„Mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr?” – megzavarták Orbán sajtótájékoztatóját az EP-ben

A holnapi csihi-puhi talán eltereli a figyelmet az elnökségi program lényegéről, ezért azt gondolták, külön is bemutatják azt – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a tanácsi elnökségről tartott keddi sajtótájékoztatóját Strasbourgban, az Európai Parlament épületében. Orbán szerdán délelőtt fog felszólalni az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként az EP plenáris ülésén, ez előtt tartotta a sajtótájékoztatót.

Az első, 2011-es magyar elnökség is válságos időszak volt, de már beírta a harmadikat is, mondta a (mostani tagállamokkal számolva) 13,5 évente megkapott tisztségről. Orbán szerint az előzőhöz képest most sokkal rosszabb a helyzet, mert Ukrajnában háború dúl, súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten és Afrikában.

A sajtótájékoztatót nem sokkal a kezdete után cetlidobálással zavarta meg egy férfi, aki azt kérdezte, „mennyiért árulta el a hazát, miniszterelnök úr?” „A magyar egy direkt nyelv, és a kommunikáció is meglehetősen durva. Amikor egy politikus azt mondja egy másiknak, hogy gazember, az a mi kultúránkban azt jelenti, hogy nem értek egyet önnel” – mondta Orbán, reagálva a sajtótájékoztatóra berontott tiltakozó eltávolítása után.

A DK közleménye szerint Gyekiczki Márton, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője zavarta meg a sajtótájékoztatót. A párt szerint a fiatal képviselő ugyanaz, aki szeptember elején játékpénzt szórt Orbán Viktorra a kötcsei pikniken, hogy azzal kereskedjen, ne a hazával, és nem az EP, hanem Orbán testőrei teperték le.

Schengeni csúcstalálkozókat javasol

A változás katalizátorai akarunk lenni, mondta Orbán az elnökség uniós versenyképességet növelő céljairól. Az EU gazdasága lassabb, mint Kínáé vagy akár az USA-é, két-háromszor többet kell fizetni az energiáért az Egyesült Államokhoz képest, ehhez jönnek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, és ezt a migráció sem tudja pótolni, mondta. Mario Draghi nemrég kiadott jelentéséből idézve arra figyelmeztetett, hogy már „lassú agónia” várhat Európára. Ezért a novemberi informális EU-csúcson, amit a tervek szerint Budapesten tartanak, egy versenyképességi csomagot szeretnének elfogadni, emelte ki az elnökség egyik legfontosabb célját. Az egyik alapja a (magyar kormánynak ideológiailag fontos) konnektivitás lenne. Később azt fejtegette, hogy a Draghi-jelentés alapja a saját európai érdekük követése, ami jó alap.

Sajátosan értelmezte, ahogyan a tagállamok nemrég szavaztak a kínai autókra kivetendő védővámokról. A bizottsági javaslatra csak öten szavaztak nemmel, de ehhez hozzászámolta a 12 tartózkodót, mondván, hogy ők sem értettek egyet ezzel. (Valójában a tartózkodás gyakorlatilag azt jelentette, hogy nem ellenzik az Európai Bizottság javaslatát a védővámokról, ezért is írhatta a testület, hogy megvan a vámokhoz a szükséges többsége.)

„Csak az a migráns nem marad itt, akit nem engedünk be”, és csak engedéllyel lehet őket beengedni, jelentette ki. Szerinte a kérelmeket az EU határain kívül kellene elbírálni, de amikor ezt mondta, idiótának vagy gonosznak nevezték, holott külső hotspotok kellenek. Úgy látta, az uniós migrációs rendszer nem működik, ezért nő a homofóbia és az antiszemitizmus, valamint ez szétveri a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetet.

Utóbbi miatt a schengeni országok között – az euróövezeti csúcsokhoz hasonlóan – állam- és kormányfői szintű találkozókat vezetne be.

