Magyar elnökséggel veszik napirendre az uniós eljárást, ami csak a magyar hatóságokkal szemben megy

Azért vagyok itt, mert szükség van a párbeszédre a jogállamiságról, valamint a tagállamok és az Európai Unió kapcsolatáról – jelentette ki hétfőn Bóka János.

Talán nem véletlen, hogy az EU-ügyi miniszter külön indokolta, miért szólalt fel Az európai értékek és források védelme című konferencián. A rendezvény az alcímével is az EU miniszteri Tanácsának magyar elnökségéhez kapcsolódott, így Bókának valóban jó oka volt rá, miért vegyen részt rajta az elnökség szakmai részéért felelős kormánytagként. Ugyanakkor a konferenciát a Transparency International Magyarország (TIM) és a Connect Europe közösen szervezte – azaz részben egy olyan szervezet, ami a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyik első célpontja lett, azt állítva, hogy a TIM a magyar állami intézményeket „stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez”. A hivatalt létrehozó jogszabály miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mert úgy látta, hogy a törvény sérti például az uniós demokratikus értékeket.

Martin Péter József, a TIM elnöke a megnyitójában hangsúlyozta: többek között a civil szervezetek és a független sajtó elleni hangulatkeltés, valamint legitimitásuk kétségbe vonása – aminek a hivatallal már állami intézménye is van – szemben áll azzal, amit megálmodtak az EU elődjének alapítói. Hozzátette:

„Magyarországon ritka az értelmes közéleti párbeszéd és kevés rendezvényükre fogadták el a kormány és az állami szervezetek képviselői a meghívásukat. Így az a tény, hogy Bóka János Európa-ügyi miniszter megtiszteli a mai konferenciát, szinte kivételnek számít.”

A miniszter részvétele a társrendező miatt is érdekes volt: Bóka korábban a Connect Europe elnökének, Szent-Iványi István volt SZDSZ-es európai parlamenti (EP-)képviselőnek dolgozott. Szent-Iványi a megnyitójában ki is emelte Bóka jelenlétét, „mert szeretnénk, ha ezekről a kérdésekről, a konferenciánk két meghatározó témájáról, a jogállamiság állapotáról és a korrupcióról érdemi párbeszéd jöhetne létre a civil társadalom szereplői és a kormányzat között”.

Bóka: Mindenkinek ki kell mozdulnia a komfortzónájából

Bóka viszont azt is hangsúlyozta, hogy kicsit bizonytalan volt a meghívás elfogadásában, mert a jogállamiságról rendezett események, amiken az elmúlt években részt vett, sokszor politikai vagy akár érzelmi okokat szolgáltak. Ezeken szerinte Magyarországot egyedi esetnek tartották és az uniós jogállamisági problémák helyett magyar problémáról beszéltek.

Úgy vélte, Magyarország valóban különleges és épp ezért támadják. Szuverén, demokratikus országként rámutat a kettős mércékre és a rejtett politikai célokra. A „politikai játszmák” egyre nagyobb téttel folytatódnak, mert a résztvevők ebben érdekeltek. A hétfői vita „nem változtat semmit ezeken a trendeken”, de szükség van a párbeszédre, amihez mindenkinek ki kell mozdulnia a komfortzónájából.

„Úgy vélem, a jogállamisági eljárások az egyik legveszélyesebb kihívást jelentik az Európai Uniónak”

– jelentette ki. Ahelyett, hogy megerősítették volna az EU alapvető értékeit, inkább átpolitizálták azokat, a példátlan válságok idején pedig egység helyett mély és kölcsönös bizalmatlanságot szültek a tagállamok és az uniós intézmények között. Utóbbiak például a belpolitikai viták kiterjesztéseként támogatják az eljárásokat, előbbiek közül pedig a nettó befizetők arra használják fel a témát, hogy megpróbálják „megölni” a felzárkóztatási és agrárpolitikákat a mostani formájukban. (Ez az uniós támogatások két legnagyobb zsebe, amikből többek között Magyarország pénzt kap.)

Szerinte nagyon messze vagyunk attól, hogy legyenek bevett normák a büntetőintézkedések alkalmazására, „talán soha nem jutunk el oda”, miközben azt is ellenőrizni kellene, hogy az uniós intézmények tartják-e magukat a jogállamisághoz. A magyar elnökség egyik célja is ez, de úgy látta, hogy ezt a munkát az uniós intézmények és a tagállamok többsége sem támogatja, holott például az EU bíróságán nincs olyan átlátható ügyelosztási rendszer, mint amit az Európai Bizottság Magyarországnál kikövetelt. Érdeklődéssel olvasta, hogy a CEU egyik szervezete is foglalkozott a jogállamiság helyzetével az uniós intézményekben, és az elnökség készen állna arra, hogy foglalkozzon a projekttel, bár a megközelítését alapvetően hibásnak tartotta.

