljárás, és az akkor még demokrata vezetésű képviselőház is felállította saját testületét az események kivizsgálására, a keddi vádemelés az első jogi következmény, amivel a volt elnöknek szembe kell néznie a törvényhozás ostromának ügyében.

Trumpnak magyar idő szerint csütörtök este kell megjelennie a washingtoni szövetségi bíróság épületében, ahol az előző két idézéséhez hasonló menetrendre lehet számítani, vagyis hivatalosan is ismertetik majd vele a vádakat.

Mik a vádak?

Trumpot egészen pontosan az Egyesült Államok rovására bűnszervezetben elkövetett csalással, hivatalos eljárás akadályozásával, és a szavazati jog és a szavazatszámláláshoz való jog csorbításával vádolják. A három szövetségi törvény megsértése mellett a volt elnököt a szavazatok megszámlálásának és hitelesítésének akadályozásával is megvádolták.

A Jack Smith különleges ügyész által benyújtott vádirat 45 oldalon keresztül vázolja fel, hogy Trump és szövetségesei hogyan próbálták meg a szavazás lezárultának pillanatától megváltoztatni a 2020-as elnökválasztások eredményét. A dokumentum többek között leírja, hogy Trump

• tudatosan hamis állításokat terjesztett a választások elcsalásáról;
• nyomást helyezett az ország igazságügyi minisztériumára, hogy támogassa a hamis állításait a választások hitelességéről, és indítson nyomozást az ügyben;
• felügyelt egy olyan tervet, amely hűtlen elektorok összeállításával próbált megszerezni olyan államokat, amelyekben valójában riválisa, a demokrata Joe Biden nyert (a választáson minden állam elnyeréséért elektorok járnak, olyan hús-vér emberek, akik később majd ténylegesen megszavazzák az elnököt);
• hogyan gyakorolt nyomást alelnökére, Mike Pence-re, hogy a hamis elektorok segítségével megakadályozza a választás hitelesítését az amerikai kongresszus 2021. január 6-i ülésén;
• és végül, miután mindezek az erőfeszítések kudarcot vallottak, hogyan igyekezett tovább akadályozni a hitelesítést, majd a január 6-i kongresszusi támadást kihasználva megduplázta erőfeszítéseit a választási csalásról szóló hamis állítások terjesztésére és a hitelesítés további késleltetésére.

Bár az elnök szövetségeseit név szerint nem említik a dokumentumban, a hat körülírt személyről ötnél lehet feltételezni, hogy Trump ügyvédi csapatának tagjairól van szó. Több angolszász lap Rudy Giulianit, Sidney Powellt, John Eastmant, Ken Chesebrót és Jeff Clarkot azonosította, és bár őket egyelőre nem vádolták meg, a különleges ügyész szavai alapján ez is nemsokára megtörténhet.

„A többi személy ellen folytatott nyomozásunk folytatódik” – mondta Smith keddi sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy az igazságügyi minisztérium elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a büntetőjogilag felelős személyek elszámoltathatóságát a 2021. január 6-i eseményekért. Emellett úgy tűnik, hogy a legerősebb bizonyítékok egy részét maga Pence szolgáltatta a tanúvallomásával, valamint a korábban ismeretlen feljegyzéseinek segítségével, amit a nyomozás során adott át.

Némileg meglepő módon Trumpot nem vádolták meg a Capitolium ostromára való felbujtással. A dokumentum szerint Trump kihasználta az aznap uralkodó káoszt, ám hírhedté vált mondatait („Erőt kell mutatnotok”) nem kötötték össze közvetlenül a nap folyamán kialakuló erőszakkal. Sőt, a vádiratban Smith azt állítja, Trump választási csalással kapcsolatos szavait megilleti a szólásszabadság védelme.

Ennek ellenére Smith nem kívánta kisebbíteni az aznapi eseményeket, szerinte január 6. példátlan támadás volt az amerikai demokrácia székhelye ellen. Smith szerint a támadást olyan hazugságok táplálták, amelyek célja az amerikai kormány egyik alapvető funkciójának – az elnökválasztás eredményeinek összegyűjtésére, megszámlálására és hitelesítésére irányuló nemzeti folyamatnak – az akadályozása volt.

Annak bizonyítékaként, hogy Trump tudatában volt annak, hogy tényleg elvesztette a választást, a dokumentum felsorolja azokat a tisztviselőket és tanácsadókat, akik megmondták neki az igazat. Ide tartozik Mike Pence, az igazságügyi minisztérium vezető tisztviselői, a nemzeti hírszerzés igazgatója, kampányának vezető munkatársai, állami törvényhozásokban lévő bizalmasok, valamint több tucat állami és szövetségi bíró. Azok az emberek, akiktől Trump fontos ügyekben őszinte tanácsot kért, egyenesen azt mondták neki, hogy a jelentős csalásról szóló állításai hamisak.

Miben mások a mostani vádak, mint az előzőek?

Trumpot harmadik alkalommal vádolják meg bűncselekmények elkövetésével. Ezek közül az első, manhattani ügy áll a leginstabilabb lábakon, és azzal járna a legenyhébb büntetés, akár 4 év börtön is, amennyiben az összes vádpontban bűnösnek találnák.