A bővítéspolitikáról Orbán elmondta: a Balkán integrációja nélkül Európa sohasem
lesz teljes. „Húsz éve ígértük meg a nyugat-balkáni országoknak, hogy fel fogjuk venni őket. Ideje lenne ezt beváltani”, ezért kezdeményezi az EU és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozóját is. „Szerbia nélkül semmilyen bővítés nem lesz sikeres”, aki azt hiszi, hogy integrálható nélküle a többi nyugat-balkáni ország, az Orbán szerint „illúziókat kerget”.

A következő, 2027 utáni hétéves költségvetés mezőgazdasági politikájának irányát is elkezdték kijelölni, itt gazdabarát rendszert szeretne.

Ez az elnökség „veleje”, ez az elnökségi programunk: „tegyük újra naggyá Európát” – utalt az elnökség Donald Trump kampányszlogenjére rímelő jelmondatára. Ha Trump visszatér, több üveg pezsgőt bont, jelentette ki nem sokkal később egy újságírói kérdésre, ezért örül, hogy két nappal az Egyesült Államok elnökválasztása után, november 7-én rendezik a budapesti informális csúcsot.

Protesztgyűrűt lát az európai elit körül

„Az elmúlt két évben Magyarország lassította az ukrán kérdés tárgyalását az EU-ban, a pénzügyi, katonai támogatás területén” – kezdte kérdését egy ukrajnai újságíró, megjegyezve, hogy az EU a jövő héten 35 milliárd eurós kölcsönt vitat meg. Orbán eddig is ellenezte a támogatást, „miért teszi ezt? Ha nem segítenek Ukrajnának”, Ukrajna elbukik és az orosz erők a magyar határ közelében lesznek, mondta az újságíró: „Önök akkor majd hadba lépnek Oroszország ellen, vagy azt mondják majd, hogy Isten hozott, Vlagyimir?” (A hitelt a szankciókkal befagyasztott orosz vagyon felhasználásával adnák és úgy néz ki, nem kellene hozzá egyhangú döntés, de a szankciók évenkénti meghosszabbításához igen, erről bővebben itt írtunk.)

A magyar elnökségnek nem része az oroszok támadása, nincs szó erre való felkészülésről, abszurdnak is tűnik. Magyarország a NATO tagja, az észak-atlanti szövetség messze erősebb, mint Ukrajna, ha Oroszországnak kemény dió Ukrajna, akkor mit kezdene Oroszország a NATO-val? „Mi biztonságban vagyunk” – mondta Orbán, megjegyezve, hogy a kormány óriási mennyiségű pénzt fordított humanitárius programmal az ukrajnai menekültek megsegítésére magyar költségvetési forrásokból. „Mindent megtettünk, amit egy keresztény országnak meg kell tennie a szomszédjáért.” Orbán elismerte, hogy eltér az álláspontja az EU többségéhez képest. „Ha önök egyszerűen nem tudják megnyerni ezt a háborút a hadszíntéren, akkor tárgyalni kell és emberi életeket megmenteni, meg vagyok győződve arról, hogy hadszíntéren ez nem eldönthető, ezért az a stratégia, amit az EU követ, az nem helyes stratégia.”

A győzelem Ukrajna részéről legitim cél ugyan, de Orbán szerint ez a hadszíntéren nem kikényszeríthető. „Egy háborút nem lehet kezelni kommunikáció nélkül.” Orbán közölte: ami történik, az irracionális, ő személy szerint kommunikáció mellett érvel, azzal együtt, hogy nem tudja, hogyan kellene rendezni magát a konfliktust. „Mi csak szeretnénk meggyőzni az EU-s vezetőket, hogy új stratégiára van szükség, mert a jelenlegi stratégia nem működik, ez a lényeg.”