Nincs olyan információ a birtokomban, ami ennek a kérdésnek a megértéséhez érdemben hozzá tudna tenni, válaszolta a Szabad Európának, amikor Mészáros Lőrinc cégeinek közpénzes megbízásait firtatta. Hasonlónak látta a helyzetet Simicska Lajosnál is, akinél a 2015-ös nyilvános kiakadása után apadtak el a pénzcsapok. Nem ismerem a közbeszerzési eljárásokat, ahol korábban „az ön által említett személy nyert” és azokat sem, ahol utána nem, válaszolta Bóka.

A miniszter azt is kijelentette, hogy „a megegyezés szándékával” tárgyal az uniós ítélet ügyében, ami több százmillió eurós – és naponta egymillió euróval, azaz több mint 400 millió forinttal emelkedő – büntetéshez vezetett, mert a kormány évek óta nem felel meg az EU menekültügyi szabályainak. A Magyar Hang korábban kiszivárogtatott egy tervezetet egy vitnyédi menekülttáborról, aminek az indoklása épp erre az ítéletre hivatkozott, de Orbán Viktor kijelentette, hogy nem lesz sehol ilyen tábor. A Telex kérdésére Bóka úgy igyekezett ezt feloldani, hogy az uniós állam- és kormányfők a legutóbbi csúcstalálkozójukon „alapvetően új fejezetet nyitottak” menekültügyben. Neki úgy tűnik: a tagállamok sok területen oda tartanak, ahol most a magyar szabályozás áll. Ettől szerinte „nem függetleníthető” az egyeztetés az Európai Bizottsággal.

A miniszteri Tanács magyar elnökségéről többek között elmondta, hogy folytatták az intézményen belül a jogállamisági párbeszédet, amibe először vontak be tagjelölteket is. (Itt többek között Magyarországgal foglalkoztak volna, de a magyar elnökség miatt cseréltek Lengyelországgal.) Bóka azt is bejelentette, hogy egy tagállam kérésére novemberben – azaz még bőven a magyar kormány elnökségével – tárgyalnak a hetes cikkes jogállamisági eljárás helyzetével a Tanácsban. Bár ezt külön nem hangsúlyozta, ilyen eljárásban mostanra már csak Magyarország maradt.

Jourová: A magyarok megérdemlik a teljes támogatást

A magyar eljárásban eddig már hét meghallgatást tartottak, de se a megszüntetéséig, se a továbbléptetéséig nem jutottak el, emlékeztetett Věra Jourová. Az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős, hamarosan leköszönő alelnöke ugyanakkor azt is jelezte, hogy – más eljárások miatt – még mindig nagyjából 19 milliárd euró kifizetése van befagyasztva. A magyarok megérdemlik a teljes támogatást, de szabályaik vannak, és minden tagállam aláírta az alapszerződést, ami többek között a jogállamiságról szól, jelentette ki. Ezt nem Magyarország, hanem a magyar politikai erők sértették meg, és magyar kormánytagok is panaszkodtak, hogy nem tudni, mit jelent, de többek között bírósági ítéletek is pontosították, mondta. Bóka felvetésére, hogy mindenki a saját udvarán sepregessen, közölte: az Európai Bizottságot az EU bírósága és az Európai Parlament is szigorúan ellenőrzi, a testület szerinte tiszteletben tartja a saját jogköreit.

A visszatartott pénz nagyjából felét a helyreállítási alap adja, amit csak 2026 augusztusáig lehet felhasználni. Jourová nem tudta megmondani, hogy a magyar hatóságok képesek lesznek-e tartani a határidőt. Még sürgetőbb lenne a 6,3 milliárd eurót blokkoló feltételességi eljárás lezárása, mert december közepén több mint egymilliárd euró veszne el végleg. A Telex kérdésére, hogy szerinte addigra vége lehet-e az eljárásnak, azt válaszolta, hogy a gyakorlatban is látni akarják a reformok működését és ezeknek fenntarthatónak kell lenniük, hogy túléljék a következő választást. A testület ugyanakkor korábban is elkötelezett volt, hogy ha „dolgok történnek”, feloldja a befagyasztásokat.

Tineke Strik viszont részben épp amiatt kritizálta az Európai Bizottságot, hogy korábban elengedte több mint tízmilliárd euró blokkolását, mert szerinte a magyar igazságügyi rendszert továbbra is fogva tartja a politika. Az EP magyar jogállamisági felelőse azt is felrótta az uniós testületnek, hogy a hetes cikkes eljárást már a második ágába léptethette volna, és sürgősségi eljárást sem kért a szuverenitási törvény miatti kötelezettségszegési eljárásnál.