A júniusi és a keddi vádemelések viszont szövetségi törvények megszegéséről szólnak, előbbinél vádpontonként jellemzően 10-20 évnyi, utóbbinál 5-20 évnyi börtönbüntetés is kiszabható.

Szintén fontos különbség az eljárások földrajzi helye, ami a volt elnök bűnösségéről döntő esküdtszék összetételétől a tárgyalást vezető bíró politikai irányultságáig sok mindent befolyásol.

A titkos dokumentumok ügyében a tárgyalást egy általa kinevezett, számára korábban már több kedvező ítéletet hozó bíró vezeti. Ezúttal viszont az ügyet az a Tanya Chutkan nevű bíró felügyeli majd, akit Barack Obama korábbi demokrata elnök nevezett ki, és aki a lehető leghosszabb büntetőítéleteket szabta ki a január 6-i támadásban a Capitolium megrohamozásával vádolt korábbi vádlottakra. 2021-ben Chutkan volt az a bíró, aki elutasította Trump kérését, és engedélyt adott a zavargást vizsgáló képviselőházi testületnek az elnöki iratokhoz való hozzáféréshez.

Abban viszont megegyezik a három eljárás, hogy Trumpot esetleges bűnössége esetén sem zárják ki az elnökválasztáson való részvételtől. Trump maga is arról beszélt a napokban, hogy akkor is indulna, ha elítélik, az Egyesült Államok alkotmánya ugyanis nem tartalmaz olyan kitételt, ami megakadályozná ebben. Ahogy korábban a republikánus mezőnyt bemutató cikkünkben is írtuk, az eddigi vádemelések csak növelték Trump népszerűségét a Republikánus Párt szavazóinak körében, akik februártól kezdődően egy hónapokig tartó előválasztáson fogják kiválasztani a párt elnökjelöltjét.

Az persze elképzelhető, hogy a tárgyalás alatt újabb és újabb részletek derülnek ki az ügyről, amelyek csökkenthetik a volt elnök népszerűségét a szavazók körében, a gyengeségét kihasználva pedig párttársai ellene fordulnak. Ha azonban nem így történik, és Trump nyeri meg a Republikánus Párt elnökjelölti versenyét, akkor akár börtönből is indulhat a 2024-es elnökválasztáson: az USA történelmében nem ő lenne az első, aki így tesz.

A mostani ügyben maga a bírósági eljárás várhatóan sokáig eltart, bár saját bevallása szerint Smith egy gyors lefolyású pert szeretne.

A másik két per menetrendje a következő. A Stormy Daniels-ügyben a védelemnek augusztus 8-ig, a vádnak szeptember 19-ig van lehetősége indítványokat benyújtani, a következő személyes meghallgatásra egészen december 4-ig kell várni. Maga a per pedig várhatóan csak 2024 januárjában kezdődhet majd. A titkosított iratok ügyében a bíró 2024. május 20-ra tűzte ki a tárgyalás kezdetét – vagyis ez teljesen belecsúszik majd az előválasztásba.

Reakciók

Trump az előző két vádemeléshez hasonlóan mindent tagad, és ártatlannak vallja magát. A politikus a közösségi médiában „nevetségesnek” nevezte az ügyet, kampánycsapata szerint pedig a vádemelés a választás folyamatába való beavatkozásnak minősül.

Pártbéli riválisai közül többen is kiálltak mellette. Legnagyobb riválisa, Ron DeSantis floridai kormányzó és Tim Scott dél-karolinai szenátor is azt állította, hogy Joe Biden az igazságügyi minisztériumon keresztül próbál meg végezni politikai ellenfeleivel. Mások, például az elnökjelöltségért szintén induló Mike Pence keményebben fogalmaztak. A korábbi alelnök kedden azt mondta, hogy Trumpot megilleti az ártatlanság vélelme, amíg bűnössége be nem bizonyosodik, de hozzátette: a vádirat jól mutatta, miért nem szabad Trumpnak visszatérnie a hivatalába.

„A mai vádirat fontos emlékeztetőül szolgál: bárki, aki saját magát az alkotmány fölé helyezi, soha nem lehet az Egyesült Államok elnöke” – fogalmazott nyilatkozatában.

„Január 6-án Trump azt kérte, hogy válasszak közte és az alkotmány között. Én az alkotmányt választottam, és mindig is az alkotmányt fogom választani”.

Mivel Joe Biden amerikai elnök éppen feleségével nyaral, így tőlük még nem érkezett reakció, ám Chuck Schumer és Hakeem Jeffries, a kongresszus vezető demokrata tagjai közös nyilatkozatban üdvözölték a vádemelést. Hasonlóan tettek más demokrata politikusok és jogállamisági aktivisták is.

A New York Times szerint az ügy rátapint a modern amerikai demokrácia legnagyobb válságára, amelynek középpontjában a függetlenségi háború után kialakított rendszer életképessége áll: terjeszthet-e egy hivatalban lévő elnök hazugságokat egy választással kapcsolatban, és megpróbálhatja-e a kormány hatalmát felhasználva következmények nélkül megdönteni a választók akaratát.

Felhasznált források: The Guardian, BBC, Financial Times