Az európai elit körül egy protesztgyűrű jöhet létre, „értem, hogy mindenki ideges”, de a demokrácia velejárója a kurzusváltás, nyugalomra van szükség. Ne kirekesszék a – részben fideszes alapítású – Patrióták Európáért (PfE) frakciót, hanem vonják be. Szerinte a magyar parlamentben elképzelhetetlen, hogy ne kapjon az ellenzék bizottsági elnökségi helyeket. (A középpártok olyan karanténba zárták a PfE-t, mint az oda egy képviselő kivételével átlépő Identitás és Demokráciát és évtizedek óta a szélsőjobboldalinak tartott frakciókat, ezért a többség alelnöki helyeket, szakbizottsági vezető posztokat, és külső országokért felelős delegációk elnökségét sem szavazta meg a frakciónak.)

Az eddigi uniós jogalkotás 95 százalékát támogatták, akkor hogyan akar változtatni – kérdezték Orbántól. Szerinte párbeszédre van szükség, de 2015-ben a migráció „hatalmas ütése” és a brexit változtatott ezen. Most 200 millió eurót és napi tovább egymilliót kell fizetniük, mert „nem engedtük be a migránsokat”. (Ezt azért szabta ki még júniusban az Európai Unió Bírósága, mert a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat. A testület szerint a kormány a többi tagállamra dobta át a felelősségét és szándékosan kijátszotta a szabályokat, ami „az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”.) Orbán úgy látta a brexittel felborult az egyensúly a föderalistábbak és a kormányköziek között, utóbbiak addig blokkolhatták a föderalistákat. „El tudja képzelni a feltételességi mechanizmust a britekkel?” – kérdezte Orbán, annak ellenére, hogy a brexitpártiak többek között épp a támogatásokra fordított befizetéseikkel kampányoltak.

„Az egység a legfontosabb EU-s kérdés” – válaszolta Orbán, felidézve, hogy az EU jelszava az „egység a sokféleségben”.

„Ez nem azt jelenteni hogy én, mint magyar miniszterelnök állandóan be kell, hogy fogjam a számat.”

Orbán arról beszélt, hogy ő nemzeti alapon képvisel érdekeket és kompromisszumra törekszik azokkal, akik a saját érdekeiket képviselik. „Én nem egy globalista elitet képviselek”, „itt vagyok, két lábbal állok a talajon a nemzeti érdekek képviselőjeként, azokkal kompromisszumokat kötve, akik a saját nemzeti érdekeiket képviselik”. Orbán szerint ez így van rendjén, ezért a feladat megegyezni „arról, hogyan tudunk együttműködni, erről szól az európai politika”.

Vox-kölcsön, Budapest–Belgrád-vasút

Én a politikával foglalkozok, nem hozzám tartozik, hogy üzlettel foglalkozzak, igyekezett elütni a kérdést a PfE-s Voxnak nyújtott MBH-kölcsönről. Szerinte néhány országban kölcsönből kell kampányolni, néhány párt pedig nem kap ilyet, „ez méltányos”? Magyarországon szerinte világos, ki mennyit költhet, és állami támogatással kampányolhatnak, egyértelmű és szigorú a jogi szabályozás.

Magánberuházásokkal nem kívánok foglalkozni – válaszolta később az apja szerepét firtató kérdésre a Budapest–Belgrád-vasútvonalról és apja szerepéről a beruházásban. A 444.hu szeptember közepén írt arról általuk látott belső dokumentumokra és fuvarozó cégekre hivatkozva, hogy az Orbán család bányájából is szállítottak építőanyagokat a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításához, azaz Mészáros Lőrinc mellett Orbán Viktor közvetlen családtagjai is profitálhatnak a hatalmas állami építkezésből.

A „békemisszióról” szóló kérdésre azt mondta: 48 órán belül írásban jelentést írt az uniós intézményeknek, majd egy összefoglalót is arról, mit kellene tenni. Mindkét fél erősen meg van róla győződve hogy az idő az ő oldalukon áll, holott az európai érdek a tűzszünet lenne, ezért kommunikációra kellene őket bírni, mondta. Szerinte egyre több országot meg kell győzni arról, hogy nyissanak kommunikációs csatornákat.

