Pintér: Egy lépéssel közelebb Bulgária és Románia teljes schengeni tagsága

Ma meggyőződtünk arról, hogy Bulgária és Románia jelentős erőfeszítéseket tett a teljes jogú schengeni tagsághoz – jelentette ki pénteken Pintér Sándor, miután a belügyminiszter a két országból és Ausztriából érkező kollégáival, valamint az EU belügyi biztosával, Ylva Johanssonnal tárgyalt Budapesten.

Az Európai Bizottság már 13 évvel ezelőtt alkalmasnak nyilvánította a két országot, hogy csatlakozzon a belső határőrizet nélküli térséghez, de Ausztria és Hollandia kormánya blokkolta a döntést. Tavaly sikerült elérni, hogy idén március végétől részlegesen, a légi és vízi átkelőknél megszűnt a schengeni térség felé az ellenőrzés, de a szárazföldieknél nem.

Ausztria korábban a „kontrollálatlan” migráció kockázatára hivatkozva vétózott. Jelenleg a Törökország felől, Görögországon vagy Bulgárián át az EU belső országai felé érkező migránsoknak még egy külső schengeni határ állja az útját Magyarországnál vagy Horvátországnál, a bolgár–román csatlakozással viszont már nem így lenne. A döntést egyhangúlag kellene meghozni az EU miniszteri Tanácsában, amit év végéig a magyar kormány elnököl. A belügyminiszterek legközelebb december 12-én találkoznak.

Pintér szerint rendkívül nehéz volt a pénteki tárgyalás, mert sok kérdést kellett rendezni, de egy lépéssel közelebb kerültünk a tagsághoz. Megállapodtak egy közös biztonsági csomagról, amivel legalább száztagú közös kontingenst küldenek a bolgár–török határhoz, és a magyar kormány hozzájárul a megfelelő technikai eszközökhöz is. „Van lehetőség” arra, hogy év végéig lezárják ezt a kérdést és január 1-től a két ország teljes jogú schengeni tag legyen.

Ausztria és Európa biztonságosabbá válik, az ország pedig eléri a célját a csomaggal, jelentette ki Gerhard Karner osztrák belügyminiszter. Emlékeztetett rá, hogy 2022-ben Hollandiával együtt vétózták a csatlakozást, mert Schengen „nem működött”, de az elmúlt két évben közös lépéseket tettek és javítottak rajta, az embercsempészek elleni harcot is erősítették, lehetővé vált, hogy a menekültek ne maguk válasszanak országot, ahová migrálnak. Mostanra 3000-re szorították le az elfogott illegális migránsok számát az osztrák–magyar határon a korábbi 70 ezerről. Mindez nem ok, hogy ölbe tett kézzel nézzük a helyzetet, további fontos lépéseket kell tenni, „akkor kelünk át a hídon, ha odaérünk” – fogalmazott kicsit talányosan arról, tényleg elállnak-e a vétótól.

Reméljük, hogy a megállapodással lehetővé tesszük a pozitív határozatot még idén, jelentette ki Cătalin Predoiu román belügyminiszter. Úgy vélte, osztrák kollégájának is ez a célja, és Budapesten „nagyon fontos határt léptünk át”.

Atanas Ilkov bolgár belügyminiszter nagy feladatnak nevezte, hogy kezeljék a migrációt, a bolgár–török határ az egyik legfontosabb ebben, de sok forrást fordítottak az ellenőrzés megerősítésére, és 70 százalékkal csökkent az illegális migráció.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság bel- és migrációügyért felelős biztosa gratulált Pintérnek, mert már az elnökség előtt is elkötelezett volt a megoldásra és ez létfontosságú volt a megállapodáshoz. Remélte, hogy a két ország január 1-től teljesen beléphet a schengeni övezetbe és decemberben pozitív döntés születik. Szerinte a dublini transzfereket is kiválóan végrehajtották (azaz visszafogadták azokat a menedékkérőket, akiket először náluk regisztráltak, de utána másik tagállamba mentek tovább), a légi és vízi átkelőknél sem voltak gondok, az EU határőrizeti szerve, a Frontex is ott van Bulgáriában és Romániában. Az uniós együttműködés jó példáját látta a megállapodásban, a két ország állampolgárai szerinte Schengenhez tartoznak és megérdemlik, hogy élvezzék az előnyeit. Bár az egyezség nem uniós, hanem négyoldalú keretben született, de az Európai Bizottság készen áll, hogy segítse a végrehajtását.

Ahogy arról korábban írtunk, a tanácsi magyar elnökség az egyik leglátványosabb sikerét érhetné el, ha Bulgária és Románia teljesen csatlakozna a schengeni övezethez. Orbán Viktor tavaly Tusványoson ígérte, hogy kiemelt téma lesz a két ország tagsága, és idén októberben az Európai Parlamentben is megemlítette ezt a célt. Bóka János EU-ügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy igyekeznek majd elősegíteni a konszenzust a szárazföldi határátkelőkről.

Románia schengeni tagsága jelentősen megkönnyítené a partiumi ingázást és Erdélybe is egyszerűbb lenne közúton vagy vonattal közlekedni.

A román miniszterelnök néhány napja tényként beszélt a csatlakozásról. A holland parlament jóváhagyása is kelleni fog, de „már van egy leegyeztetett menetrendünk. Meg fog történni 2025. január 1-től. Sokkal könnyebben mehetnek majd el, akik az ünnepekre jönnek haza” – mondta Marcel Ciolacu.

Ígéretéhez híven szintén Budapestre utazott pénteken, ahol egyeztetett magyar kollégájával, Orbán Viktor pedig kijelentette:

ha minden a tervek szerint halad, akkor január 1-től a magyar-román határon nem kell már megállni gépjárművel, és ez „nagy pillanat lesz mindannyiunk életében”.