Az európai szélsőjobboldali pártok támogatói erősen megosztottak több kulcsfontosságú kérdésben, állapította meg a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése. A 12 uniós tagállamban, köztük Magyarországon elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatások alapján Ukrajna támogatásában, az EU-tagság fenntartásában és a migráció megítélésében sem egységesek, ráadásul utóbbi jelenleg nem annyira központi ügy a választóknak, állítja a berlini think tank.
A 12-ből négy országban az összes megkérdezett többsége úgy vélte, hogy a helyi legerősebb szélsőjobboldali párt – az Alternatíva Németországnak, az Osztrák Szabadságpárt, a Svéd Demokraták és a holland Szabadság Párt – vezetője támogatja a kilépést az EU-ból. A vizsgált pártok saját támogatóira szűkítve a lista másik végére a (felmérésben szélsőjobboldalinak besorolt) Fidesz és az Olasz Testvérek kerültek. Előbbinél csak 18 százalék mondta, hogy szerintük Orbán Viktor meg akarná szüntetni Magyarország uniós tagságát. Ennél csak Giorgia Meloninál volt kisebb az arány 15 százalékkal, de amíg az eredmény hasonló az összes olaszt megkérdezve (18 százalék), Magyarországon jóval nagyobb a szakadék: minden magyar válaszadóval számolva közel felük vélte úgy, hogy a Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az EU-ból.
Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatását főleg a lengyel Jog és Igazságosság, valamint a Svéd Demokraták szavazói szorgalmazzák, de még a legutóbbi portugál választáson előretörő Chegánál is 42 százalék az arány. A skála másik végén a fideszesek állnak, messze a legnagyobb arányban, 88 százalékuk ellenzi ezt. A magyar kormánypárt támogatóit az Osztrák Szabadságpárt követi 70 százalékkal, a harmadik helyen pedig a legnépesebb tagállamból a Német Szabadságpárt áll (59 százalék).
A tucatnyi párt felénél tartják a támogatók nagyobb gondnak a be- és kivándorlás közül előbbit, de a Fidesz nincs köztük. A nagyobbik magyar kormánypárt az Olasz Testvérekkel, a Chegával és a spanyol Voxszal együtt abba a kategóriába került, ahol a többség vagy mindkét ügyet egyaránt aggasztónak találja, vagy inkább az emigrációt látja problémásnak. A felmérés szerint a Fidesz szavazóinál a két másik kategória külön-külön is üti a bevándorlást, ami csak 22 százalékuknál a nagyobb gond (ez a harmadik legkisebb arány a 12 országból), 25 százalék inkább a kivándorlást mondta, 38 pedig mindkettőt. Általánosan az európai pártok és a Fidesz támogatóinak problématérképéről is lecsúszott a téma – utóbbiaknál olyannyira, hogy még az „egyéb” kategóriába eső válaszok is gyakoribbak voltak, ha azt kérdezték, hogy az elmúlt évtizedben milyen ügy változtatta meg leginkább a jövőről alkotott képét (11 százalék a bevándorlás 10 százalékával szemben).
A fideszesek némileg az átlag alatt, 42 százalékban mondták, hogy a legerősebb EU-barát párt vezetője megnyitná a kaput a bevándorlók és menekültek előtt. (Itt a kérdezők a 12 országból egyedüliként nem neveztek meg egy politikust vagy legalább pártot vezetőként, csak „az ellenzéket”). Az arány 59 százalékra ugrott az Európai Bizottság újrázásban bízó elnökénél, Ursula von der Leyennél, ami a legmagasabb a tucatnyi ország közül.
Az összes megkérdezettnél Magyarország szinte tökéletesen hozta az uniós átlagot abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásán (26 százalék az uniós 25 százalék mellett) vagy – akár előbbi kárára – a rezsi leszorításán legyen-e a hangsúly (39 százalék, alig a 41 százalékos uniós átlag alatt).
A Fidesz támogatói kilógnak a többiek közül abban is, hogy örülnének-e Donald Trump győzelmének az USA novemberi elnökválasztásán, egyedül köztük volt ez az arány 50 százalék felett.