„Most már beszélünk a békéről” – mondta Orbán, úgy állítva be, mintha ez a békemisszió eredménye lenne, nem pedig azé, hogy Oroszország nem tudta megvalósítani katonai céljait Ukrajnával szemben, ami részben épp annak köszönhető, hogy Ukrajna a támadóval szembeni védekezéshez nyugati fegyverszállítmányok formájában segítséget kapott.

Szerinte a harc a vérükben van, ha meg kellene védeni az országot, ott lesznek az első sorban

Én nem vagyok ikon, nem volt ilyen célom, egyszerű vidéki fickó vagyok, nem nemzetközi, csak azért lettem híres – akár negatív értelemben –, mert a liberálisok azzá tettek, mondta. Én csak Magyarországot szolgálom – jelentette ki egy holland újságíró kérdésére. Geert Wilders, a nemrég parlamenti választást nyerő és szintén PfE-s holland Szabadságpárt elnökét bátor embernek tartja.

„A pártom a szabadságharcosok pártja. A harc a vérünkben van, ha meg kell védeni az országot, ott leszünk az első sorban” – mondta Orbán. „Másfelől meg ott van az oroszokkal való tapasztalatunk. Többször megszálltak bennünket, azért az nem egy új történet lenne. Tudjuk azt is, hogy mikor kell, mikor nem kell tárgyalni, pontosan
tudjuk, miről van szó.”

„Együtt érzünk ukrán barátainkkal ebben a nagyon nehéz helyzetben.

Megfelelő politikát folytatni, jó eredményeket kihozni egy ilyen komplikált helyzetben nagyon nehéz, nem könnyű a szegény ukránoknak” – mondta szokatlan együttérzéssel. A NATO-n kívüli Magyarországról szóló elméleti kérdésnek azonban Orbán szerint nincsen értelme, mert „Magyarország azonban tagja a NATO-nak, nem kell azon morfondírozni, hogy mi lenne, ha nem lenne NATO-tag. Hála Istennek, azok vagyunk, hosszú évtizedeken keresztül mi voltunk a pufferzóna. Nem volt könnyű, de túléltük, és most bent vagyunk a NATO-ban. Több mint negyven évbe telt, de sikerült. Nem egyik napról a másikra. Megszenvedtük és megtaláltuk a NATO békét adó kikötőjét.”

Lengyelországban is sokat szenvednek a „politikai barátai”. Az előző kormánnyal nagyon jó, modern barátságot kötöttek, de ezt az új vezetés „megölte”. Lehetetlennek tartotta, hogy valakit elszigeteljenek az EU-ban. Korábban az osztrákokkal megpróbálták, amikor a múlt vasárnapi választáson győztes Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) még régebben beemelték a kormányba. Erős a hangjuk például a migrációnál, és nem bürokratikus, hanem politikai a felfogásuk az elnökségről.

Szerinte Brüsszelben félnek az erős vezetőktől, de válságban rájuk van szükség. „Higgyék el, meg fognak bukni, ahogy én is veszítettem már” – jelentette ki nevetve. Törékeny háttérrel, úgy, hogy a következő percet is túl kell élni, nagyon nehéz személyi vezetést mutatni, nagy többség kell otthon – ajánlotta az európai kormányoknak.

A mentelmi jog jó intézmény, amire szükség van, amit akkor kell alkalmazni, ha egy képviselőt távol akarnak tartani a munkájától, mondta Magyar Péter esetéről. Köztörvényes bűncselekménnyel vádolnak egy EP-képviselőt, az Európai Parlament majd dönt erről, ez nem az ő dolguk, mondta.

Nem áll szándékunkban kilépni, meg kell tartanunk a jövőnek, ezért nem lerombolni, hanem átalakítani akarjuk, Európáért vagyunk patrióták – utalt a frakciójuk nevére.

