Orbán: Ha minden terv szerint halad, januártól a magyar–román határon már nem kell megállni gépjárművel

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben a magyar előterjesztésről, ami Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól – mondta Orbán Viktor pénteken Budapesten az MTI szerint, miután a magyar miniszterelnök a román kollégájával, Marcel Ciolacuval tárgyalt.

Ahogy arról korábban írtunk, pénteken négyoldalú megállapodást kötöttek egy határőrizeti csomagról a három ország, valamint Ausztria belügyminiszterei. Utóbbi tagállam kormánya hosszú évek óta blokkolja a két balkáni ország teljes csatlakozását a belső határőrizet nélküli övezethez. Tavaly sikerült elérni, hogy idén március végétől részlegesen, a légi és vízi átkelőknél megszűnt a schengeni térség felé az ellenőrzés, de a szárazföldieknél nem.

Néhányan mintha kicsit előreszaladtak volna, mások óvatosabban fogalmaztak

Pintér Sándor magyar tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a pénteki megállapodással egy lépéssel közelebb kerültünk a tagsághoz. Osztrák kollégája, Gerhard Karner ugyan méltatta az eredményeket, de nem mondta ki egyértelműen, hogy idén már nem vétóznak.

A nyilatkozat X-re kitett szövege sem állítja ezt, csak „kezdeményezik a szükséges lépéseket a formális tanácsi döntéshez”, hogy év végéig „kijelöljék a dátumot” a szárazföldi ellenőrzések eltörléséhez. Az EU Tanácsát, ahol a belügyminiszterek legközelebb december 12-én ülnek össze, év végéig a magyar kormány elnököli. A szövegnek van olyan része, ami már gyakorlatilag megelőlegezi az egyhangúságot követelő döntést, bár időpont nélkül: legalább fél évig még a magyar–román és a román–bolgár határon is lennének ellenőrzések. (A hivatkozott jogszabály a belső határokon bevezetett ideiglenes – nem feltétlenül állandó, de rutinszerű – ellenőrzésekről szól.)

Kovács Zoltán X-posztjára hivatkozva több helyen már tényként cikkeztek arról, hogy Ausztria elállt a vétójától. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár nem írt konkrétan az osztrák ellenkezés végéről, de úgy fogalmazott: a négy ország miniszterei „egy közös megállapodást írtak alá, hogy Bulgária és Románia csatlakozzon a schengeni övezethez”.

A budapesti ülésen részt vevő Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekkel foglalkozó tagja is kijelentette egy külön posztban: a megállapodás szerint „dönteni fognak, hogy a szárazföldi határokon is megszüntetik a határellenőrzéseket” a decemberi belügyminiszteri ülésen, „remélhetőleg már január 1-től”. Néhány napja Ciolacu tényként beszélt arról, hogy mindez a következő év elejétől „meg fog történni”.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen üdvözölte a „pozitív döntést”, ami után az „EU Tanácsának formális döntése következik”. Bulgária és Románia „teljesen a schengeni övezethez tartozik. Az utolsó akadály az ellenőrzések megszüntetése a szárazföldi határokon”, 2025 pedig tegye erősebbé Schengent.

Orbán: Minden akadály elhárult

Orbán az állami hírügynökség szerint mindezt úgy fogalmazta meg, hogy

a magyarok, az osztrákok, a románok és a bolgárok is egyetértettek: minden akadály elhárult, amely eddig lehetetlenné tette Románia schengeni övezethez történő csatlakozását.

A pénteki tárgyalásokon sikerült megállapodni: mind a négy ország azon dolgozik, hogy január 1-jétől Románia ne csak a repülőtereken keresztül, hanem a szárazföldön is teljes jogú tagja legyen a schengeni térségnek. December 12-én fognak dönteni Brüsszelben, ahol a magyar elnökség a mai budapesti tanácskozás alapján tesz előterjesztést – közölte a miniszterelnök.

Várakozásai szerint Budapest arról lesz híres ebben a folyamatban, hogy az itteni tárgyalások hárították el az utolsó akadályt is, és megnyitották az utat a formális döntések előtt.

Ha minden a tervek szerint halad, akkor január 1-től a magyar–román határon nem kell már megállni gépjárművel, és ez „nagy pillanat lesz mindannyiunk életében”.

A miniszterelnök az RMDSZ-nek is köszönetet mondott a szerepéért alig több mint egy héttel a romániai parlamenti választás előtt.

Ciolacuval kétoldalú kérdésekről is tárgyaltak pénteken. Orbán megjegyezte: legutóbb 2008-ban járt román miniszterelnök Budapesten, „időszerű volt, hogy ezt orvosoljuk”. A két ország közötti gazdasági kapcsolatokat fantasztikusnak nevezte, hiszen a kétoldalú kereskedelem mennyiségben és értékben is folyamatosan nő.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a gazdasági együttműködés és

a kapcsolódás a schengeni térséghez különösen fontos a határ menti térségben élő közösségeknek, amelyek igazságtalan és méltánytalan helyzetben vannak, de végre úgy szervezhetik az egymással kapcsolataikat, ahogyan az élet természetes rendje ezt megkívánja.

A schengeni csatlakozással egy időben azonnal több határkeresztező út is megnyílik, amelyek eddig csak hétvégenként voltak nyitva.

Ahogy arról korábban írtunk, a tanácsi magyar elnökség az egyik leglátványosabb sikerét érhetné el, ha Bulgária és Románia teljesen csatlakozna a schengeni övezethez. Orbán Viktor tavaly Tusványoson ígérte, hogy kiemelt téma lesz a két ország tagsága, és idén októberben az Európai Parlamentben is megemlítette ezt a célt. Bóka János EU-ügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy igyekeznek majd elősegíteni a konszenzust a szárazföldi határátkelőkről.

Ausztria korábban a „kontrollálatlan” migráció kockázatára hivatkozva vétózott. Jelenleg a Törökország felől, Görögországon vagy Bulgárián át az EU belső országai felé érkező migránsoknak még egy külső schengeni határ állja az útját Magyarországnál vagy Horvátországnál, a bolgár–román csatlakozással viszont már nem így lenne. Az osztrák aggályok oszlatásában segíthet a négyoldalú határőrizeti csomag, amiről Budapesten állapodtak meg, és amivel egy legalább százfős kontingenst küldenek a bolgár-török határhoz.