Töredékére esett a tőzsdei gáz- és áramár, de ebből mi sajnos semmit nem veszünk észre

Hatalmasat változott a világ az energiapiacokon. Megfordult az energiaválság, vagyis immár nem a vevők fogják a fejüket, hanem az eladók, hiszen gyors ütemben apad az energia ára, mind a gáz, mind a villany esetében.

Szeretnénk ezt már látni a számláinkon is – mondhatja erre a lakosság és az ipar,

mindenesetre ha a végszámlákon még nem is, de a szervezett piacokon már tényleg zajlik az áresés. Az áresés aztán majd előbb-utóbb a magyar végfogyasztói árakba is beépül, de ahogyan Lantos Csaba energiaügyi miniszter el szokta mondani, ameddig a korábban, drágán megvásárolt gázt fogyasztja el az ország, illetve amíg a lakossági átlagár még mindig támogatott, addig arra is várni kell, hogy az ár piaci része apadjon, pedig az valójában már csökkenhetne.

És ami talán még ennél is érdekesebb, úgy tűnik, hogy áramot nem is fogyasztunk annyit, mint az elmúlt években. A számok mögött természetesen összetettebb folyamatok állnak, az időjárás, de a háztartási naperőművek is bekavarnak.

A HUPX áramtőzsde adatai alapján 50-60 euró / MWh körül vannak az áramjegyzések. Bár természetesen ezen a piacon, ahol óránként eltérő lehet az áramár, nehéz egységes számot mutatni, de

a tavalyi áraknak azért ez mindenképpen ötöde-tizede.

Mintha kereslet sem lenne

A magyar áramfogyasztás az elmúlt hetekben, nagyjából május 15-e óta drasztikusan visszaesett. Turai József, a T-Energy Advisory Ltd. szakembere hat év napi áramfogyasztásait hasonlította össze. Az ugyan talán elvárható, hogy 2018-hoz képest a sok energiahatékonysági intézkedés miatt apadjon az áramfogyasztás, de azért elsőre így is meglepő, hogy a 2023-as napi adatok szinte mindennap érdemben alacsonyabbak, mint az elmúlt öt évben bármikor. Gondoljunk bele, például 2020 májusában a legnagyobb lezárások voltak a gyártásban, de még akkor is több áramot fogyasztottunk.

A változások pontos mértékét azért nem érdemes naponként számszerűsíteni, csak majd hosszabb idősorokból, mert egyes napok között nagy ugrást okoz, hogy melyik évben milyen időjárás volt, mikorra esett hétköznap vagy hétvége, mikor volt pünkösd. Egyébként tavaly májusban már mentek a légkondik.

Az elmúlt három hétben a magyar áramfogyasztás nagyjából naponta 100 ezer MWh volt, míg a korábbi években átlagosan 115 ezer MWh.

Akkor vége az energiaválságnak? Természetesen ez így nem jelenthető ki, de az ártrendek biztatóak. Ugyanakkor például Magyarország nagy áramproblémája, vagyis a drasztikusan növekvő kereslet (közlekedés és fűtés elektrifikációja, akkumulátorklaszter érkezése), illetve a nehéz kínálati oldali követés (sokféle erőmű-elképzelés, Paks II. kockázatai, a nagy importigény) velünk maradnak.

Mi az, amiben 2023 ennyire speciális?

Miért fogyasztunk kevesebbet? Egyáltalán kevesebbet fogyasztunk? Németh Ders, a Wattler ügyvezetője úgy véli, hogy a gáz- és az árampiacon is a lakossági és ipari végfelhasználók tudatosabban fogyasztanak, vagyis spórolnak. Azt már nehezebb szétválasztani, hogy mi az ami termeléscsökkenés, vagyis recessziós hatás és mi az, ami hatékonyságnövelés, de ez utóbbi is biztosan jelentős.

A legfontosabb faktor azonban alighanem a háztartási napenergia terjedése. A háztartási méretű kiserőművek népszerűségéről gyakran ad számot az energiahivatal, a minisztérium vagy a rendszerirányító MAVIR.

Itt látható például egy táblázat, amiből látszik, hogy 1632 MW kapacitással rendelkezik a lakosság a tetőn.

Az összes napenergia-kapacitás már 4700 MW. A HMKE-s termelés azonban nem jelenik meg azokban a számokban, amelyekben a MAVIR a rendszerterhelést összegzi, vagyis amikor mi fogyasztáscsökkenésről beszéltünk, annak egy része nem fogyasztáscsökkenés, hanem saját termelés.

A tavasz a legerősebb

Ráadásul, talán nem mindenki tudja, de egy naperőmű nem a nagy kánikulában, hanem tavasszal termel a legjobban, amikor sokat süt a nap, de nincs akkora forróság. Egy kicsit a háttérről: Bodnár István tanulmányában erről azt írja, hogy a napelemek által leadott villamos energia feszültségét és áramának erősségét a hőmérséklet növekedésével változik, az üresjárati és a terhelt napelem
kapocsfeszültsége egyaránt csökken, amely közvetlenül teljesítménycsökkenést és hatásfokromlást eredményez. A besugárzó fény intenzitásának növekedése lineárisan növeli a napelem által leadott áramot, viszont a napelem hőmérséklete az átfolyó áramok négyzetével arányosan nő, amely végeredménye a feszültség csökkenés, azaz a hatásfok romlása.

És akkor megint számoljunk! Azt mondtuk, hogy a napi magyar áramfogyasztás a rendszeren keresztül mostanában 100 ezer MWh, a HMKE kapacitások összesen 1632 MW, ha a sok lakossági naperőmű egy szép napos nap során 5 óráig teljes kapacitással termel, akkor a 100 ezer MWh 8 százalékát, vagyis 8 ezer MWh-t maga előállítja.