Az Európai Parlament meghatározás szerint politikai testület, és ez kezdeményezte a hetes cikk szerinti eljárást, mondta az EP új holland jelentéstevőjéről, aki az ügyért felel. Az Európai Bizottság ilyet soha nem kezdeményezett. (Nem tette hozzá, hogy az uniós kvázikormány jogállamisági okokból befagyasztott támogatásokat és kezdeményezte a feltételességi eljárást, amit a tagállamok túlnyomó többsége is megszavazott.)

„Minek kell történnie, hogy változtasson az EU-val kapcsolatos konfrontatív álláspontján?” – kérdezte az osztrák köztévé újságírója.

„Szerintem baráti az álláspontunk az EU-t illetően”

– mondta Orbán, megismételve egy korábbi válaszát, amely szerint vannak politikusok, akik szerint az egység nevében az országok képviselőinek be kell fogniuk a szájukat és vannak azok, akik szerint a nemzeti érdekeket képviselve kompromisszumokat kell kötni. Utóbbiak közé tartózóként határozza meg magát Orbán. „Európa nem Strasbourgban vagy Brüsszelben van, hanem Rómában, Párizsban, Bécsben, Budapesten”, azaz nemzetállamok közösségéről van szó, nem egy föderalista közösségről. Az a viszony, amely az EU és a magyar kormány között van, „az nem az ellenségesség vagy konfrontáció”, ez a normális ügymenet, hétköznapi hozzáállás, mondta.

Azt mondta, nem lesz Vitnyéden menekülttábor

Legjobb lenne megegyezni és meg is akarunk, erre vannak jó példák – mondta arra, sikerülhet-e december közepére elkerülni több mint egymilliárd euró elveszítését. Ez a feltételességi eljárás miatt van így, amit a tagállamok szinte egyhangúlag fogadtak el. Az eljárással a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, így az ilyen hátterű modellváltó egyetemeket is eltiltották a kötelezettségvállalásoktól. Ez az Erasmus oktatási cseréknél – amikben már nem vehetnek részt a diákjaik – és a Horizont Európa kutatási programnál – ahol már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak – okoz gondokat, de Orbán közölte, hogy van pótterv.

Saját rendszert állítottak fel, és „imádjuk” – utalt a Pannónia és a HU-rizont programra, holott utóbbinál egyelőre elmaradt a részvétel a várakozásoktól. Természetesen a hazai költségvetés egy részét viszi, ismerte el, de ez értelmes kiadás, a pénz visszatartása pedig „zsarolás”. (Arra nem tért ki, hogy a kormány bevallottan nem fogadta el az Európai Bizottság összes feltételét, és gyakorlatilag megpróbálja kivetetni a korlátozások nagy része alól a nem egyetemek mögötti, uniós támogatásokat nem kapó alapítványokat, például az MCC-t.)

A bolgár sajtó képviselője arról érdeklődött, hogyan viszonyul az EU soros elnökeként Magyarország Bulgária és Románia schengeni csatlakozásához, ami még várat magára. „Mindig felvetjük a kérdést, nem állunk messze a döntéstől. Egyetlen ország van, amelyik még mindig ellenzi, ám a döntéshez egyhangú
támogatás kell” – mondta, nem megnevezve Ausztriát. „Mindent megteszek a magam részéről, hogy engedjük be a bolgárokat és a románokat Schengenbe. Mert ez óriási előny az EU-nak, felkészültek arra, hogy megvédjék az EU külső határait.” „Van értelme annak, hogy a schengeni határ Magyarország és Románia között húzódik? Nincs” – mondta Orbán, támogatásáról biztosítva a két
országot.

„Nincs olyan messze”, „meg fog történni” – mondta arról, hogy a magyar kormány Brüsszelbe szállít-e migránsokat, bár annyit hozzátett, hogy be fogják tartani az uniós szabályokat.

„Létezett kormányhatározat-tervezet arról, hogy Vitnyéden menekülttábort hoznának létre?” – érdeklődött a Telex. A kormány többször is tagadta, de a Magyar Hang szerint a birtokába került egy korábbi belügyi előterjesztés, ami alapján ötmilliárd forintért építettek volna menekülttábort Vitnyéden. A lap szerint a szöveget azzal indokolták, hogy a kormány megfeleljen az uniós bíróság évekkel ezelőtti ítéletének és így ne pörögjön tovább a napi egymillió eurós büntetés. A kormány bevallottan tárgyal arról, hogy ezt elkerülje, de „ha nem lesz menekülttábor, akkor hogyan próbálunk megfelelni az ítéletnek?”

„Fején találta a szöget, ez a probléma lényege. Vitnyéden nem lesz menekülttábor,
és sehol sem lesz migránstábor” – mondta Orbán. Megjegyezte, hogy „van egy probléma”, ugyanis az EU új szabályai előírják, hogy Magyarországnak „létre kell hoznia több ezer, talán nyolcezernyi migráns elszállásolására alkalmas férőhelyet.” Ilyen sokat csak „nekünk, meg az olaszoknak kell, miközben Magyarországon nulla migráns van.” (Arról, hogy ez a migránsgettózáshoz vezető szám miért az uniós jogot sértő magyar rendszer sajátosságai miatt jött ki, itt írtunk.) Orbán szerint „mindig lesz egy kis kakofónia, egyesek szerint építünk, mások szerint nem építünk” semmilyen migránstábort, de végül megismételte, ilyen létesítmény Magyarországon nem fog létrejönni.

Szerdán jön a „csihi-puhi”

Orbán kedden érkezett Strasbourgba. „Bemutatjuk a programunkat, ezzel ébresztőt akarunk fújni az Európai Parlamentben is” – posztolta Facebookra. „Európa súlyos bajoktól szenved a migráció miatt, és a gazdasági helyzet miatt is.

Bemutatjuk a programot, aztán lesz egy kis lökdösődés, csihi-puhi, ahogy az már csak lenni szokott.”

Ahogy arról korábban írtunk, a miniszteri Tanács félévente váltott soros elnökségét hagyományosan az adott tagállam vezetője szokta bemutatni az EP-ben. Ezt a stafétát július 1-én vette át Magyarország.

Pár héttel később már akadt is egy havi plenáris ülés, ahol elvben felszólalhatott volna a magyar miniszterelnök. Ám az EP ekkor alakult újjá a június 9-i európai parlamenti választás után, a sűrű programban pedig a Szabad Európa szerint csak olyan napon kapott volna szót, ami neki nem felelt meg. A liberálisok ugyanakkor azt állították, a valódi ok a miniszterelnök elnökségi logós Facebook-posztokkal, kétértelmű nyilatkozatokkal kísért „békemissziója” volt néhány nappal a tanácsi elnökség rajtja után. (Ezzel nemcsak az EP többségét haragította magára, ami egyébként is a magyar kormány rendszeres kritikusa, de a tagállami kormányok túlnyomó részét is felpaprikázta.)

Az augusztusi szünet után a szeptemberi plenárison már a programtervbe is bekerült a vita, de Orbán két nappal a tervezett időpont előtt lemondta, előtte Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is halasztásra kérte a dunai árvíz miatt.

Orbán éveken át rendszeres vendég volt Strasbourgban, de hosszú ideje nem látogatott el az EP-be. Még 2018-ban is felszólalt a magyar jogállamisági helyzet védelmében a plenárisokon. 2019 januárjában viszont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már arról beszélt a következő ilyen vita előtt: nem vesznek részt a testület színjátékán. A magyar kormányfő idén áprilisban ugyan beszélt az EP épületében, de Brüsszelben, egy frakciórendezvényen.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője megerősítette, hogy szerdán a csoport nevében először ő, majd a második körben Magyar Péter fog felszólalni. Ilaria Salis is kijelentette, hogy felszólal.