Vagyis ennyivel csökken a csúcsidőszakban a rendszerterhelés ahhoz képest, mintha nem lenne ilyen áramterhelés. Természetesen tavaly is sok naperőmű volt már, de a folyamatos boom egyre több terhet vesz le így a rendszerről, vagy segíti azt, hogy a napos napszakban még importálni is lehessen.

A fogyasztás alakulását egyébként a MAVIR oldalán akár óránként is meg lehet vizsgálni, és valóban nappal jobban apad a fogyasztás (vagyis termelnek a HMKE-k), éjszaka nincsen akkora változás.

A hőmérséklet mellett a gazdaság is esett

A HMKE tehát egyfajta látens fogyasztás-csökkentő tényező. De apasztja a keresletet az is, hogy sokkal tudatosabb lett a magyar, vagyis a rezsicsökkentés csökkentése jobban behozta a mindennapi gondolkodásba az energiahatékonyságot, a pazarlások kiiktatását.

Emellett voltak központi, azaz állami megtakarítási programok is. Illetve sajnos egészen biztosan jelentkezik már az is, hogy bizonyos iparágakban a kormányzati megszorítások, az uniós források hiánya, illetve az azokra irányuló várakozás/kivárás, valamint a magas piaci kamatok miatt nincs munka, nincs energiazabáló beruházási tevékenység.

Ennek a statisztikai adatokban is látható visszaesésnek – az első negyedévben 0,9 százalékkal csökkent a GDP, februárban és márciusban is több mint 4 százalékkal esett vissza az ipar – szintén hatása lehet az áramfogyasztásra.

Végül természetesen az időjárás nemcsak ott meghatározó, hogy mennyit termelnek a naperőművek, de ott is, hogy mennyire kell fűteni, vagy hűteni. Nos, az idén eddig még nem nagyon kellett a sokat fogyasztó légkondikat bekapcsolni.

Szárazság

Meglepő módon, azonban, miközben a tavasz során sokszor érezhettük azt, hogy rossz az idő, megállíthatatlanul esett az eső, Európában aszálykockázat is van. Pedig az elmúlt hetekben az ember tényleg alig mert elindulni szabadtéri eseményekre, koncertekre, annyi volt a zuhé, de bármennyire is furcsa,

a szakemberek Európa egészében mégis az energiapiacot és a mezőgazdaságot is a vízhiánytól féltik, ez pedig akár hirtelen is emelhet majd az áram árán.

Vagyis az energiapiacokon ugyan most érdemben alacsonyabb árak a jellemzőek, ami arra utal, hogy van elég kínálat, például áramból, ugyanakkor Turai József, arra is figyelmeztet, hogy

miközben a mi térségünkben valóban bőven van víz, addig Németország, Franciaország, Olaszország északi része és Skandinávia vízhiánnyal néz szembe.

Az európai aszály tavaly nagyon erős téma volt, de az idén sem biztos, hogy megússzuk, és ennek az energiaiparban szállítási (folyami hajózás), nukleáris (hűtés) és közvetlen áramtermelési (vízerőművek) vonzata is van. Az Európai Szárazságmegfigyelő Központ jelentése szerint az idei nyáron is sok helyen lesz kritikus

Éppen ezért egyébként teljesen érthetetlen, hogy a vízben gazdag Balkánnal kibővített kelet-közép-európai régióban miképpen lehet mostanában drágább az áram, mint a vízkapacitásokat nélkülöző országokban, így Németországban.

Magyarország maga amúgy nagyon kevés vízenergiát termel (erről ebben a cikkünkben emlékeztünk meg), de Ausztria, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia igazi nagyhatalom. És miként arról a Lantos Csabával készített podcast-interjúnkban is szó volt, Magyarország is nyithat efelé az energiaforrás felé.

Az Ember think tank prognózisa szerint mindenesetre

2022-ben nemcsak az orosz energiaszállítások, de a balkáni aszály és vízhiány, illetve a francia nukleáris karbantartások is erős áramkínálati hiányt jelentettek.

Vagyis azért az energiapiacon olyan nagyon soha nem érdemes megnyugodni, mert amit mostanában az időjáráson nyertünk (enyhe tél, hűvös nyár eleje, teli gáztárolók), azt a nyáron még elbukhatjuk.

És mi a helyzet a gázzal?

A holland TTF gáztőzsdén az áraméhoz hasonló trendeket látunk, a közelebbi szállítások 25 euró / MWh, a kicsit távolabbi 35 eurón, a még távolabbi, így például a jövő téli 45 eurón érhető el, vagyis a piac mintha maga sem hinné el, hogy ebben a termékben is reális a tizedelés, tavaly ugyanis bőven voltak 200-300 eurós üzletek.

Németh Ders szerint azért ilyen alacsony az ár, mert

a gáztárolók töltöttsége magas, ha fennmaradna a jelenlegi import (vezetéken és LNG-terminálokon keresztül), akkor egész egyszerűen túlcsordulnának a tárolók, ezért megy le az ár, mert nem lehet már hová tenni a gázt.

Ötletek persze vannak, például az ukrajnai tárolók kibérlése, de most tárolóhiány van. A téli gáz pedig azért drágább, mert ott lehet hiányjelenség is. Mindenesetre érdemes a KYOS gáztárolós portálján megnézni, hogy az unió tárolói átlagosan 70 százalékban már tele vannak, a magyar tárolók csak 57.5 százalékig, de ez annyiban erős adat, hogy nekünk az ország fogyasztásához képest nagy a kapacitásunk.